DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallgatva ellenzéki, főleg jobbikos és LMP-s képviselőtársaim mondanivalóját, valóban, az ember megborzong, és azt mondja, ez a törvény valóban hiányos, nem kellően átfogó, és nem szabályozza a termőföld védelméről szóló rendelkezéseket, nem foglalkozik a birtokpolitikával, a munkaerő-gazdálkodással, valamint a mezőgazdasági termelés és értékesítés szabályaival. Ez tényleg aggodalomra adhat okot, ha ez lenne a törvény célja.

De, tisztelt képviselőtársaim, ennek a törvénynek nem más a célja és rendeltetése, mint az, hogy az elfogadott európai uniós üzemanyag-irányelveket és a bioüzemanyagokra vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jogba ültesse. Ez összhangban van az európai jog vállalásaival, amelyek értelmében a Közösség egyoldalúan az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését vállalta. Az is nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedben az üvegházhatású gázok kibocsátásánál jelentősen növekedett a közlekedés részaránya. Mindez azért is volt, mert az ipar ilyen és olyan okok miatt - legyünk optimisták, és alapvetően az irány ez volt -, technológiai váltások következtében kevésbé részesedett az ilyen gázok kibocsátásában, a közlekedés azonban maradt a régi kibocsátási szinten.

Természetesen lehet csökkenteni a közlekedésben is az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen lehet a kulturáltabb, energiatakarékosabb vezetési technika oktatás, képzés útján történő elterjesztése, ilyen lehet a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, ilyen megoldás lehet - és ezzel egyet kell értenem az előttem szólókkal - a szállítási távolságok csökkentése a termelési, értékesítési utak lerövidítésével, valamint, amit a járműipar egyébként már megtett a járműipari vállalásokkal, amelyek hosszú távon vállalták igen drasztikus módon az olyan gépjárművek előállítását, amelyek elég hatékonyan és elég nagy mértékben csökkentik az üzemanyagok, illetve a gépjárművek károsanyag-kibocsátását.

Úgy látom, hogy ennek a célnak, hogy az üvegházhatású gázokat a közlekedésben is csökkenteni tudjuk, ez a törvény általános érvénnyel eleget tud tenni, a kívánt célt ezzel a törvénnyel igen hatékonyan, általános érvénnyel el tudjuk érni.

(15.40)

Persze, kiegészítő feladatok biztos, hogy lesznek a jövőben is, de most fókuszáljunk ennek a törvénynek a rendelkezéseire. Hozzá kell tenni, hogy ezt a célt, amit az európai uniós követelményeken keresztül a Magyar Köztársaság is vállalt, Magyarországon vélhetően egy növekvő járműpark mellett kell teljesíteni. Sokan megkérdőjelezik a törvénytervezet benyújtásának és elfogadásának gyorsaságát, hiányolják a nemzeti megújulási cselekvési terv létét, elfogadását, amely köztudomású, hogy rendeltetésénél fogva adja meg a fenntarthatóság kereteit, eszközeit. Nézetem szerint ez a cselekvési terv független a jelen törvény tárgyától, nem biztosít mást ez a törvény, mint hogy megfeleljünk egy európai normarendszernek.

Hozzá kell tennem azt is, hogy a törvénytervezet bírálóinak az a megközelítése válik hangsúlyossá, hogy bioetanollal számolnak, holott a törvény nyitott más biomassza felhasználására is, akár a biogáz felhasználására is, ugyanis az üzemanyag fogalmi körében a gáztermészetű anyagok is benne vannak. Mindenesetre fontos megmondani azt, hogy ez a törvény 2020-ig perspektivikusan gondolkozik előre. Figyelembe fogja venni kellő időpontban a második generációs technológiák elterjedését, ilyen módon kiszámíthatóvá válik a technológiai fejlesztés ezen a területen.

Összességében azt gondolom - és biztos vagyok benne -, hogy a törvény a rendeltetését be fogja tölteni -, nyilvánvalóan a részletszabályokat a kormánynak biztosítani kell hozzá, és ezzel, a törvény elfogadásával biztosítjuk az európai, akár repce, akár kukorica létét a nyugat-európai régióban, ugyanis ezek a termékek ma már Magyarországról is bioetanol-előállítási célból kerülnek Nyugat-Európába.

Mindezek alapján a KDNP-frakció nevében elfogadásra javaslom a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu