PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szijjártó képviselő úr mondott nagyon sok okos dolgot, csak sajnos azt gondolom, hogy az elemzők, amikor azt mondják, hogy jövőre milyen hatása lesz, mondjuk, a versenyszféra létszámára, akkor ott van az, hogy -0,1; hogy a GDP-re ennek az adónak milyen hatása van, -0,1 jövőre; az állóeszköz-felhalmozásra, ami nagyjából a beruházásokat jelenti, -0,2, és a fogyasztói árindexre +0,3 százalék.

Azt gondolom, amikor a képviselő úr ilyen nagyon erős lózungokat mond, és nagyon intenzíven megpróbálja megmagyarázni, hogy milyen jó lesz a magyar gazdaságnak és mindenkinek, hogy adót von el a kormány, akkor ez egy érdekes helyzet. Azt gondolom, egyértelműen be kellene ismerni, hogy erre a különadóra azért van szükség, mert a gazdagok felé átcsoportosított jövedelmeknél a nagyjövedelműek adókedvezményéhez a forrásokat meg kell teremteni. (Közbeszólások és taps az MSZP soraiból: Így van!) És ha ezt meg kell teremteni, akkor ezt meg kell mondani, nem kell ebben külön hókuszpókuszt csinálni. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.)

Csak mondom, hogy milyen számokról beszélünk; és valóban ilyen még nem volt az újkori demokráciában, hogy képviselői indítványokkal ilyen mértékű adókivetéseket csinálunk, és úgy kormányzunk, hogy ne kelljen senkivel egyeztetni. Mert értem én az összes felsorolt nevet, és nagyon szeretem, amikor hallom, és biztos olvasták már az osztrák lapban a nemzetközi vállalatok főtitkárának is a véleményét. Én ezeket mind-mind elfogadom, a szakszervezetek véleményére is kíváncsi lennék. (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiból: És mit mondanak a szakszervezetek? - Meg a KISZ KB! - Az elnök csenget.) És kíváncsi lennék azoknak a véleményére is, akik azok az elemzők... (Zaj, derültség, közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) Képviselő urak, lehet ezen mosolyogni, minden örök, és semmi nem fog örökké tartani. Tehát azt gondolom, hogy érdemes volna azokat is megnézni és végiggondolni. Mert miről beszélünk? (Zaj. - Az elnök csenget.)

A képviselő úr azt mondja, hogy nem az emberek fogják megfizetni. Szeretném mondani, hogy ez gyakorlatilag, ha átkerül az árakba, és erre azért nem venném be a mérget, hogy nem kerül át az árakba, képviselő úr, átlagosan az összes eddigi, az ilyen típusú kivetett adó - szakmai elemzések mutatják - 65 százaléka az árban meg fog jelenni. Tehát nem az egész, ebben önnel egyetértek, de 65 százaléka igen. Ezek a típusú adók, amikor az árba bekerülnek, akkor azt szeretném mondani, egy megfizetett, mindenki által megfizetett burkolt forgalmi adónak minősülnek. Nagyjából ez azt jelenti, hogy 1-1,5 százalékos áfaemelést hajtunk végre, amikor ezeket az adókat gyakorlatilag kivetjük.

Tehát szeretném mondani, képviselő úr, hogy nagyon könnyű ma azt mondani, hogy itt semmi nem fog történni, nem fogják áthárítani. Ha ez igaz, akkor talán a törvény szövegébe kellett volna egy-két klauzulát betenni. Miért is nem hárítják át? Mi annak a szankciója, ha mégis rajtakapjuk? Ugye, a bankadónál is ilyeneket hallottunk. Ma már halljuk, hogy a számlavezetési díj változik, ilyen tarifaváltozás, olyan tarifaváltozás. Úgy gondolom, hogy önnek igaza van az energiaszektorban, ahol pillanatnyilag még befagyasztottuk az árakat, befagyasztották, de a benzin ára, úgy vettem észre, hogy tegnap is változott. Tehát ott elég mozgékony az ár, és úgy gondolom, hogy az az energiaszektor, ami a kiskereskedelmet jelenti és főleg, ami érintett ebben az ügyben, ott azért az árak mozgása elég nehezen követhető, és valószínűleg nem a verseny fogja döntően meghatározni.

De azt szerettem volna még mondani, hogy milyen nagyságrendekről beszélünk. A társasági adó befizetésének körülbelül 26 százaléka ez az adó, amiről most itt beszélünk. Szeretném mondani, hogy önök 160 milliárdot mondanak. Ez jelenleg így van, csak azt kell mondanom, 2012-ben, ha a metodika nem változik, és a gazdaság egy kicsit is stabil marad, akkor 190 milliárd már ez a nagyságrend. Az áfabevételeknek ez körülbelül 7 százalékát teszi ki a költségvetésben, amiről beszélünk nagyságrendjében; a személyi jövedelemadónak 8,5 százalékáról, a központi költségvetés fő bevételeinek 2,5 százaléka, de a GDP 0,6 százaléka is ez a nagyságrend.

Tehát azt szeretném önöknek mondani, hogy érdemes volna alázattal az adótörvényekhez hozzányúlni. És ha tényleg olyan, hogy itt nagy költségvetési problémáink vannak, és azonnali intézkedésre volt szükség, azt gondolom, nyáron, amikor a bankadó előkerült, amikor előkerültek az első gazdasági akcióterv számai, akkor valószínűleg ezekkel is érdemes lett volna foglalkozni, és lett volna idő végiggondolni, hogy és mint történjenek ezek a lépések, és hogy legyen ez az adókivetés. Mert azért azt szeretném mondani a költségvetés nagy lukjára, azért a csontvázbrigád elég sokáig kereste, és az átadás-átvételt szabályszerűnek tekintette mindenki. Ha viszont mégis ma a költségvetésben problémák vannak, akkor azért, azt gondolom, hogy az a luk az utóbbi időben keletkezett. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Többek közt talán azért is, mert 1,4 milliárdot elköltöttünk bútorra, autóra, különböző informatikai fejlesztésekre a kormány környezetében. Hát, ez egy kicsit csúnya dolog ebben a válságban, de ez megtörtént. (Moraj a kormánypártok soraiban.)

Talán az is mutatja, hogy Matolcsy miniszter úr részéről, a Nemzetgazdasági Minisztériumban szinte megszűnt a tájékoztatás. Valamikor ez olyan normális volt, hogy havonta bejelentettük, nyilvánosságra kerültek a számok, a felhasználások, a lekötött források. Ma ezek a tájékoztatók elmaradnak, gyakorlatilag úgy tűnik, nincs szükség arra, hogy a magyar társadalom tudja, hogy mi történik a kormány körében. (Zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Soltész Miklós: Őszödön? Arról beszélsz?) Tehát szeretném, ha ezt is mérlegelnék, amikor azt mondják, hogy itt olyan nagy a nyilvánosság, és olyan nagy az együttműködés.

Az MSZP azt gondolja, hogy igen, ha szükség van ezekre az adókra, és feltételezve, de meg nem engedve, elfogadva, amit önök mondanak, akkor talán nem biztos, hogy általában kellene a költségvetésbe ezeket az adókat beengedni, hanem ha már az energiaszektor befizet, akkor mondjuk azt, hogy juttassuk vissza az embereknek egy jó részét, és tételezzük fel, hogy meg lehetne gyorsítani az energiatakarékossági programokat akár az önkormányzatoknál, akár a lakosságnál. Lehetne tovább folytatni a panelprogramot, lenne hozzá forrás. Remélem, a költségvetésben erre majd gondolnak. És nem utolsósorban azt gondolom, az általános bevételek tekintetében egy nagyon nemes gesztust tehetne a kormány, hisz nagy valószínűséggel a személyi jövedelemadó-törvényben meghatározott gyermekkedvezményeknél az igénybevételi arányok egy kicsit eltolódnak, hiszen a háromgyermekes 8 százaléka összesen.

Azt javaslom, hogy gondolja végig a kormány a költségvetés benyújtásához, hogy esetleg azok a kétgyermekes családok, akik dolgoznak, de még sincs akkora jövedelmük, hogy az adóból visszaigényelhessék azt az adókedvezményt, amit a kormány ebben a dologban megajánl (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs adókedvezmény.), akkor legyen ennek a lehetősége meg, hogy mondjuk, ezek bevétele terhére kiegészítődik, és a kétgyermekesek is megkapják, igénybe vehetnék, mondjuk, száz százalékig. Igen, de úgy gondolom, a költségvetés bevétele egyik oldalról egy adó, amit meg fognak fizetni az emberek, akkor a másik oldalon esetleg lehetőség volna arra, hogy vissza tudjunk juttatni közvetlenül azokra a célokra, amiket a miniszterelnök úr is felsorolt, és nagyon jónak tartott. Hiszen mi úgy gondoljuk, hogy már az is nagyon komoly érdem, ha egy családban két gyermek van, de három gyerek kimondottan jó. Vagyunk így egypáran, akinek három gyereke van. De azt gondolom, hogy ma ténylegesen, ha ösztönözni akarjuk a gyermekvállalást, akkor ebben partnerre talál bennünk a miniszterelnök úr és a kormány.

Tehát összefoglalva: mi azt gondoljuk, hogy ez az adónem, ezen adók kivetése nem segíti közvetlenül a magyar gazdaságot. Amennyiben a költségvetési források és az előre várható személyi jövedelemadó-törvények által keletkező költségvetési lyuk betömésére kellett volna hogy fordítódjon, akkor rá kellett volna hogy érjen ez, hogy összességében általában az adótörvényekben egy etapban tárgyaljuk.

(19.50)

S talán akkor lehetőség lett volna arra is, amit a kormány megígért az OÉT-en, hogy mielőtt ilyen nagy horderejű kérdéseket előterjeszt, akkor mégiscsak a társadalmi partnerekkel egyeztet. Én értem, hogy a nemzeti együttműködés jegyében ez már az emberekkel le van egyeztetve, de remélem, hogy nem lesz nekünk igazunk.

És higgyék el, tényleg komolyan remélem, hogy nem kerül áthárításra az árakban, és 2012-ben kivezethető lesz ez az adó a magyar költségvetésből. Ehhez, azt gondolom, két dologra mindenképpen szükség van.

Az egyik: neki kell állni a strukturális reformokhoz a kiadási oldalról is. Erre utalt ma a miniszterelnök úr az 5 százalékos létszámcsökkenéssel, a költségvetés általános megszigorításával, tehát úgy gondolom, hogy itt komoly előrelépési kényszerek vannak, hogy ezek az adók kivezethetők legyenek.

Kettő: a gazdasági növekedésnek olyan mértékben fel kell gyorsulnia, hogy valóban képes legyen adóból, az adó egyéb ágaiból - akár áfából, akár másból - ezeknek a számoknak az ellensúlyozására, mert ez összességében azért itt 190 milliárd a bankadóban durván. 130 milliárd, mert a nyereségadóban nettó tételekről kellene hogy beszéljünk. Ezt nagyvonalúan ma a képviselő urak elfelejtették, hogy ez egyébként csökkenti a nyereségadó-bevételt ezen az ágon, mert mintegy 17 milliárddal kevesebb lesz a nyereségadó bevétele, ha ezek a számok bekerülnek mint költségtényező.

És még egy mondatot engedjenek meg, hogy a belső struktúrájában, én elfogadom, hogy nagyon nehéz olyan struktúrát találni, ami az érintett vállalatoknál a legtisztességesebben szétosztja, de úgy gondolom, hogy a kereskedőknél érdemes lett volna az árbevétel helyett az árrésre törekedni, mert egy kicsit másképpen alakult volna és talán igazságosabb lett volna ez az adó, ha árrésvetítési alapja van, és nem az árbevétel a vetítési alapja. Rogán képviselő úr most bólogat vagy integet. Szeretném mondani, ez azt jelenti, hogy a nagykereskedők, ahol a legnagyobb jövedelem képződik, most kimaradnak ebből az adófizetési kötelezettségből. Ez azért nem olyan nagy érdem, hogy csak a kiskereskedőkre hárítottuk! Nem nagyon sikerült teljesen jó törvényt elfogadni, behozni, de én azt javaslom, hogy gondoljuk végig közösen, lesz idő a következő adótörvényeknél.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu