VÁGÓ GÁBOR, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az LMP legnagyobb problémája a jelen törvényjavaslattal az, hogy egy hatalmas társadalmi rendszert, jelesül a nyugdíjrendszert úgy reformál meg a kormánytöbbség, hogy hétről hétre, adagolva, bizonyos részproblémákra fokuszálva ad be nagyon gyors módosító javaslatokat. Ebből hiányzik a rendszerszintű szemlélet, márpedig egy ilyen nagy társadalmi rendszer reformjánál szükség van arra, hogy az összes parlamenti párt és a társadalom konszenzussal álljon ezen reform mögött. Hiszen a nyugdíjrendszer akkor jó, ha az emberek belevetett bizalma évtizedeken keresztül fenn tud állni.

Jelen esetben azt látjuk, hogy egyik héten jön egy javaslat, majd hétfőn rögtön, egyszerre megszavazzák. A következő héten pénteken még egy javaslat jön, hétfőn megint megszavazzák. Azt várjuk, hogy jövő héten milyen részproblémával fog jönni a kormány, és miben fog majd a Jobbik nekik asszisztálni, hogy hogyan spóroljuk meg a vitát.

Mert igenis a Jobbiknak és a kormányzatnak van felelőssége abban, hogy a nagy társadalmi rendszerek reformjáról szóló vitát nem ejtjük meg. A jelen parlamenti ciklusnak és nekünk, az összes képviselőnek az a legfőbb feladatunk, hogy ebben a ciklusban a ketyegő nyugdíjbombát megállítsuk és hatástalanítsuk. De ez a hatástalanítás nem mehet össztársadalmi, összpolitikai konszenzus nélkül.

Jelen esetben, ahogy ezt Róna Péter is megfogalmazta, fércmunka folyik. Fércmunka folyik, mert attól függetlenül, hogy jók az irányok, nagyon rosszak a megoldások. Minden törvényjavaslat arra utal, hogy majd a kormány rendeletben megoldja a részletkérdéseket, és utána a következő héten jönnek egy újabb részletkérdéssel, és abba is csak annyi van benne, hogy majd a kormány rendeletben megoldja. Nincsenek letisztázva azok a viszonyok, hogy hogyan képzeli el a Fidesz az egész nyugdíjrendszer reformját, hanem hétről hétre ad hoc jogalkotással történik az egész nyugdíjreform, úgy, hogy igazából nem is tudjuk, hogy mire megy ki a játék.

Tehát egy sunyiban végrehajtott nyugdíjreformot látunk, és nem arról van szó, hogy akkor most a nyugdíjválasztás szabadsága jó kérdés-e, vagy nem jó kérdés, hanem arról van szó, hogy hetente, ahogy Sneider úr is mondta, mint a torreádorok, bökdössük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a bikát, de valójában nincs arról szó, hogy...

Forrás: parlament.hu