DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hargitai képviselő urat szeretném megnyugtatni, hogy nem azért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, mert a Fidesz támogatja. Ez inkább az előző ciklusban volt a jellemző, hogy önök nem támogattak egy törvényjavaslatot, mert az akkori kormánypárti képviselők támogatták. Azért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, mert vannak benne olyan részek, amelyekről azt gondolom, semmiféle garanciát nem nyújtanak az állampolgároknak abban az irányban, hogy valamiféle védelmet élvezhessenek az állammal szemben és a kormánnyal szemben, hogy ezt kell mondjam.

A törvényjavaslat 4. fejezetéről szeretnék néhány szót szólni, amely a titkos információgyűjtés kérdésével foglalkozik. A titkos információgyűjtés alkalmazása során egyes állami szervek a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatják. Titkos információgyűjtést az erre hatáskörrel rendelkező szervek végezhetnek, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést pedig a nyomozás elrendelése előtt és alatt is végezhetnek. A titkos információgyűjtés tételes szabályait a feljogosított szervezetekre vonatkozó törvények szabályozzák. A hatályos jogszabályok szerint titkos információgyűjtést a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai, a rendőrség, az ügyészség és a vám- és pénzügyőrség felhatalmazott szervei végezhetnek.

Álláspontom szerint, tekintettel arra, hogy milyen alapjogi korlátozásokkal is jár a titkos információgyűjtés, az ezzel kapcsolatos szabályok kodifikációja során különös gondossággal kell lenni mind a jogalkalmazás eszközeinek és feltételeinek pontos meghatározására, mind a törvényi garanciák kiépítésére, hiszen a titkos információgyűjtés a bűnözői réteg szűk körére irányul, de nem zárható ki az sem, hogy vétlen személyekkel kapcsolatos adatok, információk kerülnek a hatóság, jelen esetben a most tárgyalt törvény értelmében a NAV tudomására.

A most tárgyalandó jogszabály generálisan állapítja meg a titkos információgyűjtés céljait. A javaslat szerint a NAV bűnügyi főigazgatósága és regionális bűnügyi igazgatóságai a bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövetők kilétének megállapítása, elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, a bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevő és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személynek a védelme érdekében titkos információgyűjtést végezhetnek. A javaslat 53. §-a a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés címszó alatt nevesíti azokat, hogy melyek ezek a konkrét cselekmények. Csak néhányat, például eljárás céljának leleplezése, kilétet leplező, fedett nyomozó igénybevétele, helyiségek, épületek, objektumok, járművek, események megfigyelése, ügyészi engedéllyel akár álvásárlás is. A felhatalmazott szervek fedőadatokat is elhelyezhetnek a különböző nyilvántartásokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök által talán kevésbé nagyra becsült Alkotmánybíróság, mármint a kormánypárti képviselők által talán kevésbé nagyra becsült Alkotmánybíróság már több határozatában hangsúlyozta, hogy a titkos eszközök és módszerek alkalmazásának bűnüldözési célból történő igénybevételére csak kivételesen, ultima ratióként, differenciált szabályozás mellett kerülhet sor akkor, ha a nyílt eljárásban rendelkezésre álló eszközök felhasználásával a bűncselekmény felderítése, az elkövető és a bizonyítékok felderítése kilátástalan.

(18.20)

Hiszen - ahogy már korábban is szóltam róla - a titkos információgyűjtés alapjogok korlátozásával jár, így minden esetben vizsgálni kell azt, hogy az alapjog korlátozása és a korlátozás súlya az elérni kívánt céllal arányban áll-e, továbbá a lehetséges eszközök közül a jogalkotó a legenyhébbet választotta-e. Ez az úgynevezett szükségesség-arányosság teszt. Kérdezem én: mi történt az adóigazgatás területén, ami miatt a titkos információgyűjtés eszközeit már itt is alkalmazni kell. Biztos vagyok benne, vagy legalábbis remélem, hogy végiggondolták a szükségesség-arányosság problémakörét, ha nem, akkor kérem, hogy ezt tegyék meg.

Ha jól értelmezem a törvényjavaslatot és a kormány szándékát: a törvényjavaslat ezen fejezete - és persze a többi is - nem szól másról, mint az első Orbán-kormány által már egyszer felállított adórendőrség visszahozásáról. De kérdezem én: a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol egy új társadalmi szerződés született - sajnos, még nem tudom kívülről ezt a nemzeti együttműködés rendszerére vonatkozó papírt, de ígérem, hogy hamarosan megtanulom -, amelynek rendszerében egy olyan összefogás testesült meg, amellyel Magyarországot erőssé és sikeressé tehetjük, tényleg szükség van-e arra, hogy a közigazgatás egyik szerve ilyen jogosultságokat és eszközöket kapjon? Hova lett a szolgáltató közigazgatás elmélete, az adózókat szolgáló adóhatóság gondolata?

A nemzeti adóhatóság, én azt gondolom, ha ezen az úton mennénk tovább - tehát szolgáltató közigazgatás és szolgáló adóhatóság -, akkor nem ellenség lenne, hanem az adózók azt a jogbiztonságot szolgáló, együttműködő szakmai partnernek tekintenék. Ugyanakkor az önök által egyszer már felállított adórendőrség elbukott, és szerintem ezt nem kellene visszahozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy fölhívjam egy újabb fejezetre a figyelmüket, ez az V. fejezet, amely az adatkezelésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra, adatátadásra és adatátvételre vonatkozó egyes szabályokat tárgyalja. Itt is találtam érdekes szakaszt, amellyel kapcsolatosan biztos vagyok benne, hogy államtitkár úr tud majd biztató mondatokat mondani.

A javaslat 76. § (2) bekezdése arról szól, hogy a NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszerében szereplő adatokról adatszolgáltatást kérhet az adóigazgatási szerve a NAV-nak, valamint a törvényben meghatározott más szervezet és személy. Az a kérdésem, hogy miért szükséges ez. A hatályos szabályokban csak törvényben meghatározott más szervezet szerepel, személy nem. Ki az a személy, tisztelt államtitkár úr, aki ebből az adatbázisból adatokat kérhet ki?

A törvényjavaslatból az én olvasatom szerint az állapítható meg, hogy létrejön egy hatalmas adatbázis, amelyet majd ez a szuperintézmény kezel, és ahol az adóigazgatás rész hozzáfér a bűnüldözési adatokhoz, és fordítva. Kérdezem az államtitkár urat, hogy ki vagy mi fogja ezt a hatalmas adatbázist kontrollálni és ellenőrizni. Esetleg lesz majd egy anti hosszú bájtok éjszakája is? Akkor majd milyen adatokat fognak betenni ebbe a rendszerbe, és aztán később milyen adatokat fognak ebből kivenni? Ki fogja ezt egyáltalán ellenőrizni? Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos garanciális kérdés, amivel ebben a törvényjavaslatban igenis foglalkozni kell.

A következő téma, amelyet szeretnék fölvetni, a NAV személyi állományával kapcsolatos megállapítás a törvényjavaslat tekintetében, amely azt mondja, hogy lesznek majd kormánytisztviselők, akikre a kormánytisztviselőkről szóló törvény vonatkozik, lesznek hivatásos állományúak, akikre a Hszt. vonatkozik, és lesznek a munkavállalók, akikre a munka törvénykönyve vonatkozik. Van a törvényjavaslatnak egy olyan szakasza, amely arról rendelkezik, hogy a NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. mely szakaszai nem vonatkoznak. Itt elhangzott már korábban kormánypárti képviselőtársaktól, hogy tulajdonképpen a jelenleg a Hszt. hatálya alá tartozók nem járhatnak rosszul. Akkor azt szeretném kérdezni, hogy ha nem járnak rosszabbul, akkor miért kell őket kivenni a Hszt. hatálya alól.

Ha jobban járnak ezzel a törvényjavaslattal, akkor meg ezt a problémát miért nem úgy oldották meg, hogy a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozó valamennyi személyre vonatkozzon? Hiszen korábban azért - és itt ül Juhász képviselőtársam, remélem, meg fogja majd erősíteni - az volt a módszer, hogy a Hszt. és a Hjt. együtt mozgott egymással, és ha a Hszt. hatálya alá tartozók számára valami pozitív előrelépés volt, akkor azt érvényesítettük a Hjt.-ben és fordítva. Tehát ezt azért tisztázni kellene, hogy miért kell ezt a jogviszonyt ilyen módon változtatni. Ha ugyanaz a helyzet, mint korábban, akkor én nem látom indokát, hogy a Hszt. alól kivegyük a hivatásos állományt akár csak részleteiben is, ha meg előnyösebb, akkor én azt javasolom, hogy hagyjuk benne a Hszt.-ben, és a Hszt. hatálya alá tartozókra, valamint a Hjt. hatálya alá tartozókra is vezessük át ezeket a kormány által ígért, egyébként pozitív dolgokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Volt már a magyar történelem során egy olyan szervezet ebben az országban, amely azért volt, hogy az állampolgárban a rosszat lássa meg, Józsa képviselőtársam már utalt is rá. Én nem tudom, hogy mi ez az önök különös vonzódása az AVH betűszóhoz, először Alkotmányvédelmi Hivatal, most adó- és vámhatóság; persze lehet neki azt a nevet adni, hogy nemzeti adó- és vámhatóság, és magával a névvel el lehet kerülni az asszociációkat, de azt gondolom, hogy a törvényjavaslat egyes részeinek tartalmával már nem feltétlenül sikerült ezt megoldani.

Ez az új szervezet a titkos információgyűjtés eszközét alkalmazza majd többek között azért, hogy az állami bevételek beszedését biztosítsa. Pedig én azt gondolom, hogy van ennél egyszerűbb módszer, én magam is megtettem, bárki megteheti. Fölmentem az APEH holnapjára. Az APEH 2010., ha jól emlékszem, július 30-ai hatállyal közzétette az adótartozással rendelkezőket; két lista található az APEH honlapján, az egyik lista a 100 millió feletti adótartozással rendelkező cégek listáját tartalmazza, ezen 1798 név található, a másik lista pedig a 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek listáját tartalmazza, ezen 3272 név van. Én azt gondolom, hogy nem kellenek ide titkosszolgálati eszközök, az APEH maga tudja, hogy kik azok, akik tartoznak. Egyszerűen be kell szedni az adót ezektől a cégektől, ezektől a magánszemélyektől, és szerintem erre kellene erőfeszítéseket tenni.

Ugyanakkor látva az elmúlt napok, különösen a mai nap történéseit, azt szeretném mondani, hogy többször elhangzott ebben a teremben és különböző rendezvényeken is, hogy Magyarország legnagyobb ellensége a cinizmus. Én azt gondolom, amit a mai napon láttunk például az Alkotmánybíróság tekintetében, az maga a megtestesült cinizmus. Fordíthatunk itt rengeteg erőfeszítést arra, hogy javítsunk törvényeket, hogy jobbá tegyünk rendszereket, de lassan nekem az az érzésem van - és ezt már más fórumokon is el kellett hogy mondjam -, hogy teljesen mindegy, hogy az ellenzéki képviselők itt mit mondanak.

Természetesen adtunk be módosító indítványt, de biztos vagyok benne, hogy le fogják ezeket a módosító indítványokat söpörni, és ugyan most létrehoznak egy szervezetet, egy új, egyesített hivatalt, amely majd adó- és vámügyeket fog vizsgálni titkosszolgálati eszközökkel, de néha nekem az az érzésem: nem lenne egyszerűbb, tisztelt képviselőtársaim, ha azokat a szervezeteket, amelyek az önök igényeinek nem felelnek meg, egyszerűen fölszámolnák, és azt mondanák, hogy Kelet-Magyarországon, Nyugat-Magyarországon meg Budapesten is megjelölnek egy Fidesz-alapszervezetet, amely majd elvégzi ezeket a feladatokat? Mert lassan erre a pontra jut egyébként az, ami az Országgyűlésben folyik és főleg annak kapcsán, ahogy a képviselők benyújtanak bizonyos indítványokat.

Én azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy bár az alapötlet maga - és ezt még egyszer szeretném mondani -, hogy tegyünk dolgokat, bizonyos kérdéseket hatékonyabbá, szerintem támogatandó - ez nem azon múlik, hogy valaki szocialista, fideszes, jobbikos, LMP-s vagy éppen a KDNP-frakcióban ülő, hanem azon múlik, hogy tényleg látja azt, hogy hatékonyabbá kell tenni -, de nem látom annak értelmét, hogy olyan ügyeket helyezzenek be ezekbe a dolgokba, amelyeknek szemmel láthatóan semmi közük sincs az ügyhöz. Magyarországon nem abból kell kiindulni, hogy az emberek adócsalók. Azzal, hogy a titkos információgyűjtést beemelik ebbe a rendszerbe, az az alapvetés, amit korábban elmondtam, hogy a rosszat próbálják meglátni az állampolgárban. Élek a gyanúperrel, hogy más is van emögött, hogy titkosszolgálati eszközöket szeretnének ennek a szervezetnek adni. Ne legyen igazam!

Én azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy fontolják azt meg, hogy ezt a részt is, illetve az adatkezelésre vonatkozó részt kiveszik ebből a törvényjavaslatból, mert én azt gondolom, hogy ez semmiképpen sem szolgálja azt, amit önök hatékonyságnak neveznek. Ennek semmi köze sincs a hatékonysághoz, a hatékony adó- és vámbeszedéshez, sokkal inkább ahhoz van köze, hogy a titkosszolgálati eszközöket egyre szélesebb körben kívánják alkalmazni. Mert ugye, most az adó- és vámhatóságról beszélünk, de azért itt van egy másik szervezet is, amelyik ilyen titkosszolgálati mezsgyén akar mozogni, ez a Terrorelhárítási Központ. Ez egy tendenciózus lépés. Én szeretném mondani mint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, hogy ez nem így van. Én azt gondolom, hogy titkosszolgálati eszközök nélkül is rá lehet venni az embereket, hogy fizessenek adót, ha az az adó tisztességes - mármint hogy tisztességes mértéket vetnek ki -, ha az nem visszaható hatályú és korrekt.

(18.30)

Tehát én ebben biztos vagyok, hogy az állampolgárokat, főleg az önök által felállított fülkeforradalomból kiinduló nemzeti együttműködésben az embereket egészen biztosan meg lehet kérni. Aztán persze lehet törvényeket is alkotni és lehet elvenni jussokat, meg lehet az embereket azzal fenyegetni, hogy mindenféle titkosszolgálati eszközöket fognak alkalmazni egyébként azok az intézmények, amelyeknek az lenne a dolga, hogy szolgáltassanak.

Én rossz ötletnek tartom azt, hogy egyre több ilyen szervezetet hatalmaznak fel - itt legalább törvényben, a TEK esetében még törvény sincsen - titkosszolgálati eszközök alkalmazására. Kérem képviselőtársaimat, és természetesen a kormány képviselőjét, hogy fontolja meg ezen álláspontomat.

Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu