MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Már nem is tudom, hogyan fogalmazzak, nehogy itt az LMP képviselőit megsértsem. Nem tisztem megvédeni Volner János képviselőtársamat, szerintem meg fogja védeni a saját álláspontját, úgyhogy én, ahogy az elnök úr is javasolta, maradnék a migrációnál.

Elsősorban a szigorítás elleni ellenzéki javaslatokra reagálnék. Tegyük fel talán a kérdést, hogy miért van szükség egy határozott migrációs stratégiára vagy politikára - leginkább talán azért, mert eddig nem volt, és Magyarország geopolitikai helyzetéből adódik, hogy mennyire indokolt, és a jövőben mennyire fontos, hogy egy ilyen legyen. Nem kell messzire menni: ha az európai eseményeket, a demográfiai viszonyokat figyelembe vesszük, és ebből adódóan a magyar demográfiai viszonyokat is, hogy föl van-e vajon készülve hazánk olyan folyamatokra, amelyek a jövőben azzal fenyegethetnek, hogy idegen állampolgárok legálisan vagy épp illegálisan eláraszthatják adott esetben hazánkat - nyilvánvalóan nem.

Nem tudom, a Házban ki emlékszik még arra, amikor 2007 februárjában éppen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr leplezett le egy, az MSZP-kormány megbízatásából készült tanulmányt, amikor is egymillió kínai betelepítésével fenyegettek, vagy éppen riogattak, amely persze nem volt publikus, aztán ebből óriási botrány lett. Ezt csak azért mondom, hogy mennyire indokolt az, hogy készüljünk fel az ilyen lehetőségekre.

És hogy egy napi példánál maradjak, és egy európai példánál, amely úgymond kiverte a biztosítékot a hazai - mondjuk úgy - baloldali vagy liberális közvéleményben, ez Franciaország esete, hogy mi történt Franciaországban. Voltak különböző bűncselekmények, majd a francia kormány úgy döntött, hogy - hogy is fogalmazzak - cigány vagy roma származású, nem francia állampolgárokat tömegesen kitoloncoltat az országból. A nemzetközi közvélemény, elsősorban a liberális sajtó igyekezett itt is úgy beállítani, mint ahogy hazánkban is szokták, hogy faji alapon meg nem tudom, milyen alapon, ez a piros ulti, az antiszemitizmus még mindig a közbeszéd tárgyában, igyekeztek úgy beállítani, hogy milyen rasszista és milyen antiszemita a francia törvényhozás, szegény külföldi állampolgárokkal mit művel.

Azért tisztázzunk már néhány dolgot: miért történtek a francia kormány lépései? Azért talán, mert a Franciaországból kitoloncolt személyek roma származásúak vagy cigány származásúak voltak? Nem, nyilvánvalóan nem azért történtek. Aki ismeri Franciaországot valamilyen szinten, az jól tudja, hogy hányféle náció, vallási, etnikai kisebbség tartozik Franciaországhoz vagy épp a francia nemzethez, szó sincs róla. Egyszerűen az történt, hogy volt egy csoport, amely sem nem akart dolgozni, sem nem akart tanulni, hanem különböző, nem törvényes eszközökkel próbálta a saját kis életvitelét fenntartani, aztán nálunk kevésbé toleráns országok erre azt mondják, hogy eddig és ne tovább, és megmutatják, hol a határ - nagyon helyesen, tegyük hozzá. De Franciaország sem tudott azért kibújni a saját bőréből: mint tegnap olvashattuk, egymillió eurót adott Romániának, hogy a saját kisebbségeit próbálja meg integrálni, azért van némi pikantériája ennek a dolognak. Na mindegy, ezt csak azért mondtam, hogy lássuk be, mennyire indokolt a szigorítás.

A Jobbik álláspontját Volner János képviselőtársam tökéletesen összefoglalta már a vezérszónoki kis ismertetőjében, amikor a konkrét törvénymódosítási javaslatokat, illetve a Jobbik által kifogásolt egyes pontokat kiemelte, hogy hol szükségeltetne szigorítani. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy miről is van szó, amikor szigorításról beszélünk. Nem tisztem megvédeni a kormány álláspontját, bár most lehet, hogy úgy fog tűnni, hogy azt teszem, úgy gondolom, meg tudják ők védeni magukat, de elsősorban a migrációs törvényt kritizálóknak mondanám, hogy itt nem arról van szó, hogy jönnek különböző külföldi, bármilyen országból származó állampolgárok, akik akár dolgozni, akár tanulni szeretnének, és a magyar állam ezt mindenképpen kártékonyan befolyásolja, nem, szó sincs róla.

Itt arról van szó, hogy elsősorban az illegális bevándorlókkal szemben kíván ez a törvény fellépni. Ez azért nagyon fontos különbség, hogy aki itt dolgozni, tanulni szeretne, vagy bármi mást, akár turistaként szeretne hazánkban eltölteni valamennyi időt, azt nem éri semmiféle atrocitás a törvény által, ezt azért szögezzük le. Az számíthat esetleg kellemetlenségekre, amik eddig nem voltak, aki illegálisan jön. Itt sokan dobálóztak különböző munkavállalókkal vagy éppen itt tanulókkal. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem volt még olyan rég, amikor én is egyetemi kollégiumban laktam, és nem tudom, hogy ma a tisztelt képviselőtársak közül ki az, aki napi kapcsolatban áll éppen egyetemi kollégistákkal; tessék csak megkérdezni egyes budapesti egyetemi kollégiumokban, hogy a külhoni állampolgárok egy csoportja hogyan használja ki az eddigi törvény adta kiskapukat. Egy biztos: soha senki nem látta őket az egyetemi kollégiumban sem jegyzettel, sem tankönyvekkel, sem semmi mással, viszont mindenki tudja, hogy miből élnek. Úgyhogy én azt javaslom, hogy ne azt kritizáljuk, hogy mikor miben szigorít ez a törvény.

A kritikák között elhangzott, hogy a migrációs törvény Európával szembemegy. Felhívnám a figyelmet ismételten arra, ahogy már a bizottságban is elhangzott, hogy a törvény szigorítása még mindig nem teljesíti ki az Európai Unió által adta kereteket, tehát ennél lehetne sokkal szigorúbb, és ismét egyetértek Volner János képviselőtársammal, aki határozottan a szigorítás mellett tett javaslatot, én is ezt teszem. Ez még mindig nem meríti ki az EU adta kereteket, úgyhogy én is biztatom a kormánypárti képviselőket és elsősorban az itt jelen lévő államtitkár urat, hogy tessék tovább szigorítani.

Többen kritizálták a kiskorúakkal szembeni hatósági fellépés lehetőségét. Ez a javaslat azért, valljuk meg őszintén, éppen beemeli a magyar gyermekvédelmi rendszerbe az illegálisan hazánkban tartózkodó kiskorúakat. Volner képviselőtársam már megemlítette a Blaha Lujza téri késes, cigány származású kiskorú esetét, hogy vajon ilyenkor kinek a jogai számítanak, és ki ellen kellene fellépni, és kinek az érdekeit védjük, az LMP javaslata által éppen azét, aki bűnözik, vagy épp a többségi társadalom jogos elvárását és alkotmányos jogát. Tehát én azt mondom, hogy az utóbbi mellett tegyünk voksot.

Kritizálták többen azt is, hogy nincs hatástanulmány mögötte. Én azt mondom, hogy az általunk is fölsorolt és mások által is felsorolt napi példák többet érnek és többet szemléltetnek adott esetben, mint bármilyen más hatástanulmány.

(9.50)

Jelen esetben nem várhatunk arra, hogy különböző cégek mindenféle megrendelésekre elkészítsenek politikailag korrekt, az európai tendenciába simuló hatástanulmányokat, hogy vajon ezzel a törvénnyel majd mit is kellene kezdeni.

A kritikák tárgyában elsősorban, és itt az imént Szabó Timea által is képviselt legfontosabb érv, hogy alapvetően rendészeti jellege van ennek a törvényjavaslatnak. Egy migrációs folyamatokat vagy a migrációt befolyásoló törvényjavaslatnak nem is kell, hogy más jellege legyen elsősorban vagy talán elsőként, mint a rendészeti jelleg. Hiszen, hogy egy kezeletlen migrációs politika milyen kihatással lehet, azt látjuk különböző nemzetközi példákon, mint például az imént említett franciaországi eseten. Nem biztos, hogy a rendészeti jelleget éppen meg kellene előznie akár a gazdasági vagy akár a munkaerő-piaci jellegnek, noha fontos, és ebben igaza van az LMP-nek, hogy ezt is figyelembe kell venni, ez teljesen jogos érv, de nem szabad, hogy ezek megelőzzék a rendészeti jelleget, hiszen ennek elsősorban az az értelme és az az érdeke, hogy a mindenkori többségi társadalmat és az államalkotó nemzetet védje.

Az a megállapítás, és akik mindig a rendészeti jelleggel dobálóznak, azt feltételezik és azt sugalmazzák, hogy ez a törvény minden potenciális külföldi állampolgárra, aki Magyarországra teszi a lábát, potenciális bűnözőként tekinthet. Ez finoman szólva is nem igaz. Itt nem arról van szó, ahogy már említettem is, hogy aki dolgozni, tanulni szeretne, legálisan idejön, és különböző törvényi szankciókkal lép ellene. Nem! Még egyszer hangsúlyoznám, itt arról van szó, hogy az illegális bevándorlókkal vagy az illegális menekültekkel szemben kíván fellépni nagyon helyesen.

A kritikák kereszttüzében állt az is, hogy a Fővárosi Bíróság helyett a feladatokat a megyei bíróságok is átveszik majd adott esetben. Itt álszent módon azzal támadják a tervezetet, hogy ez micsoda költség, vagy nem éppen költséghatékony eljárás. Szeretném hangsúlyozni, hogy azért a decentralizáció nem biztos, hogy baj. Amikor sok esetben azért támadjuk, vagy azért kritizáljuk a kormányt, mert bizonyos dolgokban centralizál, most látunk egy ellenpéldát, nem kellene ezt annyira támadni. Szerintem a hatékonyságát meg tudja oldani ezeknek az eljárásoknak, ha nemcsak a Fővárosi Bíróság jár el, hanem adott esetben a megyei bíróságok is.

Volner János képviselőtársam azt is kifejtette, hogy milyen szigorítások volnának üdvözlendőek, és jómagam ebbe nagyon nem is mennék bele, néhányat azonban kiemelnék az idő rövidségére tekintettel. Az Szmtv. 4. §-ának kiegészítése egy nagyon fontos szigorítás például. Idézem: "Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, az e törvényben, illetve e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kedvezmények a kérelmezőre nem alkalmazhatóak." Ez egy nagyon helyes és nagyon fontos kiegészítés, illetve pontosítás az előzőekhez képest. Az aggályokat talán inkább az veti föl általam vagy részemről, a kérdés csupán az, hogy milyen módon lehetséges majd ezt ellenőrizni, hogyan kívánjuk majd ezt bizonyítani, holott tudjuk, hogy a kiskapukat hogyan használják ki.

Itt is pontosan az a probléma, hogy nagyon jól tudjuk, hogy ez egy valós és létező jelenség, arról azonban nem szól a törvény, vagy arról még nem hallottunk a kormány által semmit, hogy hogyan lehet majd ezt ellenőrizni, és hogyan lehet ezt befolyásolni érdemben. Ehhez kapcsolódik, és szintén fontos pontosítás az Szmtv. 14. és 19. §-ának kiegészítése, ez szintén erről szól, most már tényleg ezt nem akarom részletezni.

Egy utolsó kritikai észrevétel: a 33. § módosítása. Itt viszont nagyon sajnálattal vettük tudomásul, vagy én legalábbis, amikor olvastam a tervezetet, hogy a kormány nem éppen szigorít, hanem itt enyhít. Egészen pontosan én személy szerint hibának tartom, hogy kimaradt ebből a paragrafusból - itt most idézem - a "veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére" passzus. Ez kimaradt a 33. §-ból. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert a társadalom alapvető érdeke egy elég tág fogalom, és nagyon sokféleképpen szembe lehet azzal menni. Most nem akarom sorolni a napi példákat, amelyekre nemzetközi cselekmények bőven, bőven adtak már lehetőséget. De például egy adott társadalom vallási vagy kulturális érdekét ugyanúgy lehet sérteni, és ezt sajnos most már a törvény nem fogja szabályozni, illetve lehetőséget sem ad arra, hogy ez ellen fellépjünk. És nem kell itt messzire menni, hogy Európában ez milyen érzékeny pont, főleg akkor, amikor harmadik országbeli illegális bevándorlók érkezhetnek.

Én itt be is fejezném mondókámat, úgyhogy köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu