SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, itt sok minden elhangzott, nem is tudom, hol kezdjem.

Nyilván a vezérszónoki beszédekben már a mi álláspontunk lényege elhangzott. Először is csatlakoznék azokhoz a véleményekhez, amelyek azt fogalmazták meg, hogy mindenféle hiedelemmel ellentétben nyilvánvalóan az elsődleges érdeke Magyarországnak az itt élő állampolgárok képviselete, az ő érdekeik képviselete, a közbiztonság fenntartása, és nyilvánvalóan nemzetbiztonsági szempontok figyelembevétele. Azonban úgy gondoljuk, hogy a migrációt kizárólag közbiztonsági és nemzetbiztonsági szempontból megközelíteni nemcsak hogy rettenetesen elavult dolog, de nem is felel meg a valóságnak, ahogy már korábban elmondtuk, nem felel meg az európai trendeknek sem. A migráció mint jelenség nem kizárólag egy olyan dolog, ami a nemzetbiztonságra kockázatot jelent, és ezért nem csak rendészeti és idegenrendészeti eszközökkel lehet ezt kezelni.

Ami a szavazatmaximalizálást illeti - most próbálok reagálni egy-két dologra -, hát nem tudom, tisztában van-e Volner képviselőtársam azzal, hogy például a menekültek, a menedékkérők nem rendelkeznek szavazati joggal Magyarországon, tehát elég rosszul járnánk, ha erre alapoznánk a szavazóbázisunkat, úgyhogy nem hiszem, hogy ez az, ami minket motivál. Azt gondolom, itt elsődlegesen a célunk az, hogy betartsuk, illetve alkalmazkodjunk az Európai Uniós irányelvekhez, azokat megfelelő módon átültessük úgy, hogy közben az alapvető emberi jogokat is tiszteletben tartjuk. Sajnos a jelenlegi törvénycsomagban egyik sem valósul meg maradéktalanul, sok helyen szembemegyünk az uniós irányelvekkel, ezeket már a vezérszónoki beszédben elmondtam, utaltam a családegyesítési irányelv különböző cikkeire. Arról nem beszélve, hogy egyébként itt egyedül a visszatérési irányelv az, amit át kell ültetni, más irányelvek átültetése már megtörtént. Tehát nem is indokolt jelenleg az, hogy ezekhez, például a menedékjogi törvényhez hozzányúljunk.

Elhangzott, hogy itt a külföldiek milyen minőségben jelennek meg Magyarországon, illetve szabálysértő módon reagálnak a körülményekre. Itt két dolog van: egyrészről a menedékkérők valóban időnként elkövetnek szabálysértést azzal, hogy illegálisan lépik át a határt, ez azonban a genfi egyezmény szerint nem lehet büntetendő, hiszen ők azért lépik át illegálisan a határt, mert menekülnek valahonnan. Csak emiatt nem lehetne őket jogilag büntetni.

Arról nem beszélve, kedves képviselőtársaim, hogy megnézném azt a jogrendszert, ahol egyébként 12 hónapig lehet ülni egy szabálysértés miatt. Ha önök például gyorshajtásért kapnak jelenleg egy csekket, képzeljék el azt a helyzetet, hogy nem pénzbírságot kapnak, hanem mondjuk, 12 hónapra fegyházi körülmények között bezárnák önöket. Hát nem hiszem, hogy ez lenne a célja a törvénycsomagnak, és nem gondolom, hogy ebbe az irányba kellene mennünk, hogy egy szabálysértés miatt akár 6 vagy akár 12 hónapig börtönbe kerüljön valaki.

Elhangzott a magyar adófizetők pénze, és elnézést, hogy ilyen demagóg dolgokra kell reagálnom. Az európai visszatérési alap egyébként finanszíroz hasonló tevékenységet, tehát nem a magyar adófizetők pénzéből szállítják haza azokat a külföldieket, akiket az idegenrendészeti eljárásban kitoloncolnak.

Elhangzott korábban, illetve most is az, hogy a menedékkérők 30-40 százaléka eltűnik. Valóban eltűnik a menedékkérők egy része - 40 százaléka nem tűnik el egyébként a menedékkérőknek -, el kell gondolkodni ezek okain, és nem feltétlenül rögtön retorzióval kell erre válaszolni, hanem az okokat kell megszüntetni.

Miért tűnnek el ezek a menedékkérők? Részben azért, mert pontosan a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak van egy olyan gyakorlata, hogy bizonyos országokból érkező vagy bizonyos országok bizonyos részeiről érkező menedékkérőket egyszerűen nem ismernek el soha menekülteknek. Ilyenek voltak például a tibetiek korábban. Egy KDNP-s képviselőtársamtól hallottam azt a felvetést, hogy elképesztő az, hogy tibeti menedékkérőket nem ismernek el Magyarországon menekültként. Hát természetesen, amikor idekerülnek tibeti menedékkérők - de mondhatnék más országból származó menedékkérőket -, nyilván értesülnek egymástól arról, hogy itt teljesen fölösleges végigmenni egy menedékjogi eljáráson, mert úgysem kapják meg, hiába üldözik őket a származási országukban. Persze hogy továbbállnak. Ez az egyik oka.

A másik oka az, hogy a befogadási feltételek sem felelnek meg sokszor a nemzetközi normáknak. Itt voltak utalások éhségsztrájkokra, s a többi. Ezek az emberek nem azért, mert azt gondoljuk, és ezt csak azért mondom, hogy ne legyen erre az a válasz, hogy mi, liberálisok azt szeretnénk, hogy a külföldieknek sokkal jobb lenne, mint a magyaroknak, mert ezen a színvonalon nem is szeretnék vitatkozni. De sokszor, főleg idegenrendészeti őrizetben - egyrészről örülök, hogy Harangozó képviselőtársam is elmondta azt, amit már korábban - vagy fegyházkörülmények között tartják őket, például Nyírbátorban, vagy olyan lerobbant, romos épületekben, amelyek egyébként lakhatásra nem is lennének alkalmasak. Nyilván az ember elkeseredésében, kétségbeesésében, háború, vallási üldöztetés elől menekülve azt gondolja, hogy megpróbál egy olyan országban menedékjogot kérni, ahol egyrészt a befogadási feltételek rendelkezésre állnak, másrészről meg nagyobb valószínűséggel ismerik el őket menekültnek.

Azonkívül ne feltételezzük azt... - kíváncsi lennék egyébként, hogy itt a Házban nem túl nagy számban jelen levő képviselők mennyire vannak tisztában a menedékjogi eljárással; gondolom, nem nagyon. Most egy külfölditől, aki idejön akár Európából, akár Ázsiából, akár Afrikából - teljesen mindegy -, hogyan várjuk el, hogy ő, mondjuk, a dublini egyezménnyel tisztában legyen? Miért kell neki azt tudni, miért várjuk el azt, hogy csak azért, mert idejön, akkor neki tisztában kell lennie azzal, hogy márpedig ahova az Európai Unió területére belépett, ott kell neki elsőként menedékjogot kérnie? Nyilván ezzel nagyon sokan - sem a külföldiek, sem itthon - nincsenek tisztában. Ez nem róható fel nekik.

Harmadrészről nyilván természetes dolog az, hogy az ember egy olyan országban szeretne élni - ha már üldözik a saját országában -, ahol léteznek abból az országból származó közösségek. Magyarországon nagyon kevés külföldi él létszámban, nyilván akár egy tibeti, de akár egy afgán vagy akár egy iraki szeretne akár Svédországban, akár Ausztriában letelepedni, nem azért, mert ott annyival jobbak a szociális körülmények, hanem ott vannak afgán, iraki, koszovói, szerb, akármilyen közösségek, ahova csatlakozni tud, akik a segítségére lehetnek. Egyébként erre a 30-40 százalékra elmondanám, hogy valóban elvileg a dublini egyezmény szerint visszaküldik őket ide, hogy Magyarország folytassa le az eljárást, azonban egyre több ország, egyre több nyugat-európai, uniós ország csatlakozott ahhoz a körhöz, amelyek úgy döntöttek, hogy hiába van a dublini egyezmény, nem küldik vissza Magyarországra a menedékkérőket, mert pontosan tudják, hogy az eljárás nem felel meg az Unió által előírt szabályoknak. Tehát hiába van Dublin, nem küldik vissza, Hollandia, Svédország sokszor nem küld vissza menedékkérőket.

(9.30)

Amit kimondottan aggályosnak tartunk egyébként még a törvénycsomagban, és korábban is elmondtuk, most is elhangzott, az az idegenrendészeti őrizetre vonatkozó szigorítás. Nem gondoljuk azt - ez már sokszor elhangzott -, hogy gyerekeket, családokat börtönbe kellene zárni azért, mert az otthonukban háború van, mert az otthonukban üldözik őket. Erre megvoltak eddig is a befogadási feltételek menekülttáborokban. Azt gondoljuk, hogy ezek jobban megfelelnek családoknak, mint mondjuk, egy idegenrendészeti őrizet, egy börtön.

A másik, ugyanerre vonatkozik a 6 hónapról 12 hónapra való felemelése az idegenrendészeti őrizetnek. Teljesen értelmetlen a dolog. Ugye, menedékkérők esetében is 15 napig kell az azonosításig idegenrendészeti őrizetben tartani őket. Egyáltalán nem látjuk az indokát annak, hogy ezt szigorítsák. Ha valakit vissza kell toloncolni, azt hat hónap alatt is meg lehet tenni, nem indokolt az egy év. Semelyik uniós irányelv nem várja el, illetve nem írja elő ezt a szigorítást. Sőt, Európában azt látjuk, hogy két-három hetes, egy hónapos idegenrendészeti őrizetek vannak, mert ott megtörténik az azonosítás, és adott esetben ki lehet toloncolni a külföldit.

Egy másik dolog, amit aggályosnak tartunk szintén, ez a bírósági felülvizsgálatokról szóló rész. Itt két dolog van. Egyrészről itt az eljáráshoz való hozzáférést rendkívül aggályosnak tartjuk. És azt kell mondanom, kedves képviselőtársaim - és az államtitkár úr válaszára különösen kíváncsi lennék ebben a tekintetben -, érkeztek már most olyan külföldi visszajelzések az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága részéről, illetve az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottságának részéről, hogy ha megvalósul az, hogy fellebbezési kérelmet csak személyesen lehet benyújtani, ugye, ez idegenrendészeti őrizetben eléggé aggályos, hogy ezt hogyan lehet, akkor ide fognak küldeni külföldi vizsgálóbizottságokat. És valószínűleg Magyarországot el fogják marasztalni, mint ahogy egyébként idegenrendészeti őrizet kapcsán ez már az ET CPT részéről megtörtént, és az ENSZ részéről is megtörtént. Úgyhogy nagyon kérjük a kormányt, gondolja át ezt a fajta szigorítást, illetve nem is szigorítást, ez mindenféle jogi normával szembemegy, hiszen egyszerűen a joghoz való hozzáférést csorbítjuk ezzel a lépéssel.

Elhangzottak még korábban, az előző vita alkalmával olyan kérdések, hogy gondolkozzunk el azon, hogy hogyan kerül Magyarországra egy ötéves gyerek. Azt gondolom, hogy nyilván a családjával kerül hozzánk. És igen, vannak olyan menedékkérők is, akik legálisan lépnek be az országba, repülővel jönnek. Az nem azt jelenti, hogy azért jönnek repülővel, mert ők iszonyatosan luxuskörülmények között laknak otthon, hanem azért, mert mindenüket eladták, hogy megvegyék az utolsó fillérjükből azt a repülőjegyet, hogy idemenekülhessenek, ugyanis otthon valószínűleg kínzásnak vagy esetleg halálbüntetésnek vagy gyilkosságnak lennének kitéve.

A nemzetbiztonság kérdése is elhangzott itt. Azt gondolom, hogy már most megvannak azok az eszközök, amelyek rendelkezésre állnak, és amelyek, úgy gondolom, hogy hatékonyan működtek ebben a tekintetben. Nem gondolom, hogy nekünk szigorúbb szabályozást kéne ezen a téren bevezetni, mint az Európai Unió más országainak. Azt gondolom, ahogy már elmondtam, illetve elhangzott korábban, hogy sem a migrációs trendek, sem a statisztikák nem támasztják alá egyébként azt, sőt csökkenő tendenciát mutat az ideérkező és az Európába érkező migránsok száma, hogy indokolt lenne bármilyen szigorítás ezen a téren.

A másik dolog, és itt visszatérnék egy kicsit a 40 százalékos eltűnésre, hogy nagyon sajnáljuk azt, hogy ezzel egy időben egy integrációs törvénycsomag nem került kidolgozásra, illetve jó néhány éve várat magára egy integrációs törvény. Annak, hogy miért tűnnek el a menedékkérők, a menekültek egyébként, részben ez is az oka, hogy nem tesszük lehetővé azt, hogy az a minimális elismert menekült, aki egyébként itt marad - évente pár száz emberről van szó, tehát nem hiszem, hogy akár a munkaerő-piacra, akár a közbiztonságra olyan veszélyt jelentenének ezek az emberek -, hogy az számottevő lenne. Egyszerűen nem tudnak beilleszkedni, a lakhatásuk nem biztosított.

Ismertem egy olyan menedékkérőt, illetve egy elismert menekültet, aki a köztisztasági vállalathoz Debrecenben szeretett volna elhelyezkedni konkrétan kukásnak, és azért nem vették föl, mert nem ismerte a magyar nyelvet. Szeretném megkérdezni, hogy ahhoz, hogy valaki kiürítse a kukákat, milyen magyarnyelv-ismeretre van szüksége. Ezt csak azért mondtam, mert elképesztő az a hozzáállás is, hogy itt nincs egy akarat arra, hogy beilleszkedjenek azok a menekültek.

Szeretném elmondani, hogy azért kíváncsi lennék, hogyha mondjuk, Bartók Bélát nem fogadták volna be, aki szintén menekült volt, vagy hogy egy kicsit a könnyűzene irányába menjek, mondjuk, Paul Simon szüleit, akik szintén menekültek voltak, nem fogadták volna be Amerikában (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.), vagy akár George Cukort említhetném, tehát volt számos olyan magyarországi menekült is, aki azért tudott beilleszkedni, mert Nyugat-Európa vagy Észak-Amerika befogadta őket. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu