VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A vita a múltkor el lett napolva, és néhány dolog bennünk maradt, amit idő hiányában nem tudtunk elmondani, illetve hasznosnak és fontosnak tartanánk, ha azt az alapvetően értékrendi alapú vitát és azt a szakmai vitát, ami itt kezdett kibontakozni, tovább folytatnánk. Illetve ezúton is szeretném Kontrát urat, a Belügyminisztérium államtitkárát megkérni arra, hogy ön is - ha lehetséges és a Házszabály megengedi neki természetesen - kapcsolódjon be, arra kérjük, hiszen a részünkről jó néhány olyan szakmai jellegű felvetés is érkezett, jó pár módosító javaslatot is benyújtottunk a törvényhez - személy szerint talán húszat is benyújtottam -, hogy elfogadhatóbb formába tegyük ezt. Szeretném államtitkár urat is megkérni arra, hogy az eddig elhangzottakra - akár a múltkori ülésen ami elhangzott, akár a mostanin - reflektálni legyen kedves.

Az volt az értékrendi vita egyik alapja, hogy a szocialisták és a liberálisok - ebben az esetben az LMP testesíti meg a magyar parlamentben az SZDSZ kihullása után a liberális pártot - elsősorban olyan szemszögből vizsgálták ezt a kérdést, hogy mi lenne a külföldiek számára kedvező, mi lenne a számukra megnyugtató, mi az, ami számukra kifejezetten jól jönne adott esetben.

A Fidesz pedig, úgy látom - hála istennek -, amely a kormánytöbbséget alkotja, és talán a mi némi politikai nyomásunknak is engedve, alapvetően azért a magyar nemzet védelmében látja a tennivalókat, a magyar nemzet védelmének szemszögéből szemléli a migráció kérdését, és ez az, amely alapvetően meghatározza a cselekedeteit.

Jellemző, ha most belegondol államtitkár úr, ön is, az eddigi támadások, az eddigi kifogások, amelyeket megfogalmaztak a szocialisták vagy a liberálisok itt a parlamentben, jellemzően igyekeztek kitágítani a külföldi állampolgárok mozgásterét, a felettük gyakorolt magyar hatósági kontroll lehetőségeit pedig igyekeztek különböző szempontokra való hivatkozással egyre inkább beszűkíteni. Gyakorlatilag olyan törekvésnek lehettünk szemtanúi, hogy megpróbálják a Belügyminisztériumot rávenni az ellenzéki pártok képviselői - kivéve természetesen a Jobbikot -, mintha arra köteleznék, hogy vágja le a saját fél kezét, oldja meg valahogy ezeket a problémákat. Igaz, hogy 40 százaléka a menedékjogot kérő külföldieknek kivonja magát a hatósági eljárás hatálya alól, eltávozik Magyarországról. Nagyon sokszor Magyarországot a fennálló toloncegyezmények értelmében nagyon komoly pénz kifizetése kell hogy illesse amiatt, hogy nekünk kell aztán hazatoloncolni a harmadik világ valamelyik országába az ide idegenrendészeti engedély nélkül beérkező, majd innen a schengeni övezeten belülre távozó külföldieket.

Tehát még egyszer: miközben azt látjuk, hogy jelentős számban a külföldiek szabálysértő módon reagálnak a fennálló jogi környezetre, aközben azt látjuk, hogy hála istennek, a Belügyminisztérium végre eljutott oda, hogy megpróbálja beszűkíteni ezeket a lehetőségeket, a liberálisok pedig ismét szélesre tárnák ezeket a kapukat. Ha belegondolnak, képviselőtársaim, rendszeresen elhangzott az érvként - nem is egyszer -, hogy különböző nyugat-európai trendek.... (A hátsó padsorokban három képviselő beszélget. - Feléjük fordulva:) Bocsánat, képviselőtársaim, nem tudom folytatni, ha ennyire zavarnak hátul a sugdolózással. (Egy hang a Jobbik padsoraiból: Bárcsak sugdolóznának, de kiabálnak!) Ütögesse már meg, legyen kedves a vállát, a képviselőtársunknak, hogy vagy figyeljenek, vagy menjenek ki a folyosóra, vagy valami legyen, csak tényleg nem tudom túlordítani őket. (Balla Mihály: Bízzuk az elnökre!) Bíznám, csak elnök úr is egyelőre elfoglalt. (Derültség.) De folytassuk ezt a vitát!

Akkor, amikor belegondolunk abba, hogy Magyarország a fennálló toloncegyezmények miatt önköltségén kénytelen hazaküldeni ezeket a külföldi személyeket - repülőgéppel jellemzően a harmadik világ valamelyik országába -, akkor már kellene, hogy derengjen legalább a szocialista és a liberális párt képviselőinek egyaránt azt, hogy valami nincs rendben ezzel a dologgal. A magyar adófizetők pénzével szórakozik az, aki nem próbál erre a helyzetre megfelelő módon reagálni.

Akkor, amikor az európai trendeket emlegetik föl a liberálisok, hogy mi az irányadó mérce Európában, akkor bizony arra hívom föl képviselőtársaim figyelmét, hogy a számunkra ideális mintaállamokként megjelölt nyugat-európai államok a saját migrációs kátyújukban vergődnek. Olyan jelentős társadalmi problémákkal néznek szembe, amit az elhibázott migrációs politika hosszú éveken és évtizedeken keresztüli gyakorlása megszült, olyan fennálló, kibékíthetetlennek tűnő nemzetiségi, vallási és kulturális ellentétekben fuldokolnak, amelyek ellen most már igyekeznének radikálisan föllépni; mi pedig abból, hogy hogyan jártak ők, igyekszünk levonni azt a tanulságot, hogy milyen módon lehet ezt az utat elkerülni.

Akkor, amikor az út elkerüléséről, ezekről a hibákról beszélünk, amelyeket elkövettek a nyugat-európai államok, akkor bizony azt láthatjuk fő okként, hogy a migrációs politikán belül az engedékenységi politika volt az, amely ennyire kudarcos volt, amely ilyen kibékíthetetlen társadalmi ellentétekhez vezetett.

Megkérdezném nagyon szívesen az LMP képviselőit - egyet látok itt éppen, de ő sem ehhez a vitához szokott hozzászólni, és Szabó Timea is kiment -, hogy mi a véleményük arról, hogy Párizsban már azt tartják eredménynek, ha egy szilveszter éjszaka Párizsban és a külvárosaiban ezer alatt marad a felgyújtott autók száma, amelynek tüze mellett melegednek a bevándorlók és az ő gyermekeik. Hát normális ez az állapot? Ezt kívánják nekünk a liberális jogvédők? (Egy hang a kormánypártok padsoraiból: Ezt!)

Ezek, tisztelt képviselőtársaim, tények. Tények azok is, hogy most már nem csak Franciaországban, Olaszországban és legutóbb éppen Merkel kancellár asszony véleménye volt az, hogy bizony a bevándorlókat integrálni kell; bizony mindenkinek kutya kötelessége az, hogy elfogadja a közösségi értékrendet, betartsa a közösségi normákat. És bizony, amikor erre gondolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a fennálló nyugat-európai trendek, az a trendfordulás, amely most megfigyelhető a nyugat-európai államok migrációs politikájában, ez kell hogy irányadó mérceként szolgáljon számunkra is, és igyekezzünk elkerülni azokat a hibákat, amelyeket ők korábban elkövettek.

Nehogy az a vád érjen minket, hogy mi nem aggódunk a harmadik világból Magyarországra érkező külföldiek érdekeiért, természetesen mi is szociálisan érzékeny emberek vagyunk, de elsősorban a magyar állampolgárok érdekeit tartjuk szem előtt, és azt kívánjuk képviselni. Azért felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a hosszasan elhúzódó hatósági eljárásokat miért lenne fontos különösen fölgyorsítani ezen a területen, miért lenne fontos az, hogy ne különböző önkéntes társadalmi jogvédő szervezetek vegyék át ezen a területen a porondot, ne ők domináljanak a magyar migrációs politika gyakorlati intézkedéseit illetően.

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a parlamentben ülő liberális párt, az LMP frakcióvezetője, Schiffer András honnan érkezett. Ő a Társaság a Szabadságjogokért egyesületben volt - ha jól emlékszem - ügyvivő, ezt vezette. Ugyanennél az egyesületnél az egyik elődje, dr. Ill Mártonnak hívták az úriembert egyébként; halmozottan kisebbségi helyzetűnek is mondhatnánk akár Magyarországon, hiszen egyszerre volt zsidó származású és homoszexuális is; bizony abba az eléggé el nem ítélhető bűnbe esett, hogy a hozzá forduló menedékkérő afrikai fiatalembereket - vele egyneműeket, ezt egyértelműsíteni szeretném - rendszeresen molesztálta szexuálisan.

Ha erre gondolunk, képviselőtársaim, bizony én is azt mondom, hogy föl kell lépnünk ezeknek a fiatalembereknek a védelme érdekében, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a liberális jogvédők önkényének, ne ők legyenek azok, akik ezeket az intézkedéseket megpróbálják saját hatáskörbe vonni, ne ők legyenek azok, akik ilyen módon rátelepednek erre. Különösen azért fontos ez, mert ha továbbgondoljuk, az SZDSZ-en belül láttunk már pedofil polgármestert, pedofil képviselőjelöltet Kispesten, Siófokon, s a többi, tehát nem egyedi esetről van szó, hanem gyakorlatilag megfigyelhető, hogy van egy tendenciózus gondolkodásmód meg egy mögöttük álló választói akarat. És ez szolgálja - sajnos, azt kell hogy mondjam - jelenleg a szavazatmaximalizálás egyetlen lehetséges eszközét a liberálisok részéről, hogy megpróbálnak különböző marginális helyzetű vagy a társadalom perifériájára sodródott csoportok felkarolásával ilyen módon is szavazatokhoz jutni.

(9.20)

Ez tehát egy olyan kérdés, amire mindenképpen rá kell világítanunk akkor, amikor a kormányzat és a kormányzati előterjesztés elleni liberális és szocialista támadások mögött álló valódi szándékokat elemezzük.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu