HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán illő lett volna ma napirend előtt az ünnepről, az előttünk távozottaknak való tisztelet megadásáról szólni, de elnök úr ezt megtette, úgyhogy én is arról a kérdésről szeretnék néhány szót itt a Házban szólni, amiről az előttem szóló frakcióvezetők is tették.

Talán a kérdés lényegére utalt Vona Gábor, amikor feltette a kérdést, hogy mi folyik ebben az országban. Ebben az országban nagy gazdasági és társadalmi változásoknak vagyunk tanúi: a csőd korszaka után a siker korszaka és a beteg társadalom építése után az egészséges társadalom építése következik. Én azt a címet adtam felszólalásomnak, hogy "Az életünket irányító törvények". Önök ismerik ebben a kérdésben alkotott véleményemet, a Lázár János által benyújtott törvénnyel kapcsolatban hangzottak el felszólalások. Én szívesen teszek különbséget a jogos felháborodást keltő, kimagasló végkielégítések és a törvényben biztosított köztisztviselői, közalkalmazotti végkielégítések között. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Azonban azt a fajta reakciót, ami az Alkotmánybírósággal kapcsolatos törvénymódosítást illeti, árnyalni szeretném, és éppen ezért az örök és megváltoztathatatlan törvényekről, illetve a változtatható, sőt változtatandó törvényekről szólnék néhány szót. Létezik egy olyan, amit lex naturalisnak, vagyis természettörvénynek nevezünk. És ez nem csupán azt jelenti, hogy a természet működésének a szabályairól van szó, hanem a bensőnkben megjelenő, oda beírt törvényről, ami már a lex moralis naturalis címet viseli, tehát cselekedeteinket próbálja irányítani, a jó és a rossz megkülönböztetését, a jó megtételét, rossz elhagyását célozza. Ez olyan törvény, amit felismer az ember, és a lelkiismerete által vezényel, és ami megváltoztathatatlan és örök törvény. Ez belsőleg kényszeríti az embert cselekvésre.

Ezzel szemben a jog törvényei külső kényszert jelentenek, sok esetben a meggyőződésünk ellenére is. A változtathatatlan törvények közé ezek nem tartoznak, hiszen gondoljunk bele, hogy ha Szent István vagy Szent László törvényei mindegyike érvényes lenne ma, akkor bizony sokan kéz nélkül járnának ebben az országban.

Amikor új helyzet van, akkor új törvényre van szükség. Ez a változó koroknak a sajátja. Nekünk ezt nem kell magyarázni, hiszen ma Magyarországon mindenki tudja, hogy új helyzet van, ezért új törvényekre is szükség van. Gazdasági változások korát éljük, amelyek gazdasági és pénzügyi kényszerek hatására, intézmények és érdekcsoportok nyomására történnek; és társadalmi változásokat, amelyek az alapvető emberi és nemzeti érdekek mentén zajlanak. Természetesen ezek a változások is új szabályozást, új törvényeket igényelnek. Az igaz, persze, hogy a társadalom egészének érdekeit szolgáló cél érdekében kell ezeket megfogalmazni, és az is igaz, hogy átgondoltan és lehetőleg úgy, hogy senkinek ne okozzon ez kárt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu