ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Belügyminisztérium október 22-én terjesztette be az Országgyűlés elé a rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló T/1426. számú törvényjavaslatot. Az új szabályozás egyik legfőbb indoka egyrészt a kormányprogramban megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges intézkedések megtétele, másfelől jogharmonizációs kötelezettség teljesítése.

A nemzeti együttműködés programja világosan kifejezésre juttatja, hogy a rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek, és a legsúlyosabb következményekkel kell járniuk. A tapasztalt rendőrök mellett olyan új és fiatal rendőrökre és rendőri vezetőkre van szükség, akik hitelesen tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, és a társadalom számára fontos értékeket képviselnek.

Ahogy miniszter úr is megfogalmazta, a cél a magyar rendőrség régi tekintélyének visszaállítása. A tervezet e pont megvalósítása érdekében új módszereket biztosít a rendészeti korrupció határozott és gyors visszaszorításához.

Az előterjesztésről összefoglalóan a következőket szeretném elmondani. A rendőrség szervezetére vonatkozó változásokat meghatározza, hogy a terrorizmus - mindenekelőtt annak nemzetközi megnyilvánulásai - egyre nagyobb kihívás elé állítják a demokratikus jogállamokat, így Magyarországot is. A terrorizmus jelentette kihívásra jellemző, hogy a demokratikus jogállamokat is a szabadság és a biztonság közötti kényes egyensúly újragondolására, a terrorizmust leküzdeni hivatott speciális szervek létrehozására, valamint e szervek felhatalmazásának szélesítésére ösztönzi.

Magyarországot vállalt nemzetközi jogi kötelezettségei a terrorizmus és a terrorszervezetek elleni hatékony fellépésre, a terrorizmus anyagi alapjainak felszámolására kötelezik, valamint arra, hogy minden törvényes eszközzel küzdjön a terrorszervezetekkel és a terrorizmust anyagi eszközökkel támogatókkal szemben. A terrorellenes tevékenység hatékonyságát jelentősen növeli, ha a terrorizmus elleni küzdelmet kizárólagos hatáskörrel, egységes szervként működő terrorizmus elleni nemzeti felderítő szerv végzi. Ezért a törvényjavaslat rendőrségi szervként definiálja a terrorizmust elhárító szervezetet. Így a javaslat, szakítva az eddigi rendőrségi koncepcióval, ezzel a megoldással lehetőséget teremt, hogy rendőrségi szervként hozhassa létre a terrorizmust elhárító szervet és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet. A belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést jelenleg a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata végzi, ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatai között is szerepelnek belső bűnmegelőzési célú feladatok.

Célszerűségi és hatékonysági szempontból egyaránt indokolt, hogy ezekről a feladatokról a jövőre nézve egyetlen szerv, az immár rendőrségi szervként működő belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv gondoskodjon. A törvényjavaslat kiterjeszti a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörét a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott szervek bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzésére is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos beszélni ugyanakkor arról is, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai között új elemként jelenik meg a megbízhatósági vizsgálat. A megbízhatósági vizsgálatot más európai országok is alkalmazzák, mint az ellenőrzés egyik eszközét. Nézzünk néhány példát! Romániában integritástesztnek nevezik, és a szabályait a közigazgatási és belügyminiszter minősített rendelete tartalmazza. A tesztet a Belügyminisztérium teljes állománya vonatkozásában alkalmazzák, lefolytatása ügyészi engedélyhez kötött. Az Egyesült Királyságban az antikorrupciós szervezetek széleskörűen alkalmazzák az integritási tesztet abban az esetben, amikor a rendelkezésre álló információk bűncselekményre utaló adatokat tartalmaznak, de semmilyen más eszköz vagy módszer nem áll rendelkezésre a bizonyításhoz. De ismeri ezt az eszközt Hollandia jogrendje is.

A hazai szabályozásban garanciális szabályként jelenik meg, hogy az eljárás felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet, továbbá a vizsgálat éves szinten legfeljebb háromszor, maximum 15 napra rendelhető el, és az eljárás pozitív eredményéről az érintettet tájékoztatni kell.

Annak érdekében, hogy a hivatásos állomány tagjai csak valóban arra érdemes személyek lehessenek, indokolt a hivatásos szolgálati viszony létesítésére és fenntartására vonatkozó feltételek szigorítása. A kifogástalan életvitel körülményét a törvényjavaslat egységesen, a Hszt. hatálya alá tartozó minden hivatásos állományban szolgálatot teljesítőre kiterjeszti. Ugyanakkor a jogállamiság követelményét szolgálva konkrétan nevesíti az ennek érdekben jelenleg is alkalmazott munkamódszereket, mint például a környezettanulmány készítését.

A hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok felülvizsgálatának egyik indoka az az elv, hogy a hivatásos állomány tagja szolgálati jogviszonya létesítésekor nem egy meghatározott munkakör ellátására szegődik, hanem azt vállalja, hogy a fegyveres szerv állományában képzettségének és végzettségének megfelelő bármely munkakört el fog látni. A tervezet azáltal, hogy növeli egy fegyveres szerven belüli beleegyezés nélkül történő vezénylés lehetőségét, várhatóan jelentősen csökkenti a fluktuációt. Ez különösen Románia schengeni övezethez való csatlakozása után kap nagyobb szerepet, tekintve, hogy e határszakaszon 1614 fő hivatásos állományú dolgozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendőrségi törvény módosítása jogharmonizációs kötelezettségek miatt is indokolt, egyrészt az információcsere javítását célzó feladatok végrehajtása, másrészt az Európai Unió tagállamai között fennálló együttműködési formák megvalósíthatósága érdekében. Ennek érdekében a javaslat elvégzi a szükséges törvénymódosításokat és kiegészítéseket.

Jogharmonizációs kötelezettség továbbá az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-ai 2008/617/EB tanácsi határozat átültetése a nemzeti jogba.

A szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 96/34/EK tanácsi irányelv nem megfelelő átültetésével kapcsolatban a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert hiányosnak találta annak a magyar jogba való átültetését. A Bizottság javaslatával összhangban biztosítani kell azt, hogy a hivatásos állomány tagja a gyermek születésének időpontjától igénybe vehesse a szülői szabadságot.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítási javaslat tehát számos jogharmonizációs feladatból és a gyakorlati élet tapasztalataiból kiindulva helyes irányba tesz változtatási lépéseket, így annak támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is feltétlen támogatásra alkalmasnak találom.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.20)

Forrás: parlament.hu