DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elénk került egy törvénymódosítási javaslat, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénnyel kapcsolatosan. Ennek van egy neuralgikus pontja, amelyben már komoly viták folynak évtizedek óta, illetve szerintem amióta ügyvédek vannak, valószínűleg ebben mindig is viták voltak, hogy mennyire kell nyitottnak lenni ennek a szakmának, ennek a pályának mennyire kell nyitottnak lenni.

Ismerjük a régi rendszert, amely itt negyvenöt éven keresztül uralkodott Magyarországon, amikor egy teljesen zárt kasztnak minősült az ügyvédi hivatás, oda kívülről bekerülni hihetetlenül nehéz volt, és gyakorlatilag csak családi kapcsolatokon keresztül lehetett bekerülni ebbe.

(16.30)

Nyilván, ahogy változott Magyarországon a jogrendszer és úgymond jogállam lett Magyarországon, ezt a zárt rendszert, ezt a kasztosodást nem lehetett tovább fenntartani, és következett az újabb lépés, amelyben pedig a 90-es évek legelején megnyitották ezt a pályát teljes mértékben. Bárki, aki rendelkezett szakvizsgával, és a törvényben foglalt feltételeket teljesítette, illetve annak megfelelt, tehát irodával rendelkezett, szakvizsga, jogi végzettség és nem volt büntetett előéletű, illetve ezeknek a büntetett előélettel kapcsolatos kritériumoknak megfelelt, már abban a pillanatban bejelentkezhetett a kamarába, és a kamarának semmilyen mérlegelési lehetősége nem volt, aki megfelelt a feltételeknek, azt föl kellett vennie.

Már itt az előző felszólalásokban hallhattuk, hogy ez a pálya hogyan változott meg, hogy mennyien jelentkeztek ide be, és hogy két évtized alatt milyen hihetetlen mértékben megnőtt az ügyvédek száma Magyarországon. Mindez még magával hozta azt is, hogy azért egyre több probléma került felszínre ezzel, hogy tulajdonképpen nem volt megfelelő szűrés, megfelelő szűrőrendszer nem volt.

Látható az, hogy olyanok is bekerültek, akiknek nem volt meg a megfelelő gyakorlata, a megfelelő végzettsége megvolt, de nem volt meg az, ami azért alapvető adottság, hogy tudjon bánni az ügyfelekkel, hiszen soha ilyen, ehhez fogható munkát nem végzett, és ez magával hozta azt, hogy egyre több fegyelmi eljárás indult. Ha megnézzük azt a statisztikát, akkor azt látjuk belőle - én is megkerestem a sajátomat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, illetve Nyíregyházi Ügyvédi Kamarát ebben az ügyben -, kiderül, hogy leginkább a fegyelmi eljárások is abban az esetben, olyan ügyvédekkel szemben indulnak, akik korábban nem voltak ügyvédjelöltek, nem voltak alkalmazott ügyvédek, illetve nem volt megfelelő ügyvédi gyakorlatuk, tehát nem volt megfelelő elővégzettsége úgymond ezeknek az ügyvédeknek.

Nyilván így felmerül és már régen óhaja az ügyvédi kamaráknak az, hogy bizonyos szinten azért legyen meg a kamarának egy bizonyos szűrési lehetősége. Mindig is próbáltak újabb és újabb gátakat, apróbb, pici gátakat vetni, hogy ne nevezzék ki minél hamarabb az ügyvédjelölteket ügyvédnek, az új jelentkezőket ügyvédnek, és bizonyos apróbb szigorítások a kamarán belül voltak, amit az ügyvédi törvény megengedett, kamarai szinten is szabályozták ezt, akár gondolok itt arra, hogy felemelt belépési díjakat kértek az emberektől, illetve szigorúbban nézték azt, hogy az iroda és a körülmények megfelelőek-e, míg az elején ehhez mindenki megkapta a hozzájárulást, szigorúbban nézik ezeket a feltételeket, és így folyamatosan próbálták megoldani, hogy pici kis szűrő legyen beépítve. Ennek egy része most ez a törvényjavaslat, amelyet ha az ember mérlegel, akkor talál pozitív indokokat is és talál negatív indokokat is ezzel a törvénnyel kapcsolatosan.

Amikor az alkotmányügyi bizottság ülésén Répássy államtitkár úr ismertette a kormány álláspontját, akkor azt fejtette ki, hogy igazándiból a kormánynak erről még most nincs álláspontja, azonban azt tudja, hogy meg lett kérdezve ezzel kapcsolatban az országos ügyvédi kamara, és az országos ügyvédi kamara úgy nyilatkozott ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, hogy kedvező ennek a törvényjavaslatnak, ennek a módosításnak a bevezetése, illetve elfogadása. Én magam is, mint jeleztem, megkérdeztem a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarát, ahol szintén ugyanezt a választ kaptam. Tehát én azt látom, hogy az ügyvédi berkeken belül... Itt annak örülök, hogy végre egy olyan törvény, hogy a szakmai szinten megvalósul a társadalmi egyeztetés, nem úgy, mint az elmúlt 4-5 hónapi gyors törvényhozások során, amikor senkinek nem lett kikérve a véleménye, aki a szakmán belül volt található. Úgy látom, hogy itt azért legalább az országos kamarai elnökség meg lett kérdezve, illetve mi is, akik itt szakmán belüliek vagyunk, és nagyon sokan ügyvédek ülünk itt minden frakcióban, nyilván, aki felelősen akar ebben a kérdésben döntést hozni, és a saját frakcióját annak a döntésnek a megszavazására fogja biztatni, az megkérdezte a saját kamaráját. Gondolom, hogy a többi felszólaló is ugyanígy van. Én is azt látom, hogy itt elsősorban a kamarák ezt támogatják.

Tehát a magam részéről ez alapján mondom azt el, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja ezt a fajta törvénymódosítást, amellett, hogy mondom, negatív felhangja is van ennek, hiszen azért picit más lesz a helyzetük, tehát másként lehet bekerülni az ügyvédi pályára, és másként például bírói, ügyészi, közjegyzői pályára, akik azt választják. Itt hallottuk korábbi felszólalás során, hogy gyakorlatilag a bíróknál nincs ilyen külön törvény, amely ilyen jellegű kritériumot tartalmazna, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem vesznek fel olyat, aki korábban ne bírósági titkárként vagy bírósági fogalmazóként töltötte volna el azt az időszakot, de elméletileg nincs kizárva jelen pillanatban sem az, hogy egy gyakorló ügyvéd bíróvá kerüljön kinevezésre, és még akkor a titkári, illetve a fogalmazói időt sem kell neki természetesen letölteni, hanem már egyből bíróként tud tevékenykedni.

Tehát ebből a szempontból az egyenlőség azért bizonyos szinten sérül, hiszen olyan pluszfeltételeket támasztunk akár egy bíróval szemben, aki bíróként akar kijönni és az ügyvédi hivatást akarja választani, olyan pluszfeltételt, amely nem biztos, hogy indokolt. Természetesen általában indokolt. Mert mi is a célja annak, aki beadta ezt a törvénymódosítást? Az a célja, hogy azoknak, akik ügyvédként akarnak tevékenykedni, legyen egy bizonyos gyakorlatuk az ügyvédi hivatás ellátásának a területén, hiszen az ügyvédi szakma egy nagyon komoly hivatás. Lehet mondani, hogy vállalkozó egy ügyvéd, de mindamellett hivatása is van, és aki nem hivatásszerűen foglalkozik vele, hanem csak szakmaszinten foglalkozik vele, és csak a szakmájának vagy rosszabb esetben a vállalkozásának tekinti az ügyvédséget, az bizony nem lesz minden esetben jó ügyvéd, sőt sok esetben nyilván nagy problémák fognak ezzel kapcsolatosan felvetődni.

Tehát ennek az előterjesztésnek a célja mindenképpen az, hogy magasabb képzettségű és magasabb gyakorlatú ügyvédek kerüljenek a pályára. Ez a cél mindenesetre üdvözlendő és támogatandó, és ez is annak a része, ami miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja ezt a törvényjavaslatot vagy törvénymódosítási javaslatot.

Nyilván az tapasztalja, aki gyakorló ügyvéd, hogy rengeteg olyan ügyvéd van a pályán, akinek azért nincs megfelelő gyakorlata, és aki azért más területen, akár az államigazgatásban, akár jogtanácsosként szerzett gyakorlatot, az nem biztos, hogy azonos egy ügyvédi gyakorlattal, és nem látja át azt a szerteágazó rendszert. Tulajdonképpen egy ügyvédnek mit kell csinálni? Minden jogterületen kell dolgoznia, mindenhez kell értenie, nem úgy, mint egy bírónak, aki a saját területét végzi, nem úgy, mint egy közjegyzőnek, nem úgy, mint egy közigazgatásban dolgozónak.

Fölvetődik azonban az a kérdés, hogy ha már egyéves ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi gyakorlatot jelöl meg feltételként, elegendő-e ez az egy év. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara állásfoglalása szerint még kevés is ez az egy év, tehát legalább másfél-kétéves időszak lenne indokolt, ami alapján ezt a megfelelő gyakorlatot el lehetne érni. Erre vonatkozóan vannak ilyenek különböző más szakterületeken, például könyvvizsgálói kamarában, ahol még több gyakorlati idő van előírva, hogy valakit átvegyenek erre, hogy el tudja látni megfelelő szakmai szinten ezt a hivatást.

Az is felvetődik még, hogy esetleg szükség lenne még másfajta továbbképzésre is úgymond, hogy még további feltételeket vezessünk be, ami most jelen pillanatban ebben a törvényjavaslatban nem szerepel. Akár azon is el lehet gondolkodni, hogy az ügyvédi kötelező továbbképzéseket bevezetni, mint ahogy már rengeteg szakmában ezek folyamatosan megvannak a megfelelő szakmai szintentartás végett például az orvosoknál, a tanároknál, de a bíróknál is megvan ez, illetve ezt már a Magyar Ügyvédi Kamara is évek óta jelzi, hogy ilyenre szükség lenne, valamint azon is el lehet gondolkodni a jövőben a továbblépéssel kapcsolatosan, hogy a szakvizsgarendszert esetleg át kellene-e alakítani.

Legutóbb az országos ügyvédi kamarai közgyűlésen, illetve közjegyzői kamarai közgyűlésen is elhangzott, illetve a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumában is elhangzottak azok az érvek, amelyek abba az irányba billenteni látszanak az ezzel kapcsolatos jogvitát, hogy talán jobb lenne, ha újra bevezetésre kerülne Magyarországon az a régi rendszer, amikor külön szakvizsgát tettek a bírók, az ügyészek, az ügyvédek és az államigazgatásban dolgozók. Ezen is el lehetne gondolkodni.

(16.40)

Mindemellett ezt egy jó lépésnek tartjuk az előterjesztők részéről, hogy ezt a törvénymódosítási javaslatot beterjesztették, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu