ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! "Mit kezdjünk a civilekkel?" címmel adtam be felszólalásomat. Az elmúlt napokban több olyan hír is felröppent, miszerint a kormány tovább szűkíti azok lehetőségeit, akik akadályozzák a lendületes kormányzást. A civilek jogorvoslati lehetőségének elvonása és forrásaik jelentős csökkentése olyan ijesztő jelek, amelyek ügyében szólnom kell. A hazai civil nonprofit szektor súlyos finanszírozási gondjait annak idején az 1 százalék bevezetése, majd az NCA 2003. évi létrehozatala enyhítette. Működési problémáinak vagy esetleg a visszaéléseknek alapos vizsgálatát, teljesítményének korrekt mérését azonban eddig még egyetlen kormány sem végezte el. Szemmel láthatólag a politika nem tud mit kezdeni a civil társadalommal mint az élő és valódi demokrácia alapelemével.

Az LMP viszont maga is civil gyökerekkel bír, rendszeresen egyeztetünk azokkal a szervezetekkel, amelyek kulcsszerepet töltenek be a környezetkárosító beruházások, a szegregáló iskolák és korrupt önkormányzatok kontrolljában, és azokkal is, amelyek önkéntesekkel szinte egyetlenként szolgáltatásokat nyújtanak fogyatékos gyerekeknek, hajléktalanokat mentenek vagy időseket ápolnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy számtalan megélhetési civil akad, akiktől érdemes lenne megtisztítani a szektort. Ezek, függetlenül a kormányok színétől, évről évre megkapták azt a pár tíz milliós apanázsukat, ahogy az első Orbán-kormány alatt is, így sikerült életben tartani olyan figurákat is, mint az Európa Ház vezetője, Barabás Miklós - van, aki Nádházi Emil fedőnéven ismeri -, akinek családi vállalkozásban működtetett álcivil szervezete ugyanúgy megkapta az évi 20 millióját a MeH-től, mondjuk, Stumpf István idején, ahogy előtte és azóta is. Mostanáig Brüsszelben képviselte a magyarokat Mr. Civil néven.

Eközben a valódi értékteremtő munkát végző civil szervezetek végigélték, hogy az előző kormányzatok végképp elvették a magánszemélyek adományozását serkentő adókedvezményeket, hagyták elinflálódni a normatívát, soha nem egészítették ki az NCA összegét a törvényben előírt összegre. Közben az NCA-ra való hivatkozással eltűntek a minisztériumi saját keretek, a célzott civil sorok is, nem valósultak meg fontos kormányzati, közpolitikai célok. Most pedig az NCA-forrásokat is fűnyíró elven vennék el, és megvonnák a civileknek azt a jogát, hogy akár az ingatlanmogulokkal összejátszó önkormányzattal és az állammal szemben is megvédjék a polgárokat. Elég csak annyit mondanunk: Sukoró.

Kérjük, világosan adjanak jelzést: végképp ki akarják véreztetni a civileket, vagy végre nekikezdenek annak a módszeres és alapos munkának, amely megtisztíthatná soraikat? Vajon készen állnak-e arra, hogy a civilekkel együtt kidolgozzák azokat a teljesítményindikátorokat, amelyek segítségével végre mérhető és összehasonlítható minőségbiztosítási rendszer születik? És ha objektív mércével mérve egy szervezet társadalmi haszna nincs arányban a támogatásával, akkor, de csak akkor vonják el a támogatását!

Az előterjesztő szerint szervezett álcivilek akadályozzák meg azt a sok szép, hasznos dolgot, amit egy önkormányzat a nép boldogítására kitalál. De tényleg a kivételre kellene szabályt alkotni? Vajon tényleg lovat kell adni a közvélemény alá, amely már így is kerékkötőnek tekinti a civileket, akik a sok szép autópálya, cementgyár és plázaberuházás megvalósításának keresztbe fekszenek?

A civil szervezetek és a társadalom részvételi lehetőségét, az eljárások nyílt, átlátható és gördülékeny lefolyását ésszerű és logikus szabályozással, a kiskapuk bezárásával, a betartható határidőkkel és következetes jogalkalmazással lehet elősegíteni, a finanszírozást pedig a magánadományok ösztönzésével, a keretek megteremtésével. Mert az államnak nem az a dolga, hogy nehezítse, hanem hogy ösztönözze a demokráciát élővé, a politikai és a gazdasági elitet pedig elszámoltathatóvá tevő civil szektort.

Köszönöm. (Egy LMP-s képviselő tapsol.)

Forrás: parlament.hu