DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Két dolgot elöljáróban: először is azt mondja, hogy a költségvetési lyukakat kellene betömni. Szeretném kedves képviselőtársam figyelmét felhívni arra, hogy ezeket a lyukakat önök ütötték az elmúlt években, az elmúlt évek kormányzása során (Zaj az MSZP soraiban.), méghozzá igen következetes módon.

A másik, amit jelzett, hogy nem a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjét szeretnék támogatni. De azt tették! Kedves képviselő úr, havi másfél milliárd forintot tettek zsebre az elmúlt időszakban az emberek befizetéséből működési költség címén a magánnyugdíjpénztárak. Hát lássunk tisztán ebben a helyzetben!

Tisztelt Képviselő Úr! A magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos törvény 14 hónapra függesztette fel a munkavállalói nyugdíjjárulékok 8 százalékpontos részének magánnyugdíjpénztárba történő átutalását. Ezzel a döntéssel a magyar állam nem csupán a jelenlegi aktív korú munkavállalók jövőbeni nyugdíjáért visel felelősséget, hanem a már jelenleg is nyugdíjas éveiket töltő idős emberek nyugdíjának jelenben történő biztonságos kifizetéséért is. A korábbi évekből örökölt helyzet ugyanis azt mutatta, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételei messze nem fedezték annak kiadásait, azaz egy fenntarthatatlan, megbomlott egyensúlyú nyugdíjkassza képezte részét a 2010. évi költségvetési törvénynek. E tarthatatlan helyzet orvoslása kizárólag olyan módon lehetséges, hogy a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári tagokat az intézkedés hatására ne érhesse kár. Meg kell alkotni azokat a szabályokat, amelyek a jelenlegi munkavállalók 2013 után történő nyugdíjba vonulása esetére meghatározzák a nyugdíjjárulék-számítás részleteit.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ennek a feladatnak már részben eleget tett, megnyitotta a lehetőséget az állampolgárok előtt, hogy saját akaratuk szerint eldönthessék, részt vesznek-e abban a nagyszabású reformban, amelyet a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása jelent ma Magyarországon. Aki nem szeretne kísérletezni öregkori ellátásával, szabadon választhatja a munkafedezeti pillért, amely mögött az állam és annak gazdasági teljesítménye áll. A jövőbeli várakozások lehetnek vita tárgyai, azonban a múltbeli tapasztalatokat ismerjük. A magán-nyugdíjpénztári rendszer elmúlt tizenkét évben elért éves átlagos reálhozama nem éri el az 1 százalékot sem. Az eredmény nyilvánvaló: az elmúlt tizenkét év reál GDP-növekedése többszörösen meghaladta a magánnyugdíjpénztárak által elért hozamot. Csak egy dologban múlta felül a magán-nyugdíjpénztári rendszer a munkafedezeti pillért: a tagok befizetéseiből fedezett működési és vagyonkezelési költségek ugyanis többszörösen meghaladták az állami pillér kiadásait.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja tehát annak biztosítása, hogy a bevételek és a kiadások egymással összhangban legyenek. Ezt szolgálja a nyugdíjreform részeként a járulékfizetés szabályainak megalapozott és körültekintő felülvizsgálata. Aki a tőkefedezeti pillérből történő kilépés mellett dönt, az eddigi nyugdíjcélú megtakarítását magával hozza, és az állam által garantált biztos nyugdíjban fog részesülni.

A nyugdíjrendszer átfogó reformjával kapcsolatos kormányzati elképzelések többször elhangzottak már e Ház falai között is. Fontos, hogy az állam lehetőséget adjon a munkavállalók szabad döntésére, a munkafedezeti pillér bevételei és kiadásai kerüljenek egyensúlyba, a szabályok változása egyetlen jelenlegi és jövőbeli nyugdíjasnak se okozzon hátrányt, az állam pedig vessen véget a tőkefedezeti pilléren mutatkozó, indokolatlanul magas működési költségekkel jellemezhető időszaknak. A legfontosabb célkitűzésünk azonban egy olyan rendszer kialakítása, ahol az állam mindenkinek képes garantálni az időskori ellátások biztonságos kifizetését.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu