HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt pár perccel ezelőtt egy heves szócsata folyt az elmúlt évekről, és egészen 20 évvel ezelőttig mentünk vissza a szócsatában. Valóban, az önkormányzatok kérdésköre, amiről most én is szeretnék önöknek pár szóban beszélni, az egész problémakör odáig nyúlik vissza. 20 évvel ezelőtt, a rendszerváltozáskor az alkotmányban rögzítve lett, hogy a község választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga, a helyi közügyek önálló és demokratikus intézése. Ez az alkotmányunk 42. §-a.

A közügyek önálló és demokratikus intézése: ez feltételezi, hogy egy olyan erős önkormányzatról beszélünk, amely képes ellátni választott és kötelező feladatait, képes fenntartani intézményeit. Ilyen erős önkormányzatokra volna szükség Magyarországon, és vallom, hogy mindannyian, akik itt vagyunk képviselők az ország Házában, úgy gondoljuk, erős Magyarországot tényleg csak úgy lehet felépíteni, ha a 3200 önkormányzat erős, stabil alapot ad, illetve fordítva, kiszolgáltatott, koldussá tett, függő helyzetben lévő önkormányzatok összessége nem biztosíthat stabil lábakat egy bármilyen erős központi hatalomnak.

Az önkormányzatok kérdése általában a finanszírozásuknál bukik meg, az Ötv.-ből idézném a következőket, 1. § (5) bekezdés: a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket és így tovább. A későbbiekben a törvény felsorolja az ellátandó feladatokat, ezen belül a kötelező feladatokat, tehát erre gondol a törvényalkotó, amikor azt mondja, hogy a hatáskörök és feladatok meghatározásával egyidejűleg biztosítja az Országgyűlés a szükséges fedezetet.

Most mit jelent az, hogy biztosítja? Normatívákon keresztül, körülbelül 130 különböző normatíva van a jelenlegi költségvetésünkben is, a különböző feladatokhoz rendel normatívát. Most az, hogy biztosítja a feladatellátáshoz szükséges pénzt, az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy mondjuk, a közoktatási alapnormatíva 100 százalékban fedezi azt a feladatot, amit a normatíva költségkerete biztosít. Ez azt jelentené normális esetben, de ahogyan látjuk - és itt számtalan polgármester ül a teremben is -, pontosan tudhatjuk, nem így történik ez a dolog. Mondjuk, ha ennél a példánál maradok, amit az előbb említettem, én olyan településen dolgoztam mind ez idáig, ahol körülbelül a 30 százalékát fedezte a közoktatási alapnormatíva magának a közoktatásnak, ez egy nagyon rossz arány.

De nemcsak ebben a normatívában vannak ilyen eltérések a való élet és a normatíva nagysága között, hanem számtalan további normatívát is lehetne említeni. Pedig ez egyébként nem volna kőbe vésett, hogy ennek így kellene történnie, igenis vannak olyan normatívák, például az előbb említett közoktatási normatíva is ilyen, de mást, mondjuk, a közétkeztetési normatívát is tudom mondani. Vannak olyan mutatószámok, mondjuk, a közétkeztetésnél maradva egy harmadikos gyermek esetében - vegyük az én egyik kislányom esetét, nagyjából körülbelül ekkora a gyerek - körülbelül ennyi tápértékre, ennyi kalóriára van szüksége egy nap, ehhez ennyi és ennyi nyersanyag-normatíva tartozik, ebből nagyjából elég szoros tól-ig határokon belül meg lehet határozni, mennyi tehát a normatíva szükséges mértéke ahhoz, hogy ezt az egész feladatot 100 százalékban lefedje.

De vajon ez így történik-e? Sajnos, nemcsak az előbb említett normatívák esetében, hanem mondhatjuk, az összes normatíva esetében azt tapasztalhatjuk, hogy messze elmarad a feladat mértékéhez, nagyságához képest az, amit egyébként értelmezésünk szerint biztosítania kellene a normatívának. Sajnálatos módon ez a helyzet nem tavaly kezdődött, nem is 8 éve, gyakorlatilag 20 éve ez a helyzet van, és ebből egy elég és egyre gyorsabb mértékben romló helyzet alakult ki az önkormányzatok életében. Nemcsak az igaz, amit az ÁSZ már a tavalyi jelentésében is megfogalmazott, hogy 1100 milliárd forint az önkormányzatok adósságállománya, és amit külön hozzátett az ÁSZ-jelentés akkor, az az volt, hogy sajnálatos módon volt olyan hitelfelvétel, ami a korábbi hitelek kamatait volt hivatott fedezni, ami az adósságspirál minősített esete.

Egyébként most az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban, a tavalyi ÁSZ-véleménnyel kapcsolatban még egy mondatot hadd mondjak! Nagyon sajnálatos módon pont az ÁSZ-véleményből ez kimaradt, hogy vajon most hol áll az önkormányzati adósságállomány. Van benne róla szó, de csak olyan értelemben, hogy az önkormányzatok adósságállományánál figyelembe kellene venni az általuk alapított társulások, gazdasági társaságok adósságállományát is, hiszen sok esetben ezek a társaságok az önkormányzatokra támaszkodnak, és tőlük várnak készfizető kezességet. De van egy további adósságállomány, amelyről ritkábban szoktunk beszélni, ez a rejtett, belső adósság. Tudjuk, hogy fel kellene újítani az iskolát, tudjuk, hogy fel kellene újítani az óvodát, de nem tesszük meg, mert nincs rá pénz, görgetjük magunk előtt ezeket a feladatokat, amik egyre nagyobb és nagyobb terhet jelentenek majd a későbbiek során az önkormányzatok számára. Tudjuk, hogy ezeket is valakinek egyszer ki kellene fizetni, de nincs rá pénz.

Hogyan orvosolják ezt az önkormányzatok sok esetben? Bizony, vagyonfeléléssel orvosolják az önkormányzatok. Ez is egy bizonyos értelemben belső eladósodottságot jelent, hiszen azok a vagyontárgyak, amelyeket így az önkormányzatok eladnak, sajnálatos módon a későbbiek során igenis hiányozni fognak az önkormányzataink életéből. Tehát már kimondhatjuk, hogy évek óta szó sincsen önkormányzásról, tökéletesen megszűnt, talán már csúfnévnek is nehezen nevezhető ez, hogy önkormányzás. Nem, abszolút kiszolgáltatott településekről van a legtöbb esetben szó, amelyek kézben tartottak, a mindenkori központi hatalom által dróton rángatottak, koldussá tett magyar önkormányzatokról van szó.

Ennek a történetnek a mélypontja vitán felül a tavalyi évi Bajnai Gordon által benyújtott költségvetés volt. Akkor a Fidesz teljes joggal - itt az előbb is hallottuk - számtalan módosító indítványt nyújtott be, és minden létező módon próbált volna érvelni, hogy miért jelent ez végveszélyhelyzetet az önkormányzatok számára. Igen, azóta több önkormányzat került adósságrendezési eljárás alá, nagyon sok ennek a közelébe került. Rendkívül nehéz évet élnek most meg az önkormányzatokban.

De vajon mi történik a következő évben? Hallottuk tegnap Orbán Viktor miniszterelnök úrtól, hogy ez a megújulás költségvetése, nem az örökölt rendszert próbálja fenntartani, hanem egy teljesen újat teremt. Én is ebben reménykedtem, tisztelt képviselőtársaim, és amikor végignéztem a költségvetés hat, az önkormányzatokat érintő mellékletének az összes normatíváját, megdöbbenve kellett tapasztalnom, hogy ennek a körülbelül 130-140 különböző fajta normatívának 80-90 százaléka fillérre megegyezik azzal, amit tavaly Bajnaiék benyújtottak. Fillérre megegyezik, majd' 80-90 százaléka pontosan ugyanannyi, némelyik egy kicsit több, némelyik egy kicsit kevesebb, s vannak olyanok, amelyek abszolút meg is szűnnek. Én ezt másként nem tudom értékelni, mint ha azt mondanánk, bizonyos értelemben a Fidesz-kormány így, utólag is asszisztál a Bajnai-kormány által benyújtott költségvetéshez. Ezt egyszerűen nem lehet máshogy megmagyarázni. Ugyanakkor hadd mondjam el, szerintem ez nem költségvetés-tervezés, hogy gyakorlatilag benyújtjuk a tavalyi költségvetést, ez egy Ctr+V, Ctr+C funkció a számítógépen.

Ugyanakkor hadd tegyem hozzá: amikor teljes joggal a tavalyi évben olyan vehemensen a Fidesz is kritizálta ezeket a bizonyos normatívákat, akkor abban volt olyan, ami nem 10-15, hanem 40 százalékkal lett kevesebb, például a bölcsődei normatíva, ugyanakkor a bölcsődei normatívához hozzá volt téve a bölcsődei rekonstrukció is az előző évi költségvetésben, olyan 4,3 milliárd forinttal. Az már az idei költségvetésből kiesik, eltűnik végleg.

(15.40)

Összességében ki kell mondanunk, hogy az előző évi normatívák azonos szinten hagyása komoly reálérték-csökkenést jelent. Hallhattuk minap, hogy Atkári János bejelentette, hogy drasztikus csatornadíj-emelésre lesz szükség, mert a környezetvédelemnek ára van, úgymond. Ez bizony a budapesti önkormányzati intézményeket is nagyon komolyan fogja érinteni. De azt is tudhatjuk már, hogy lesz gázáremelés. De hál' istennek csak egy számjegyű. Mennyi? 9,9 százalékos? Ez is fogja érinteni az önkormányzati intézményeinket.

Még egy példát hadd mondjak arra, hogy mennyire keményen fogja érinteni a jövő évi költségvetés az önkormányzatainkat. Az önkormányzatok finanszírozása 8 százalék helyben maradó szja - csakúgy, mint tavaly - és 32 százalék olyan szja, amit normatíván keresztül kapnak meg az önkormányzatok. Ebben összességében 47,3 milliárd forintnyi csökkenés lesz az szja-tömeg csökkenése miatt. Igen, bizony ez is súlyosan alá fogja ásni az önkormányzataink működőképességét.

Ugyanakkor szerintem egy nagyon nem jó úton halad a kormány abban az értelemben is, hogy ahol viszont nő a normatíva, az általában az önkormányzati társulások által fenntartott intézményeket jelenti, ez pedig egyértelműen és nyilvánvalóan a körzetesítés irányába tett komoly lépés. Ez egy olyan folyamat, ami a hetvenes évek óta zajlik. Én úgy gondolom, hogy ez semmi módon nem támogatható. Vannak bizonyos racionalizálások, ez tény, amit meg kell tenni önkormányzataink működésében, hiszen a népességátrendeződést nagyon nehéz megállítani, de a körzetesítés, tudjuk, zsákutca.

Köszönöm szépen a szót. A továbbiakat majd a következő hozzászólásomban fogom elmondani. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu