TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Figyelemmel követtem a délutáni vitát, különösen figyeltem azokra, akik az önkormányzati kérdésekben szóltak hozzá. Néhány képviselő megtisztelt a véleményével. Bevallom őszintén, hogy az ellenzék részéről sokkal nagyobb kritikát vártam, hiszen az teljesen természetes, hogy érkezik a kritika az ellenzék részéről. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Még van két nap!) Azonban hála istennek valamilyen ok miatt elmaradt. Valószínűleg azért, mert az ellenzéki képviselők, de különösen a szocialista képviselők tudják azt, hogy milyen körülmények között kellett megcsinálni a 2011-es költségvetést, az ország költségvetését, de az önkormányzatok költségvetését is.

Az első és legfontosabb az, hogy a 2010. évi költségvetésben körülbelül 400-500 milliárd forintnyi lyuk tátong, amely természetesen a kormányváltást követően nyilvánosságra került. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az a költségvetés, amit az előző évben elfogadott a szocialista-szabad demokrata többség, azt 3,8 százalékos hiánnyal nem lehetett volna teljesíteni, ha nincs kormányváltás. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Ajjajjaj!) A szocialisták ezt a költségvetést leírták, majd elköszöntek a kormányzástól, utánam a vízözön; jött a Fidesz-kormány, és ezt a nagyon nehéz feladatot, hogy tartani kell a hitelesség érdekében a 3,8 százalékos hiányt, ezt megoldotta. Ez az első és legnehezebb kérdés, amelyet véleményem szerint a kormány jól kezelt.

A másik nagyon fontos kérdés továbbra is a költségvetési hiányról szól, az pedig arról szól, hogy ezt a nehezen teljesíthető, mondhatni, emberfeletti munkával teljesíthető költségvetési hiányt 2011-re még egy százalékkal csökkenteni kell, amely további mintegy 300 milliárd forinttal csökkentette az ország, az állam, a kormány mozgásterét a tervezéskor. De a körülményekhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ben még tovább nő az államadósság a szocialista kormányzás következtében, a szocialista költségvetés következtében, így aztán most már a 20 ezer milliárd forint fölötti államadósságnak nyilvánvalóan a törlesztőrészletei és kamatai jelentősen megnövekedtek, és terhelik a költségvetést.

De ha csak az önkormányzati szempontból nézzük, hogy mi nehezítette a tervezést, azt kell figyelembe vennünk, hogy a hatályos törvény értelmében a személyi jövedelemadó-kiegészítés, amely meghatározza az állami támogatásnak a mértékét, a 2009. évi befolyt szja-bevétel alapján történik, és ez jelentősen kevesebb volt, mint a 2008. évben, ez közel 50 milliárd forinttal rontotta az önkormányzatoknak a pozícióját a tervezésnél. És ne feledjük el azt sem, hogy sajnos a helyiadó-bevételek is az önkormányzatokat sújtják, terhelik, és még 2010-ben sem tudták elérni az önkormányzatok - valószínűleg az év végi adatok is ezt fogják igazolni - a 2008. évi adatokat.

Tehát ha így összességében megnézzük ezeket a makrogazdasági körülményeket, az országét és különösen az önkormányzatokra jutó részt, akkor bizony nagyon nehéz helyzetben van a kormány, mikor azt mondja, hogy azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatoknak a támogatása legalább 2011-ben tovább ne csökkenjen. Tovább ne csökkenjen. És én úgy gondolom a makroszámok alapján, hogy ez a kívánalom, ez az elvárás a költségvetési számok alapján teljesült.

Arról nyilván szóltak képviselőtársaim, hogy az elmúlt nyolc évnek, a szocialista kormányzásnak mi volt az önkormányzati ideológiája. Az volt, hogy minél több feladatot az önkormányzatokra, és minél több pénzt elvonni az önkormányzatoktól. Miután választásról választásra növekedett az ellenzéki, fideszes önkormányzatoknak a száma, így aztán a szocialista kormányzatot nem nagyon érdekelte, hogy mi történik az önkormányzatokban, ha belebuknak, belebuknak, őket ez nem nagyon érdekli. Egy volt a jelszó: eladósítani az államot, a következő lépésben eladósítani az önkormányzatokat, aztán az hozza magával a családoknak az eladósodását, hozza magával a vállalkozásoknak az eladósodását.

Hát ilyen helyzetben vagyunk most, amelyet egyébként a számok is teljesen igazolnak. 2005-ben még az önkormányzati szektor hitelállománya 320 milliárd forint volt, 2010-ben ez a szám 1100 milliárd forint, sikerült öt év alatt megháromszorozni az önkormányzatoknak a kimutatott adósságállományát. Mert a jelenlegi számviteli rendszer nem képes arra, hogy az önkormányzat valóságos kötelezettségét kimutassa, hiszen nincs benne ebben a számban az, hogy az önkormányzati gazdasági társaságoknak mennyi az adóssága, valójában nincsenek benne a szállítói tartozásoknak, a közüzemi szolgáltató cégeknek az elmaradt fizetései, nincsenek benne a garanciavállalásai, nincsenek benne a PPP vagy PPP-szerű beruházásai, és nincsenek benne a halasztott fizetéssel vállalt, igénybe vett szolgáltatások vagy fejlesztések.

Hogyha ezeket is összeadjuk, akkor azt kell majd látnunk - és ezt mi meg fogjuk teremteni, hogy valóságos adatszolgáltatás legyen -, hogy bizony az önkormányzati szektornak az eladósodása a szocialista kormányzás alatt elég ütemesen megtörtént, és a számok azt fogják mutatni, hogy bizony most már veszélye van az ország teljes adósságállományának a kezelésére.

(17.00)

Úgy gondolom, ahhoz, hogy végleges megoldást tudjunk, és meg tudjuk állítani az önkormányzati szektor eladósodását, mi több, az adósságállományának eltüntetését, egy teljes rendszerbeli változásra, egy új szemléletre van szükség. Nyilvánvaló, ezt néhány hét, néhány hónap alatt a kormányváltást követően a 2011. évi költségvetés benyújtásáig nem tudtuk megteremteni, de a munka elkezdődött, hiszen a közigazgatási hivatalok létrehozása, a kormányhivatalok közigazgatásban való megjelenése az első lépése az új közigazgatási és önkormányzati rendszer kialakításának.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kérdés persze az, hogy mit lehetett mégis a 2011. évre tenni az önkormányzatok gazdálkodásával, költségvetésével kapcsolatosan. Az előbb említett nehézségek ellenére, úgy gondolom, sikerült eredményeket is felmutatni a 2011. évi költségvetés kapcsán, hiszen nem igazak azok a számok, hogy csökkent az önkormányzatok támogatása, hiszen ha a 2010. évi irányszámot, az 1000 milliárd 164 millió forintot nézzük, és abból levonjuk azokat a feladatokat, amelyek más tárcánál jelennek meg, ez körülbelül 80 milliárd forint, így a közfoglalkoztatás átcsoportosítása, a keresetkiegészítés más révén való rendezése 80 milliárd forinttal eleve a bázisszámot csökkenti, és hogyha ehhez nézzük az önkormányzati számok változását, akkor láthatjuk, a végén az jön ki, hogy körülbelül 4,5 százalékkal a makroszámok tekintetében növekedett az önkormányzatok támogatása, ez körülbelül 50 milliárd forint, amelynek egy része megjelenik a működési támogatásukban, a nagyobbik részük pedig a fejlesztési támogatás növekményében.

Így például 900 millióval több jut majd az ingyenes és kedvezményes étkeztetésre 2010-től, a nyolcadik osztályos tanulók is ingyen fogják kapni az étkeztetést. 900 millióval több jut a szociális alapellátás létszámbővülésére, a 4-es metró beruházásra 17 milliárd 680 millióval, az illetéktörvény szabályváltozása miatt a megyei önkormányzatok számára kompenzálásra kerül az 1,2 milliárd forint, a vállalkozások kommunális adójának eltörlése 1,3 milliárd forint. Kompenzálásra kerül, önkormányzati fejezeti tartalékba kerül pluszösszegként 2,1 milliárd forint, vis maior támogatásra nem 1,1 milliárdot tervezünk 2011-re, mint ahogyan az az idén megtörtént, hanem összesen már 8 milliárd forintot, és egyéb önkormányzati fejlesztést szolgáló beruházások forrása is megjelenik a 2011-es költségvetésben, ez is mintegy 1 milliárd forinttal nő, így 5,5 milliárd forint lesz, és megmarad az EU-önerőalap finanszírozása is, ez 10 milliárd 600 millió forint.

Összességében tehát, ha számba vesszük azt is, hogy az önkormányzatok egyéb európai uniós forrásokból is fognak részesedni, és itt, ezen a téren a 185 milliárd helyett jövőre 233 milliárd forintot remélünk, hogy ilyen fejlesztés meg fog valósulni, akkor az egyéb fejlesztésekkel és az önkormányzati fejezetben található fejlesztéssel körülbelül 100 milliárd forinttal fog bővülni az önkormányzati támogatás, amelynek egy része, hangsúlyozom, a működésben jelenik meg, a nagyobbik része viszont a fejlesztésekben.

Elfogadom azokat a kritikákat, hogy lehetne jobb az önkormányzatok jövő évi költségvetése. Ha jövőre jobb lesz, akkor azután is lehetne majd jobb, hiszen minden évben lehet jobb és jobb költségvetést tenni, de azt az alaptételt, hogy megállítjuk az önkormányzatok eladósodását, az önkormányzatok működőképességét 2011-ben is biztosítjuk az állami támogatásokkal, úgy gondolom, ennek az alapcélkitűzésnek a 2011. évi költségvetés megfelel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu