SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a költségvetés önkormányzatokat érintő részeihez szeretnék hozzászólni.

Tisztelt polgármester Képviselőtársaim! Önök, úgy vélem, most eléggé kellemetlenül érezhetik magukat, mert akárhogyan is próbálják szépíteni, ez a javaslat nemhogy nem hoz semmi jót az önkormányzatok számára, egyes vélemények szerint kifejezetten katasztrofálisan fogja őket érinteni. Ez nem csak a mi véleményünk; ez az egyes önkormányzati szervezetek véleménye is. Így fogalmaztak: az idei év is kritikus volt a helyi önkormányzatok számára, a 2011-es viszont várhatóan még nehezebb lesz.

Mielőtt rátérnék a 2011. évi költségvetésre, hadd fogalmazzam meg a miérteket! Most nem csupán önökhöz, ehhez a parlamenthez szeretnék kérdéseket intézni, hanem a rendszerváltozást követő valamennyi politikai párt valamennyi kormányzata számára.

Tisztelt rendszerváltozást követő Kormányok, Képviselők! Miért váltak az önkormányzatok a rendszerváltozás mostohagyermekeivé? Miért tekintettek, tekintenek önök az önkormányzatokra nyűgként? Miért tették őket a pártpolitikai csatározások áldozatává? Miért nem alakítottak ki stratégiát, víziót az önkormányzatok szerepét, jelentőségét illetően? Miért cibálják ide-oda feladatköreiket? És miért azt tartják megoldásnak, hogy ha alkalmatlannak minősítik őket bizonyos feladatok ellátására, majd azt jól elvonják tőlük?

Önök szerint mi az önkormányzatiság? Költségvetési fejezet? Adatok halmaza? A politikai zsákmányszerzés terepe? Véleményünk szerint nem. Az önkormányzatok közösség, amelyben otthon vagyunk, amelyekre büszkék vagyunk, amelyeket mi, állampolgárok alkotunk. Feladata az, hogy megteremtse azt a közösséget, amelyben gyermekeink nevelkednek, amelyek megteremtik a munkahelyteremtés lehetőségét, amelyek felkarolják az elesetteket, a hajléktalanokat, az árvákat, a betegeket. Az önkormányzat az a közösség, amely óvja építészeti és kulturális értékeinket, és újakat teremt. Véleményem szerint a mindenkori költségvetést ebben a szellemben kell megalkotni.

A kormánypárti képviselők azt mondják, nincs pénz az elmúlt nyolc év katasztrofális kormányzati teljesítménye miatt. Ezt még el is tudjuk fogadni. Ugyanakkor ebben a költségvetésben nem lehet látni az önök által kívánatosnak tartott kitörési irányt, ha egyáltalán van ilyen.

De nézzük, mit hoz ez a költségvetés-tervezet az önkormányzatoknak! Induljunk ki ez év szeptemberétől, amikor Varga Mihály államtitkár úr így nyilatkozott: sürgősen le kell ülni az önkormányzati érdekképviseletekkel, és kialakítani azt a keretet, amelyben az elmúlt húsz év önkormányzati problémáit rendezni tudjuk; ez a költségvetés vitájával párhuzamosan fog zajlani. Ehhez képest ez a leülés legjobb tudomásunk szerint azóta sem történt meg. Döntött viszont a kormány arról, hogy a közszférában 10 százalékos létszámcsökkentést és 5 százalékos költségvisszafogást kell végrehajtani - jelenleg a különböző önkormányzatok összesen mintegy 450 ezer dolgozót alkalmaznak -, arról azonban az önkormányzatok nem kaptak támpontokat a kormánytól, mindezt hogy vihetik végbe saját intézményeiknél. Illetve egy támpontot már adott, nevezetesen: a Ház előtt van egy törvényjavaslat, amely az önkormányzatoknál is megteremti az indokolás nélküli elbocsátás lehetőségét. Hát ez nagyszerű!

(12.30)

Az ominózus javaslat indokolása így fogalmaz: "A jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére." Hála a jó égnek, a kormány közvetlenül nem rendelkezhet az önkormányzatok személyi kérdéseiben, két téren azonban, közvetett módon, keresztülviheti az akaratát. A költségvetésben elvonhatnak annyit, hogy a városok kénytelenek legyenek személyi döntéseken spórolni, valamint a január 1-jétől fölálló megyei kormányhivatalokhoz is delegálhatnak olyan feladatokat, amelyek az intézményi racionalizálást szolgálják. Erre utalásokat hallottunk, de miért nem konkretizálják a terveket? Miért nem hagynak időt az önkormányzatoknak a felkészülésre?

A legtöbb önkormányzat már 2010-ben is csupán túlélni próbált, a tervekből pedig egyértelműen kivehető, hogy jövőre már nominálisan is kevesebbet fognak kapni. A normatívák nem vagy alig változtak, más területeken pedig szinte lehetetlen tovább spórolni. Több olyan problémát sem tudott a kormányzat kezelni, ahol az idei évben már jelentősen csökkentek az állami normatív támogatások. Így az okmányirodák működtetésében, az építésügyi igazgatási feladatok esetében, a körjegyzőségek működtetésénél is csak azzal az összeggel számolhatnak a települések, amit idén is megkaptak. Magyarán a 2009-es évhez képest a csökkenést nem tudta kompenzálni a jövő évi büdzsé. Reálértéken csökken az idei évhez képest az a pénz, amit az államtól remélhetnek.

De ugyanígy nem változtat a kormány az idegenforgalmi adókból befolyó pénzen sem. Hiszen még 2009-ben 2 forintot kaptak az önkormányzatok minden idegenforgalmi adóforint után, addig az idén ez 1 forintra csökken, és jövőre is így marad. Szintén stagnál az állami normatíva mértéke a fogyatékos személyeket ellátó intézményeknél, a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézményeknél, a falugondnoki ellátásnál, az utcai szociális munkánál vagy a hajléktalanok nappali intézményi ellátásánál. Különösen ez utóbbi felháborító, hiszen a kormány idén lehetőséget teremtett arra, hogy az önkormányzatok a tél közepén rendeletben tiltsák ki a közterületekről a hajléktalanokat, ugyanakkor nem kívánt élni azzal a lehetőséggel, hogy az ezen intézményekre fordítandó normatívák emelésével valamelyest tompítsa döntésének brutalitását.

Ugyanakkor komoly többlettámogatást látunk a többcélú kistérségi társulások, valamint a megyék esetén. Ez számunkra azt mutatja, hogy önök lemondtak arról, hogy a kistelepülések önállóan önkormányozzanak. Ezzel mi természetesen nem tudunk egyetérteni, hiszen ez gyökeresen ellentétes az önkormányzatiság alapelvével, a szubszidiaritással, ráadásul felmerül bennünk az a gyanú, hogy a majdan kialakítandó járások a most ellátott önkormányzati feladatokat is igyekeznek majd elvonni, és mintegy bónuszként a kiüresített önkormányzatok fejére küldenek egy politikailag megbízható valakit. Természetesen önök gondolhatják, hogy ez a jövő útja, de akkor tessék erre stratégiát alkotni, tessenek ezt megbeszélni a településekkel, és alkossanak erre törvényjavaslatokat.

Megértjük, hogy az ország anyagi helyzete finoman szólva sem rózsás, de úgy vélem, kutya kötelessége a parlamentnek, hogy olyan költségvetést fogadjon el, amely reményt ad a nyakig eladósodott önkormányzatoknak, reményt ad a lakosoknak, hiszen itt mindannyiunkról van szó.

A későbbiekben szeretném további észrevételeinket is kifejteni. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu