VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt képviselő asszony, elnézést, hogy elvettem a szót öntől.

Én egy olyan forradalomról szeretnék beszélni, amely forradalomról ez a költségvetés, a magát forradalminak mondó kormány költségvetése nem vesz tudomást, ez pedig a digitális forradalom. A XXI. században egyre több olyan állam van, amelyik érzi ezt a kihívást, és igenis fektet abba, hogy ne alakuljon ki a társadalmában egy digitális szakadék, hiszen ma Magyarországon azt kellett látni, hogy egy szűk fiatal társadalmi csoporttól eltekintve a digitális írástudás eléggé sok kívánalmat hagy maga után.

De mire is gondolok pontosan? Konkrétan Észtországban történt meg az az eset, amikor maga a kormányzati működés teljes mértékben a papír alapú működésről áttért a digitális működésre, már maga az egész rendszer kiépítése megspórolható volt egy évi papír és nyomtatás költségeivel. Ha Magyarország tehát tényleg azt az utat választja, amit a XXI. század kijelöl minden egyes ország számára, hogy egy digitális társadalomhoz képest egy digitális államot is építsen ki, erre sokkal több forrást kellene fordítani. Most nem beszélek arról, amivel sok milliárd forintot lehetne megspórolni, hogy igenis, mondjuk fel a Microsofttal kötött szerződéseket, mondjuk fel azért, mert sokkal jobb szabad szoftvereket is lehetne használni, annak érdekében, hogy ezzel együtt a függőségünk megszűnjön, másrészt magyar programozók, hazai programozók, hazai kis- és középvállalatok kerülhetnének úgy helyzetbe, hogyha ezeket a programozási munkákat itthon oldjuk meg, és nem fizetünk ki sok ezer milliárd forintot felesleges Microsoft-licencekre.

Tehát ha a kormány komolyan gondolja azt, hogy szeretne ő is egy XXI. századi társadalmat kiépíteni, akkor igenis, a digitális forradalommal együtt kell haladni, és fel kell venni a korszellem adta dübörgést. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu