BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Bár az Isten nem áldott meg sem jó hanggal, sem jó hallással, gyermekkoromig visszaemlékezve a Himnuszt minden ünnepélyen énekeltem, játsszák azt lemezről, kórussal vagy zenekarral. Úgy vagyunk ezzel, mint a miatyánkkal, a nemzeti imánkkal is. Az ember nem meghallgatja, hanem együtt mondja, együtt énekli.

Pénteken, november 19-én délután a Parlament kupolacsarnokában nem énekeltem a Himnuszt együtt a székely viseletbe öltözött szentegyházi gyermekkórussal, mert a meghatottságtól nem voltam rá képes. Rendkívüli esemény színtere volt a Parlament: a Székely Nemzeti Tanács 270 tagja a Szent Korona előtt tett ünnepélyes esküt, majd ezt követően a Felsőházi terembe vonult, ahol ünnepi, de egyben határozatokat is hozó ülésre került sor. Az egyes székek képviseletében felszólalók megerősítették és kiegészítették az előzetesen megfogalmazott határozatokat.

Izsák Balázs elnök mindenki számára világossá tette: a Székely Nemzeti Tanács egyetlen ok miatt jött létre, a székelyföldi területi autonómia kivívása érdekében, nevezzék ezt másképp regionális önkormányzatnak. A követelés jogosságának alátámasztására a nemzetközi jogi normákat, megállapodásokat, ajánlásokat idézte. A határozatokat érthető módon a magyar kormány irányába fogalmazták meg, már kérések formájában, a védhatalom szó helyett a gondoskodó állam kifejezést használva annak a szerepnek a jelölésére, ami azokra a klasszikus kisebbségekre vonatkozik, amelyeknek van saját anyaországuk, és így ezt a szerepet az anyaország betöltheti. "Meg kell nyerni Magyarország támogatását, ezért vagyunk itt, hogy innen meghallják a hangunkat" - mondta az elnök.

Nem konfrontációt várnak el, hanem együttműködést az államok között a térség feszültségeinek oldására, de egyben határozott kiállást az őshonos kisebbségek jogai mellett, különös tekintettel az Európai Unió soros elnökségére mint lehetőségre. A Székely Nemzeti Tanács nincs egyedül az autonómiaköveteléssel. Ezt jelezte a Magyar Polgári Párt elnökének, Szász Jenőnek jelenléte és felszólalása, de leginkább a legitimációt az a népszavazás adja, amelyen Székelyföldön 220 ezren vettek részt, és 99 százalék mondott igent.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke - aki házigazdaként helyet adva ennek az eseménynek, elévülhetetlen érdemeket szerzett - beszéde kezdetén üdvözölte az arra külön méltónak tartottakat. Nem üdvözölhette a jelenlévők között Schmitt Pál köztársasági elnököt, akinek alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése. Ezt személyes megjelenés helyett egy levéllel oldotta meg. Talán a külföldön tartózkodó Orbán Viktor is küldhetett volna egy írásbeli üzenetet. Nem volt jelen Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Nem volt jelen a határon túli magyarságért felelős külügyminiszter, a nemzeti erőforrás minisztere, folytathatnám a sort, mennyi nemzeti jelző, és senki nincs jelen.

A kormány ugyan kinyilvánította előzetesen elvben az autonómiatörekvések támogatását, most meg úgy tűnik, hogy mikor gyakorlatra kellene váltani, akkor tüntetőleg távol marad. Ezt egy határozat kellett megelőzze. Kérdés: ki képviseli a kormányt a Székely Nemzeti Tanács Parlamentben tartandó történelmi ülésén? A döntés: senki. Ha ilyen, akár csak informális döntés nem született, akkor legalább ennyire szomorú és elfogadhatatlan, hogy a felsoroltak közül senki nem jelent meg. Arra lennék most kíváncsi, hogy vajon van-e már döntés azzal kapcsolatban, hogy december 1-jén Románia nemzeti ünnepén, Erdély elcsatolásának évfordulóján ki képviseli az ünnepségeken a magyar kormányt.

Az ünnepi ülésen elhangzott: az ország Háza végre a nemzet házává vált. És igen, egy napig a Parlament fő homlokzatán két zászló lobogott: a magyar nemzeti zászló és a székely zászló.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok tennivalónk van még addig, hogy nyugodt szívvel jelenthessük ki: igen, az Országház véglegesen a nemzet házává vált.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu