DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt köszönöm, hogy felidézte szavaimat itt a Házban. Azért hadd idézzem, hogy ez júliusban hangzott el, amikor még a bankadó részletei nem voltak ismeretesek. Szavaim a bázisra és a bázisról való tárgyalásra, arra vonatkoztak, hogy a különböző pénzintézeteknél más típusú bázisokra vetett ki adót a kormány. Ezekről folyt a tárgyalás, és nyilvánvalóan ez meghatározza azt is, hogy egyébként van-e lehetőség vagy milyen lehetőségük van a pénzintézeteknek arra, hogy továbbhárítsák ezt a terhet.

Ám kérdésére válaszként mindenekelőtt le szeretném szögezni és hangsúlyozni: minden törvényi és intézményi eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy a hitelintézetek ne hárítsák át az ügyfelekre a különadó miatt keletkező terheket. Rendelkezünk a szükséges törvényi eszközökkel, hiszen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény korlátozza a pénzügyi intézmények által kötött szerződések kamatának, díjának vagy egyéb szerződési feltételeknek az ügyfél számára hátrányos módosítását.

(14.50)

Rendelkezünk a szükséges törvényi eszközökkel, hiszen természetes személlyel kötött szerződés esetén az egyoldalú módosításra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. A hitelintézeteknek az úgynevezett árazási elvekben kell meghatározniuk a költségek módosításának okait. Az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorúan ellenőrzi. Az ellenőrzés során figyelembe veszi a pénzügyi szervezetek által elfogadott és aláírt magatartási kódex rendelkezéseit. Amennyiben a hitelintézet megsérti az előírásokat, a felügyelet intézkedéseket tesz, illetve szankciókat alkalmaz. Mint látható, megvannak a törvényes eszközeink, és megvannak az intézményeink. Ám nem csupán rendelkezünk a szükséges törvényi és intézményi eszközökkel, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által végzett, az elmúlt negyedévre vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy aggodalma nem áll összhangban a tényekkel.

Néhányat felsorolnék: a felügyelet témavizsgálata szerint az elmúlt negyedévben alapvetően nem változtak a lakossági hitelek kamatai; másrészt a referenciakamathoz nem kapcsolt termékek kamatait több hitelintézet kisebb-nagyobb mértékben még csökkentette is. Harmadrészt: a számlavezetés, illetve a számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások egyes díjelemei által a 2009-es fogyasztói árindex növekedésével egyező mértékben növekedtek. Tehát nem volt itt jelentősebb növekedés ennél. Negyedrészt: a meglévő betétek kamatának szintje kis mértékű csökkenést mutatott, igaz, a rövid távú új betétek elhelyezések kamata kisebb mértékben emelkedett. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a bankadó ügyfelekre történő áthárítását.

Ugyanakkor felhívnám a tisztelt képviselő úr figyelmét arra, hogy rendelkezünk azokkal a törvényi és intézményi eszközökkel, amelyekkel ez az áthárítás megakadályozható, és alkalmazzuk is ezeket az eszközöket. Természetesen sohasem elegendő csupán meglévő eszközeinkben bízni, hanem folyamatosan követnünk is kell az eseményeket, éppen ezért a minisztériumban kitüntetett figyelemmel vizsgáljuk, hogy más országokban milyen eszközöket alkalmaznak a bankadó ügyfelekre való áthárításának megakadályozására, és ha szükséges, ezeket az eszközöket Magyarországon is alkalmazzuk.

Európában már több országban vezettek be bankadót, az Egyesült Királyság és Franciaország a költségvetés helyzetének javítására, Ausztria, Németország, Svédország szintén többletterheket ró a bankokra. Ezekben az országokban az átterhelés azonban nem jelentkezik problémaként. Ott úgy tartják, hogy az árakat a verseny és a kereslet rugalmassága tartja kordában, ahol pedig ez nem elég, ott a szabályozó hatóságok szigorú fellépésére van szükség. Mi is ezt tesszük. Bízunk a gazdaság alapvető törvényeiben, de szigorúan fellépünk a törvény erejével.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu