ROMÁN ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt hét folyamán a költségvetési törvény tárgyalásánál elhangzott, hogy a 2011. évi költségvetés milyen fő szempontokat tűzött ki maga elé. Három fő stratégiai célról lehetett akkor hallani, helyreállítani a pénzügyi stabilitást, a megszorításokat elkerülni, és beindítani a gazdasági növekedést. Ez a három stratégiai cél így együtt alkothatja meg Közép-Kelet-Európa egyik legversenyképesebb gazdaságát.

Úgy gondolom, hogy amikor a most tárgyalandó törvényjavaslatot kísérjük figyelemmel, akkor nagyon fontos elmondani, hogy a törvényjavaslat összefüggő egészet, szerves egészet alkot a költségvetési törvénnyel. A parlament üléstermében az elmúlt néhány órában vita folyt arról, hogy mennyire alapozza meg ez a törvénytervezet a 2011. évi költségvetést. Azt gondolom, hogy ha formailag vizsgáljuk, akkor olyan jellegű vélemények nem igazán hangzottak el, amelyek a túlterjeszkedésről beszéltek volna. Ugyan az ellenzéki képviselők részéről voltak olyan észrevételek, amelyek ezt vitatták, de nem lehet azt mondani, hogy összességében túlterjeszkedő lenne azon, aminek egy ilyen törvénynek formailag szolgálnia kell.

Ha tartalmilag nézzük, akkor számomra érdekesek voltak azok a hozzászólások, amikor is az ellenzéki képviselőtársaink azt kérték számon ezen a törvényjavaslaton, hogy ez nem az ő saját költségvetési törvénymódosító javaslataikat támasztja alá, hanem a kormány által benyújtott költségvetési javaslatot. Azt gondolom, hogy ez így van rendjén. Az lenne a furcsa, hogyha olyan megalapozó törvényt nyújtott volna be a kormány, amely nem azt teszi, amit ebben az esetben.

A részletekbe belemenve, ha megengedik, egy területre szeretnék kitérni. Kucsák képviselőtársam már a korábbiakban beszélt a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési engedélyezésével kapcsolatban. Csak felsorolásszerűen szeretném elmondani, hogy melyek azok a fontosabb pontok, amelyek módosulnak, és néhány észrevételt jómagam is szeretnék ehhez hozzátenni. Szigorodik az engedélyek kiadása, a törvényességi ellenőrzés szintén szigorodni fog ebben a tekintetben. Nagyon fontos változás, hogy a megyei kormányhivatalokhoz rendeli az engedélyek kiadását. Itt tulajdonképpen a megyei főjegyzők egyetlen hatósági jogköre, ami az elmúlt években még megvolt, megszűnik, de talán az állami közigazgatásba integrálva ezek a döntések megalapozottabbakká válhatnak, legalábbis a különböző megyékben különböző színvonalú hatósági munka folyt ezzel kapcsolatban.

A másik, ami nagyon fontos, hogy a magániskolák, a magánegyházak közös üzleti vállalkozásait ezek a fajta rendelkezések megszüntethetik, és nagyon sok esetben előfordult az, hogy egyébként nagyon rossz szakmai munkát végző, kizárólag üzleti alapokra helyezett mindenféle szervezetek egyesülésével zajlott a közoktatási feladatuk, bennük a szakképzés is.

Ha megengedik, a szakképzésről mondanék még néhány gondolatot, mert ugyan ez kicsit túlterjeszkedik - amit mondok - ezen a törvényjavaslaton, viszont nagyon fontos lenne, hogy a kormányzat is odafigyeljen erre, ezzel kapcsolatosan további jelzések érkezzenek. A szakképzés kapcsán az rfkb-k előírják azt, hogy az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények milyen képzéseket hány fővel indíthatnak, míg ez a magániskolákra nem vonatkozik. Így az a gyakorlat alakult ki, hogy ahol az rfbk-k döntését követően meg kell szüntetni egy-egy szakképzést, ott megjelenik egy magániskola, és ugyanannak a divatszakmának a képzését folytatja tovább, amire egyébként nagyon helyes döntéssel az rfkb-k az önkormányzati fenntartású intézmények számára nem adtak lehetőséget. Ezekben az irányokban még, úgy gondolom, van tennivaló.

Ez is egy olyanfajta örökség, amellyel meg kell küzdenie az új kormányzatnak. Ehhez a munkához kívánok az államtitkár úrnak és a kormányzatnak, valamint a parlamenti képviselőknek is még sok türelmet és kitartást, jó munkát. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu