PATAY VILMOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2010. november 10-én tárgyalta az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló T/1616. számú törvényjavaslatot.

Régóta megfogalmazódó mezőgazdasági termelői igény, hogy a szerződéses fegyelmet, illetve a szerződésen alapuló termelést teljesen új alapokra kell helyezni Magyarországon is. A szerződéses rendszerekben jelenleg tapasztalható aránytalanság és kiegyensúlyozatlanság megítélésünk szerint jogilag is indokolja azt, hogy egy ilyen típusú kockázatmegosztás történjék a termelők, a termék megtermelője és felvásárolója között. A törvénymódosítással az a célunk, hogy az a termelő, aki valóban elháríthatatlan külső ok miatt nem volt képes megtermelni az általa szerződésben lekötött terménymennyiséget, az mentesüljön ezen kötelezettség alól, részben vagy teljes mértékben, hiszen széles körben ismert, hogy vannak az országnak olyan térségei, ahol egyáltalán nem termett például gabona, vagy éppenséggel a természeti katasztrófa kapcsán az mára már teljesen megsemmisült.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az már most látszik, hogy 100 milliárd forint nagyságrendű kár érte a gazdákat, persze nem egységesen mindenkit. Tudjuk azt is, hogy több szervezet fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, de a hivatal által nem kezelhető ez a probléma, így emiatt is szükségessé vált a törvény módosítását kezdeményezni. Támogatóan egyetértünk azzal a véleménnyel, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításának kezdeményezését az teszi fokozatosan szükségessé és aktuálissá, hogy a különböző természeti katasztrófák miatt ellehetetlenülő termelőkkel szemben a különböző kereskedőcégek gyakran a jó erkölcsbe ütköző módon is fedezeti vásárlással élnek, ezzel teljes mértékben ellehetetlenítve a tevékenységüket. Ezzel olyan gazdasági helyzetbe, olyan csődhelyzetbe sodornak nagyon sok termelőt, ami már társadalmi szinten is kezelhetetlenné válik.

Az is közismert persze a mezőgazdasági termelés terén tájékozottak körében, hogy a termelők egy nagyon kicsi részénél kialakult egy olyan helytelen gyakorlat, amikor különböző mondvacsinált kifogásokkal élnek normál években is. Határozottan kijelenthető, hogy az előterjesztés nem ezeknek kíván egyfajta segítséget, menhelyet biztosítani, hanem kifejezetten csak azokra az esztendőkre vagy azokra a lokális, területenként jelentkező, de elháríthatatlan külső okok miatt előálló kockázatokra vonatkozik, tehát csak az előre nem látható és a termelőtől teljesen független okok miatt bekövetkezett természeti katasztrófa során megsemmisült termést ne lehessen fedezeti vásárlással beszerezni, és ezt kizárólag az ő terhére felróni.

Végezetül, mintegy összefoglalóként felhívom a parlament figyelmét, hogy azok a piaci viszonyok, amelyekben a mezőgazdasági termelés folyik, alapvetően meghatározzák azt, hogy egyébként függetlenül a támogatások nagyságrendjétől, mennyire jövedelmező az a gazdaság.

(18.30)

Éppen ezért minden olyan lépés, amely adott keretek között elősegítheti azt, hogy ezek a szerződéses viszonyok, ezek a piaci viszonyok valamiféleképpen rendezettebbek legyenek vagy hogy a kockázatok jobban megosztásra kerüljenek, minden ilyen lépés hatványozottan tud hozzájárulni ahhoz a negatív jövedelemmegosztási arányhoz, amelyben most élünk, amelyben most dolgozunk. Mindenképpen az ilyen típusú megoldások lesznek azok, amelyek, ha apránként is, de pozitív lépéseket tudnak majd az ágazat jövője szempontjából jelenteni.

A mezőgazdasági bizottság tagjai egyébként a törvényjavaslatot egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találták.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu