SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt sok minden elhangzott már, úgy gondolom, hogy ennek a javaslatnak nagyobb a terjedelme, mint a súlya. Igyekszem kimondottan nem az egész magyar büntetőpolitikára koncentrálni, hanem csak erre a benyújtott javaslatra. Elhangzott előtte már, hogy ennek a 69 szakasznak a nagy része korábbi jogszabályváltozásokat vezet végig az érintett törvények szövegén, korrekciókat, pontosításokat hajt végre. A pontosítás persze fontos, mert nagyon nagy baj, ha a törvény szövegét az egyik jogalkalmazó így érti, a másik meg úgy, de úgy gondoljuk, hogy azért túlzásba sem kell esni.

A Btk. 2009-es módosítása lehetővé tette a szabadságvesztés részbeni felfüggesztését. Az előttünk fekvő javaslat elfogadása esetén a Btk. 48. § (4) bekezdése annyiban módosul, hogy a bíróság a feltételes szabadságot nemcsak akkor szünteti meg, ha az elítéltet más ügyben végrehajtandó, hanem akkor is, ha részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Persze, a részben felfüggesztett szabadságvesztés egyúttal részben végrehajtandó szabadságvesztés. A jogalkalmazó tehát e módosítás híján nem dönthet másképp, ha a bíróság az új ítéletben részben felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, a feltételes szabadságot meg kell szüntetnie. De kétségtelen, hogy a módosítás még inkább egyértelművé teszi, ami eddig is egyértelmű volt, a büntetőeljárásról szóló törvény hatályos szövege értelmében a tanú kérésére a bíróság elrendelheti a tanú adatainak zárt kezelését. Ezt az LMP is üdvözli, ez most kógens szabállyá változik, ha a tanú kéri, a bíróságnak el kell rendelni a zárt kezelést. A módosítás, a tanú jogainak bővítése akkor is helyes, ha a gyakorlatban nemigen akadt rá egyébként példa, hogy a bíróság elutasította volna a tanú adatainak zárt kezelését.

Vannak első pillantásra apró kiigazításnak tetsző, valójában fontos módosítások is. A Btk. 137. §-ának 17. pontja azokat a személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorolja fel, amelyeknek háromszori elkövetése erőszakos többszörös elkövetővé minősíti az elkövetőt. A hatályos szöveg a jellegzetes rendőr-bűncselekmények közül csak a "bántalmazás hivatalos eljárásban"-t tartalmazza. A javaslat a felsorolást kiegészíti a kényszervallatás és a jogellenes fogva tartás bűncselekményével. Utólag nehéz megérteni, hogyan maradhatott ki egyébként ez a két súlyos bűncselekmény a felsorolásból.

Hasonló logikai hibát korrigál a javaslat a zaklatás bűncselekményével kapcsolatban. A hatályos szöveg szerint a zaklatás súlyosabban, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, minősített alakzatát követi el az, aki volt házastársát, volt bejegyzett élettársát vagy volt élettársát zaklatja. Aki ellenben házastársát, bejegyzett élettársát vagy élettársát fenyegeti erőszakos bűncselekmény elkövetésével, csupán két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

(10.00)

Vajon miért védelmezte a törvény a zaklatással, fenyegetéssel szemben jobban a volt házastársat, mint a jelenlegit? A Btk. módosítása most megszünteti ezt az indokolatlan különbségtételt.

Egyes módosítások emberi jogi, humanitárius szempontból pozitív változást jelentenek, de megítélésem szerint kiegészítésre, továbbfejlesztésre szorulnának. Ennek érdekében az LMP módosító indítványokat nyújtott be, elfogadásukhoz pedig kéri a kormánytöbbség támogatását. Néhány évvel ezelőtt a sajtó például több ízben is foglalkozott azokkal a magyar drogfutárokkal, akiket Dél-Amerikában súlyos, nyolc-tízéves börtönbüntetésre ítéltek. A cikkek leírták, hogy egyes latin-amerikai országok börtöneiben a börtönmaffia zsarolja, terrorizálja az elítélteket, különösen a külföldieket, a korrupt őrök pedig azért is pénzt kérnek, ami jár egyébként az elítéltnek. Ráadásul ezeknek a magyar drogfutároknak a többsége - írták a lapok - nem megrögzött bűnöző, inkább maguk is áldozatai a nemzetközi kábítószer-maffiának, és az sem kizárt, hogy némelyiküket éppen a megbízóik dobták fel, hogy a korrupt hatóságok ne nyúljanak az igazi nagy szállítókhoz. Akármi volt is a háttérben, természetes, hogy a magyar elítéltek szerették volna a börtönbüntetésüket Magyarországon letölteni, hiszen Ecuadorban aligha volt rá módjuk, hogy havonta találkozzanak a családjukkal. Csakhogy akik kérelmezték a büntetés végrehajtásának az átadását, csak a hazai börtönökben tudták meg, hogy itthon a szabadságvesztés időtartama tekintetében hátrányos helyzetbe kerültek. Egy elítélt számára, akit Venezuelában tíz év szabadságvesztésre ítéltek, itthon derült ki, hogy a hazai jogszabály értelmében feltételes szabadlábra helyezésére csak hét és fél év múltán kerülhetett sor, holott Venezuelában mindössze három év négy hónapot kellett volna börtönben töltenie, utána csupán rendszeres jelentkezési kötelezettség terhelte volna. A javaslat ebben a tekintetben előrelépést jelent, mert ha a külföldi bíróság az elítéltre végrehajtásában részben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, a szabadságvesztés megfelelő részét az ítélet magyarországi végrehajtása során is fel kell függeszteni.

Úgy gondoljuk, hogy ennél azonban többre van szükség. A humánum azt kívánja, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár a külföldön kiszabott büntetését Magyarországon tölthesse le, ahol nincs elszakítva a családjától, ahol magyarul beszélhet. Ehhez azonban az kell, hogy a büntetés magyarországi végrehajtása ne okozzon hátrányt az elítéltnek. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény és a Btk. olyan értelmű módosítását javasoljuk tehát, hogy a külföldön elítélt magyar állampolgárnak ne kelljen attól tartania, hogy ha büntetése magyarországi végrehajtását kérelmezi, szigorúbb végrehajtási fokozatba kerül, és hosszabb ideig kell börtönben maradnia. E javaslat támogatásától senkit ne tartson vissza, hogy ez nemcsak magyar állampolgárokra, hanem letelepedési engedéllyel rendelkező, illetve menekültként elismert külföldiekre is vonatkozik, hiszen ezeknek a 80 százaléka a környező országokból áttelepült magyar.

A javaslat egy olyan módosítást is tartalmaz, amely megítélésünk szerint visszalépést jelent egy alapjog, a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében. A büntetőeljárásról szóló törvény 103. § (1) bekezdés b) pontjának hatályos szövege kizárja, hogy az ügyben eljárt vagy eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság tagja a büntetőeljárásban szakértőként vegyen részt. E szabály az elfogadása idején heves vitákat váltott ki. A tiltakozás nem is titkolt oka az volt, hogy a rendelkezés következtében számos rendőr, aki gyakran működött közre szakértőként ezekben a büntetőeljárásokban, jelentős jövedelemtől esett el. Akik a jelenleg hatályos szöveg mellett érveltek, úgy ítélték meg, hogy tekintettel a rendőrség hierarchikus felépítésére, belső összetartására, nem biztosítható az, hogy a rendőr szakértő a rendőrség által folytatott nyomozásban a testület befolyásától mentesen, független szakértőként fejtse ki a véleményét. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma 72/2009. BK számú véleményében úgy értelmezte a jogszabályt, hogy az csak azokra a szakértőkre vonatkozik, akik annál a rendőri szervnél állnak alkalmazásban vagy azzal állnak szolgálati viszonyban, amely a nyomozást végzi. Ez az értelmezés azt is lehetővé teszi, hogy valamely ügyben annak a rendőr-főkapitányságnak a szakértője járjon el, amelynek az illetékességi területén a nyomozás folyik. A javaslat 25. §-a azonban ezen az állásfoglaláson is túllép, és csupán azt a szakértőt zárja ki az eljárásból, aki az adott nyomozásban vesz vagy vett részt, magyarán egyazon rendőri szerv egyik rendőre vizsgálóként, másik rendőre független szakértőként vehet részt az eljárásban. Ez a módosítás véleményünk szerint alkalmas arra, hogy tovább rontsa az igazságszolgáltatás amúgy is megrendült hitelét, ezért indítványozzuk, hogy a javaslat 25. §-a maradjon ki az elfogadásra váró törvényből. Ha azonban erre nincs mód, kompromisszumként azt tudnánk javasolni, hogy a szóban forgó törvényhely kövesse a Büntető Kollégium iránymutatását, és legalább a nyomozást végző rendőri szerv rendőre ne lehessen az adott ügy szakértője.

Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, hogy a Dorosz képviselőtársammal benyújtott módosító javaslatainkat támogatni tudják.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu