MICHL JÓZSEF (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés általános vitájában már elég részletesen próbáltam az oktatással és az önkormányzatokkal kapcsolatos költségvetési források állapotát elemezni. Ezzel kapcsolatban szeretném még egy kicsit tovább folytatni ezt a gondolatsort.

Az az állapot, amely Magyarországot 2009 után jellemzi, az elsősorban az elmúlt nyolc esztendő sebeinek a gyógyítását jelenti. Az elmúlt nyolc esztendőben történtek következtében már annak is örülnünk kell, hogy a költségvetés oktatásra, egészségügyre, egyáltalán az önkormányzat oldalára nem tartalmaz súlyos megvágásokat, csökkentéseket, hanem az idei esztendő számait próbálja tartani és tartja is minden területen. Örvendetes az, hogy viszont vannak olyan területek, ahol segít az önkormányzatnak is, illetve egy-egy szektornak.

Így külön öröm az, hogy az egészségügy területén olyan pluszforrásokhoz juthatnak az önkormányzatok és közvetlenül az egészségügyi szolgáltató intézmények, amelynek a segítségével talán a következő esztendőben már a kilábalás jeleit is majd láthatjuk.

Súlyos gondot okoz továbbra is az az állapot, és ebben remélhetőleg szintén segíteni fog az az 57 milliárd forint többlettámogatás az egészségügyön belül, amely a háziorvosi szolgálat nehéz helyzetét jellemzi. Érdekes felvetés volt a napokban, amelyet mindannyian hallhattunk a rezidensek részéről, hogy olyan egyéb módszert is kitaláljanak az orvosok munkájának a segítésére, amelyet a hálapénz elfogadásával vagy nem elfogadásával kötöttek össze. Azt gondolom, hogy a költségvetés segítése sok minden apró ötlettel, javaslattal közösen hozhatja meg azt az eredményt, amelyet mindannyian várunk.

Az egészségügyi intézmények fejlesztése bizonyos tekintetben jelzésszerűen itt-ott történhetett az elmúlt időszakban, viszont éppen az a része hiányzott a költségvetésnek mindig, amiből ezeket működtetni lehet. Hallunk olyan kórházakról, ahol ugyan felépült az új kórház, viszont normatívát, finanszírozást már egyáltalán nem kaphatott.

Az a gondolkodásmód, amely az önkormányzatokat vezeti, azon a szűk mezsgyén kénytelen mozogni, hogy a saját bevételeiket az állami támogatás kipótlására kellett hogy használja az elmúlt időszakban, és fejlesztésre szinte alig tudtak az önkormányzatok forrásokat felhasználni. Az egyik ilyen vitatott téma volt folyamatosan az elmúlt időszakban is és most is a kötvények kibocsátása. Soha ne felejtsük el, hogy a legtöbb önkormányzat azért kényszerült ennek a meglépésére, hogy az európai uniós pályázatai mellé önerőt tudjon biztosítani.

Természetesen azok az önkormányzatok, amelyek ezt a lehetőséget, a kötvénykibocsátást arra használták, hogy feléljék, és rezsire, működésre használták fel, azok most egy sokkal nehezebb helyzetbe kerültek, és lényegesen nehezebb lesz ebből kilábalniuk, mint azok, akik okosan ezt a fejlesztésükre fordították, és a fejlesztés következtében létrejövő megtakarítást, illetve a megtakarítás mellett keletkező többletbevételt arra tudják majd fordítani, hogy ezt a kötvényt a következő időszakban tisztességesen visszafizessék.

Az önkormányzatok másik területén, főleg a kicsi önkormányzatok, a kisfalvak, kistelepülések területén jelentett komoly gondot az elmúlt időszakban az, hogy az uniós forrásokhoz csak nagyon szűkösen juthattak hozzá, hiszen éppen az uniós források önerejét nem tudták előteremteni saját költségvetési forrásaikból, nagyon kevesen tudtak ezért az uniós támogatásokból részesülni.

Jó lenne, ha az a tendencia, ami most elindul, ezt is segítené, és jó esély van arra, hogy a következő esztendőkben a kistelepülések is bizonyos fejlesztéseket végre tudnak hajtani. Nagyon fontos lenne az önkormányzatok területén kiemelten is támogatni azt az energiaracionalizálást, amelyre például a KEOP-pályázatok keretében volt ugyan lehetőség, de egy nagyon komoly önerőt kellett szintén mellé tenni, így kevés önkormányzat tudta ennek segítségével az önkormányzati intézményeket, az önkormányzat épületeit energiaracionalizálni, amelynek segítségével viszont komoly megtakarításokat érhetnénk el.

Azt remélem, hogy a következő, előttünk álló időszaknak a Széchenyi-terve például ezen a területen komoly segítséget jelenthet majd az önkormányzatok számára, és az a lehetőség, hogy az intézményeinket korszerűsítsük és így a működtetésükre kevesebb költséget kelljen fordítani, ez megvalósulhat.

Az iskolai oktatás és az óvodák működtetése, fenntartása területén önmagában az a tény, hogy az idei esztendőben nem kell számolnunk normatívacsökkenéssel, már önmagában is egy örömteli jelzés és esemény. Ahogy korábban is fogalmaztam, az látható, hogy valóban a gödör alján van ez a szektor is, és innen tovább lefelé már nincs út. Mindenképpen a megkapaszkodásnak és a felemelkedésnek kell következnie. Ehhez viszont arra van szükség, hogy az állami normatívák is majd a következő időszakokban emelkedni tudjanak, vagy annak a megoldásnak a végleges formáját kell megtalálni, hogy az iskola fenntartásához az állam milyen módon tud további eszközökkel hozzájárulni.

Ennek a következő esztendőre szóló költségvetésnek az üzenete az önkormányzatok, a mi számunkra az, hogy a következő év a megkapaszkodás esztendeje lesz, és az innen való elrugaszkodásnak egy jó esélyt jelent ez az esztendő.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu