CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Technikai vitát vélek felfedezni az ellenzéki felszólalásokat hallgatva: vagy azt tapasztaljuk, hogy az egyik párt vezérszónoka nem olvasta el a törvényjavaslatot, vagy pedig valami másik törvényjavaslatot kaphattak, hiszen igencsak rossz értelmezést hallottunk tőlük. Az LMP azt mondta, hogy zavar van a fejekben; pont az ellenzéki felszólalások azok, amik zavart keltenek, és pont az ellenzéki felszólalások és az ellenzéki kommunikáció próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy egy hosszú, tervezhető nyugdíj-átalakítási rendszerbe zavart rakjanak bele. Ahhoz azonban, hogy beszéljünk a nyugdíj-átalakítás indokairól, úgy veszem észre, hogy muszáj egy kicsit a múltról és az átalakítás okairól, okozatairól is beszélni; az LMP és a Jobbik esetén azért, hiszen korábban nem voltak még a tagjai a parlamentnek, a képviselőháznak, az MSZP-nél pedig valami ritka kórt vélek felfedezni, mert ennek a kórnak köszönhetően teljesen elfelejtik azt, hogy a nyugdíjrendszer most kialakult finanszírozhatatlansága pont az önök elmúlt időszakának ad hoc, kiszámíthatatlan (Gúr Nándor: Ti teszitek azzá!), meggondolatlan intézkedéseinek köszönhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megnézzük a jövő évi költségvetés-tervezetet, jól látni, hogy 3000 milliárd forint lesz a nyugdíj kifizetése, a 3000 milliárddal szemben viszont mindösszesen előreláthatólag 2100 milliárd forint a nyugdíjkassza bevétele. (Gúr Nándor: És ez húsz éve így működik!) Nem kell ahhoz nagy matematika, hogy kiszámoljuk, már most, 2010 végén látható, hogy a következő évben 900 milliárd forint hiánnyal számol a nyugdíjfolyósítás. Ezt az összeget pótolni kell, és ezt az összeget szép folyamatosan és fokozatosan meg kell teremteni, hogy eljussunk rövid idő alatt oda, hogy a nyugdíjkassza fenntartja a kifizetéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a finanszírozhatatlanságnak az egyik legnagyobb problémája, hogy hiányzik egymillió legális munkavállaló, és hiányzik ugyancsak egymillió gyermek a rendszerből; hiányzik a kiszámíthatóság, és hiányzik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél év alatt a kormány számos intézkedést tett azért, hogy mind a demográfiai helyzet javuljon - gondolok itt a családi adókedvezmény bevezetésére, amit önök szintén támadtak, ugyanakkor a jövő évben több mint 100 milliárd forint fog majd a családokhoz jutni kifejezetten gyermeknevelés céljából -, és a kormány számos intézkedést tett a foglalkoztatottság növelése érdekében, hiszen a kis- és középvállalkozók terheit csökkentette 19 százalékról 10 százalékra. (Gúr Nándor: Szinte senkit nem érint.) Azon kis- és közepes vállalkozókról beszélek, ahol egyébként a legtöbb munkavállaló található. Racionalizálta a túlzott adminisztratív terheket.

És ha már túlzott adminisztrációról is beszélünk, akkor érdemes az uniós pályázatokra is kitérni, hiszen az új uniós finanszírozás átgondolásának következtében, az új Széchenyi-tervnek köszönhetően pont a kis- és középvállalkozók egy ésszerűbb és könnyebben felhasználható uniós finanszírozáshoz fognak majd jutni. (Szűcs Erika: Milyen törvényt tárgyalunk?) A másik nagy probléma a magyar nyugdíjrendszerben, hogy egyszerre találunk szolidaritási és szociális elemeket a kifizetésben; a szolidaritási elemek az öregségi nyugdíjjárulék kifizetéséhez fűződnek, a szociális elemek pedig a rokkantnyugdíjazás és a korhatár előtti nyugdíjjogosultságok köréhez kapcsolódnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pont a szociális és szolidáris elemek keveredése, ami mára teljesen áttekinthetetlenné teszi a nyugdíjrendszert, ezért a törvényjavaslat elválasztja a szolidaritási és a szociális alapú nyugdíjjogosultságot: az elsőt az állami nyugdíjba, a másodikat pedig egy teljesen új, állami szociális alapra, állami szociális alapfinanszírozásra bízza majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! A legfontosabb hosszú távú cél, hogy a nyugdíjrendszerünk megfelelő, érett körülményeket biztosítson, úgy, hogy közben ne jelentsen túlzott terheket a költségvetésnek. A kormány célja továbbá, hogy a finanszírozhatatlan nyugdíjrendszerről - hiszen az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy kezelhetetlen a hárompilléres nyugdíjrendszer - visszatérjen az Európai Unió 18 országában is alkalmazott kétpilléres rendszerre, ami a szolidaritási elvet jól és megfelelően tükrözi abban a 18 országban, ahol ez régóta működik.

Most pedig szeretnék pár szót beszélni erről a törvényjavaslatról is; mondjuk úgy, hogy maradjunk a tényeknél, hiszen a törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy megteremtse a hosszú idők óta dolgozó nők nyugdíjkedvezményét. Határozottan hangsúlyozom, hogy egy kedvezményről van szó, aminek köszönhetően a törvény a hölgyek kettős, tehát a családi és a munkahelyi szerepvállalását elismeri, és lehetőséget tesz arra, hogy erősítse a család szerepvállalását is. Ahogy már hallhattuk korábban, ez a kedvezmény lehetőséget tesz arra is, hogy a fiatalabb nőknek segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy munkahelyhez jussanak, miközben a gyermekek a saját családban nevelkednek, és a saját családban maradnak.

A mostani, előttünk fekvő törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy lehetővé teszi az életpálya tervezését és a nyugdíjbiztonságot is, hiszen életkorra való tekintet nélkül mindenki kérheti szolgálati idejének elismerését, ami nyugdíjtudatosságot és életpálya-tervezést segít bármelyik korosztály számára.

(10.40)

Fontos még megnevezni, hogy a hatályos jelenlegi szabályok szerint annak, aki nyugdíj mellett munkát vállal, 365 nap szolgálati időt kell ahhoz szereznie, hogy utána nyugdíjnövelést kapjon. Köszönhetően a mostani törvényjavaslatnak, a növelés függetlenül kérhető majd a dolgozott, elvégzett munkák, munkanapok arányában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy az eddig meghozott módosítások, a jelenlegi törvények és a jövőbeni tervek mind lehetővé teszik, hogy a közel-távolban, valamikor a 2013-14-es év végére a befizetések és a kiadások összhangba kerüljenek, és egy biztonságos, előre kiszámítható nyugdíjrendszer alakuljon ki.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu