DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt jó szívvel támogatja az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú és más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/1745. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslatból én egy fontos és az új kedvezményről szeretnék bővebben beszélni. Arról az új kedvezményről, amit nagyon sokan vártak, ami arról szól, hogy a nők 40 év munkában eltöltött idő után, vagyis 40 éves munkaviszony után, nem szolgálati viszony, hanem 40 éves munkaviszony után, életkoruktól függetlenül, az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akár több évvel is korábban öregségi nyugdíjba mehetnek, teljes nyugdíjjal.

Mit jelent az, hogy kedvezmény? A kedvezmény mindig az általánostól való eltérést jelenti, a társadalom egy bizonyos körére vonatkozik. Erre önök, tisztelt szocialista képviselőtársaim, sőt az LMP-sek is, úgy reagálnak, hogy emiatt csalódottak az emberek. Hát mennyire csalódottak? (Szűcs Erika: Nagyon.) Javasoltam a bizottsági ülésen, hogy nézzék már meg a közvélemény-kutatási eredményeket. Úgy tűnik, ezt nem tették meg, úgyhogy én elmondom önöknek.

A Medián készítette a HVG számára az 1200 fős országos reprezentatív felmérését, amelyet az MTI-hez eljuttattak, november 25-én. És ezen felmérés szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes lakosság körében 44 százalék, az MSZP-é a teljes lakosság körében 14 százalék. 44 - 14. (Közbeszólás az MSZP soraiból: És ez a nyugdíjról szól?) A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP-támogatottság 66 százalék, a szocialisták esetében 17 százalék. (Dr. Józsa István: Ez fontos a nők nyugdíja szempontjából! - Kovács Tibor: Elnök Úr! A tárgyra kellene térni!) 66 - 17. Ekkora a csalódottság, kérem szépen!

De nézzük csak a Tárki felmérését! A Fidesz-KDNP szavazótábora a teljes felnőtt lakosság körében az októberi 44 százalékról 49 százalékra nőtt, míg a Szocialista Párté 11-ről 10-re csökkent. A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága az októberi 66 százalékról 71 százalékra nőtt, a szocialistáké 16-ról 14 százalékra csökkent. Hát ekkora a csalódottság, kérem szépen, hogy a Fidesz-KDNP-támogatottság nő, a szocialistáké csökken. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Eddig két kedvezmény szerepelt a nyugdíjtörvényben, ez ma már elhangzott, megismételném. Az egyik a korkedvezményes nyugdíjazás, amelyet a nehéz fizikai munkát végzők és az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók vehettek, vehetnek igénybe. A másik kedvezmény az előrehozott és csökkentett összegű öregségi nyugdíj. Ez is korhatárhoz kötött kedvezmény volt, 2009. január 1-től a nők a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár előtt 3 évvel, tehát 59 éves kortól vehették igénybe, vehetik igénybe, a férfiak az öregségi nyugdíjkorhatár előtt két évvel, azaz 60 éves kortól vehették igénybe, ha legalább 37 év szolgálati idővel rendelkeznek, és természetesen büntető-, szocialista büntetőkamattal.

Szocialista képviselőtársaim bizonyára tudják, hiszen ők szavazták meg, hogy mi is az a büntetés.

(11.30)

Férfiaknál, nőknél egyaránt a nyugdíj-megállapítás új szabályozása miatt a 2008. január 1-jétől nyugdíjba vonulók induló nyugdíját legalább 8 százalékkal csökkentették, és ezt az eleve csökkentett, induló nyugdíjat 2009. január 1-jétől további 3,6 százalékkal csökkentették. Ha valaki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt egy évvel, tehát 61 évesen ment nyugdíjba, 7,2 százalékkal csökkentették, ha valaki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt két évvel, tehát 60 évesen ment nyugdíjba, és mivel a nők 59 éves koruktól mehettek nyugdíjba, aki ezt igénybe vette, tehát az öregségi nyugdíjkorhatár előtt három évvel, az bizony 8,4 százalékos csökkentést kellett hogy elszenvedjen. Most mi a két kedvezmény mellé egy harmadikat alkottunk azzal a céllal - ez is elhangzott már, megismétlem -, hogy honoráljuk a nők kettős szerepvállalását, egyrészt a családit, elsősorban a gyermeknevelés területén betöltött szerepüket, másrészt a családi helytállás mellett elért, hosszú munkában eltöltött időt, azaz a munkaviszonyt. Ez a törvényjavaslat lehetőséget ad az elismerés mellett az érintett nők további családi szerepvállalására az unokák nevelésében, amivel a fiatal anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei javulhatnak.

Most a tisztánlátás okán még egyszer szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat, amire a mondandóm elején is utaltam, a nyugdíjazásnál két szempontot vesz figyelembe. Az egyik szempont a jogosultságra adja meg a választ, arra a kérdésre tehát, hogy mikor mehet valaki nyugdíjba, a másik szempont pedig az, hogy mennyi nyugdíjat fog kapni. Itt kell különválasztani a munkaviszonyt és a szolgálati viszonyt. Hogy mikor mehet valaki az említett kedvezményes nyugdíjba, azt a munkaviszonya, azaz a munkában eltöltött idő dönti el. Az a nő jogosult a törvényjavaslat szerint kedvezményes nyugdíjra, akinek van negyvenéves munkaviszonya. Ebbe a munkaviszonyba beleszámít a ténylegesen munkában töltött idő, plusz a gyermekneveléssel töltött időszak, mert azt is munkában eltöltött időnek értékeljük. Gyermekneveléssel töltött időszak alatt értjük a gyermekgondozással kapcsolatos ellátások folyósítási idejét, mint a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj: a gyed, a gyermekgondozási segély: a gyes és a gyermeknevelési támogatás: a gyet, ezekből maximálisan nyolc év számítható be. Ha valakinek megvan a nyolc év, gyermekgondozással kapcsolatos ideje, akkor tényleges munkaviszonyból elegendő a 32 év, mert a kettő együtt adja a jogosultsághoz szükséges 40 évet. Szűcs Erika képviselőtársam említett egy levelet (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Kiment!) - látom, hogy elment -, amiben az volt, hogy 39 év jött ki valakinek; hát jövőre majd kijön a 40 év, nem idén, hanem jövőre tudja ezt a kedvezményt igénybe venni.

A másik fontos kérdés, hogy mennyi lesz a kedvezményezett nyugdíja. Csökkentés nélkül teljes öregségi nyugdíjat kap a jogosult. Nincs büntetőkamat, mint az előrehozott öregségi nyugdíjnál. A nyugdíj kiszámításánál viszont már nem a munkaviszony, hanem a teljes szolgálati viszony számít. A szolgálati idő azt fejezi ki, hogy hány évig fizetett járulékot a kedvezményes nyugdíjat igénylő személy, illetve hány évig végzett olyan tevékenységet, amelyet a közösség, a társadalom minimális járulékfizetéssel, avagy járulékfizetés nélkül is biztosítási teljesítményként ismer el - ilyenek az egyetemi évek, a szakmunkás-tanulói évek, a katonaság, a munkanélküli-időszak, ez mind számít a nyugdíj mennyiségének megállapításánál. Ezt a nyugdíjtörvényben egy mértékskála mutatja be, amely szerint ha 40 év a munkaviszony, vagyis a munkában eltöltött idő, akkor a nettó átlagkereset 80 százaléka a nyugdíj, de ha ehhez hozzájön például három év szolgálati idő, mondjuk, egy szakmunkásképzővel, ami évente plusz 2 százalékot jelent, vagyis három évre 6 százalék, akkor a jogosult a nettó átlagkeresetének 86 százalékát kapja nyugdíjként.

Ha a törvényjavaslatban megfogalmazott kedvezményes nyugdíjat minden jogosult igénybe venné, akkor 2011. január 1-jétől 24 ezer fővel növekedne a nyugdíjellátásban részesülők száma, ha csak háromnegyed részük venné igénybe, akkor az 18 ezer főt jelentene. A költségvetési többletkiadás 2011-ben 18-24 milliárd forint, függően attól, hogy 75 vagy 100 százalék veszi igénybe, 2012-ben ezen a szinten maradna, és 2013-tól fokozatosan emelkedik.

Kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot, tisztelegjünk mindannyian a gyermeket, gyermekeket nevelő munkás édesanyák előtt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu