DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Széchenyi István arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy - idézem - "Kötelességünk felebarátainktól annyi nyomorúságot eltávolítani, amennyit csak lehet." A legnagyobb magyar ebbe az egy mondatba sűrítette a szolidaritás kötelezettségét és a lehetőség realitását, az adott lehetőség realitását.

A keresztényszociális politika, amelyből kinőtt a kereszténydemokrácia, kezdetektől fogva prioritásként kezelte a szolidaritást. A keresztényszociális mozgalmak elindítója már a XIX. század második felében megfogalmazta, hogy nem azoké a szociáldemokratáké az igazi és a helyes szociális irányzat, ami osztályharcot és osztálygyűlöletet hirdet, mert az csak rést nyit a társadalmon, megbontja a társadalom egységét, de nem épít. Csak az az építő, az igazi szociális irányzat, mely a szolidaritás által a különböző társadalmi csoportokat egységbe kovácsolja, magasra emelt zászlóján ez a két szó áll: szociális igazságosság.

Ezt az embert úgy hívták, hogy Giesswein Sándor, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, nyolc nyelven beszélő, nemzetközileg elismert tudós, katolikus pap, győri kanonok s országgyűlési képviselő 18 éven keresztül 1905-től váratlanul bekövetkezett haláláig, 1923-ig, és a parlamentben a munkásügyi bizottság elnökévé választották, és egyedüliként képviselte a legelesettebbeket, mai kifejezésünkkel a szociális szféra legelesettebb embereit. Fél évszázaddal később aztán Barankovics István emelte magasra ezt a zászlót, aki megfogalmazta és egyértelműsítette, hogy a nyomor méltatlan az emberhez. A természetjog a tisztes szegénység, amely felesleggel ugyan nem bír, de a szükségest nem nélkülözi.

Most, amikor a T/1813. számú törvényjavaslatot tárgyalja a Magyar Országgyűlés, kereszténydemokrataként határozottan leszögezem, hogy a törvényjavaslat a szolidaritás alapértékére épít, persze - mint Széchenyi mondta - amennyire csak lehet. Mert bizony, és most a bántás szándéka nélkül mondom, de az igazságot csak ki kell mondani, mert vétkesek közt cinkos, aki néma, hogy csak annyira lehet, amennyire az előző kormánytól kapott örökség nekünk ezt lehetővé teszi. Nem lehet ezt figyelmen kívül hagyni, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy milyen államadóssággal, milyen nagy teherrel vettük át a kormányzást, és persze, hogy mindenki szeretne sokkal többet adni a szociális szférában, de amennyit csak lehet, annyit tudunk adni.

Ezek a tények, a nagy anyagi nehézségek, természetesen behatárolják a Fidesz-KDNP-kormány mozgásterét. De mi azt is eredménynek tartjuk, mint azt egyébként Z. Kárpát Dániel is mondta, ha a szociális szféra, a rászorultak számára visszaadjuk a szocialista megszorítások alatt elvont segítséget. Külön öröm, ha ennél többet tudunk adni, mert erre kifejezetten törekedtünk.

Én elsősorban a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban szeretném a véleményemet elmondani, illetve a törvényt ismertetni. Azt mindenki támogatta, hogy üdvözölendő, hogy az ingyenes gyermekétkeztetést az általános iskola nyolcadik évfolyamán tanuló rászoruló gyerekek számára biztosítjuk. Az már kevésbé volt szimpatikus, hogy a térítési díjat fizetőknél módosítjuk a térítési díj kiszámítását. A jelenlegi szabályozás szerint a bölcsődében, óvodában, általános és középiskolákban biztosított gyerekétkeztetés keretében kizárólag az élelmezés nyersanyagköltségét, illetve annak áfával növelt összegét lehet alapul venni a térítési díj kiszámításánál.

De az is tény viszont, hogy amíg a paprikás krumpli a gyerek elé kerül, addig nemcsak nyersanyagköltség van, hanem természetesen azt meg kell tisztítani, oda kell személyzet, meg kell főzni, oda kell gáz, tehát van rezsiköltség. S azt gondolom, hogy nem helytelen, ha úgy módosítottuk, hogy a gyermekétkeztetés térítési díja a napközbeni ellátási formákban, bölcsődékben, óvodákban, iskolai napközikben a rezsiköltséggel úgy kerül megemelésre, hogy ez a rezsiköltség maximálisan a nyersanyagköltség 50 százaléka lehet.

A jelen törvénymódosítás következtében megszűnik az étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetében a jelenleg alkalmazott családi jövedelemszámítás, mert ez nem igazságos. Ugyanis itt a szülők egy főre jutó jövedelmét veszik figyelembe, de nem veszik figyelembe a családban élő gyerekeket, és természetesen a többgyerekes családok érintettek hátrányosan így a jövedelem meghatározásakor. A módosításra tehát az igazságosság okán van szükség, úgy az étkeztetés, mint a házi segítségnyújtás esetében egységes, az egyéni jövedelemszámítási mód kerül bevezetésre, amely a szülők egy főre jutó jövedelme helyett a családban az egy főre jutó jövedelmet veszi figyelembe.

Nagyon fontosnak tartjuk azt a módosítást, amely a gyerekmunka elleni fellépés érdekében a gyerekvédelmi jelzőrendszeri tagok közé beemeli a munkaügyi hatóságot. Ezzel kapcsolatban is hangzott el kritika. Miért tartjuk ezt fontosnak? Azért van erre szükség, mert a közelmúlt gyakorlati tapasztalatai, gondolok az autópálya-építéseknél alkalmazott gyerekmunkára, másrészt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzéseire, ezek azt mutatták, hogy a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéskor a gyerekmunka észlelése esetén nem kereste meg a gyerekvédelmi rendszert. Viszont, ha bekerül a munkaügyi hatóság a gyerekvédelmi jelzőrendszeri tagok közé, akkor és csak akkor valósulhat meg a gyermekvédelmi törvényben meghatározott azon szankció, amely szerint a szociális és gyámhivatal javaslatot tehet a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezésére, ha a jelzőrendszeri tag jelzési kötelezettségének nem tesz eleget.

A módosítás támogatja a családi napközi elterjesztését a települési önkormányzatok körében. A lényeg az, hogy a települési önkormányzat a bölcsőde működtetése mellett a bölcsődés korú gyerekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló kötelezettségének családi napközi formájában is eleget tehet. A célja az a módosításnak, hogy a tízezer lakónépesség feletti települési önkormányzatok számára hangsúlyossá tegye, hogy a bölcsőde kötelező fenntartása mellett más napközbeni ellátási formával, tehát családi napközi biztosításával is megoldhatja a három év alatti gyerekek ellátását.

Arról is volt szó a bizottságban, kritizálták is képviselőtársaim, hogy a várandós anya férje vagy élettársa beköltözhet a várandós anyával az átmeneti otthonba. Mi ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, egyrészt ebben az állapotban tényleg kell ez a segítség, támasz a gyermekét váró anya számára, másrészt pedig a családi együttes nem hull szét, sokkal kisebb a valószínűsége, ha együtt vannak, és a közös lakhatási megoldások keresésére is lényegesen nagyobb esély van.

(20.50)

A T/1813. számú törvényjavaslat ajánlása a különleges hivatásos nevelőszülő alkalmazását is lehetővé teszi, ami által a speciális hivatásos nevelőszülő mellett nevesítést nyer a tartósan beteg vagy fogyatékos, illetve 3 év alatti gyereket ellátó különleges hivatásos nevelőszülői tevékenység. A módosítás értelmében az lehet különleges hivatásos nevelőszülő, aki egy: a képesítési előírásoknak megfelel, kettő: alkalmas a nála elhelyezett, tartósan beteg, fogyatékos, illetve 3 év alatti, különleges ellátást igénylő gyerek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására, és három: alkalmas a gyerek családjába történő visszakerülésének elősegítésére.

A különleges hivatásos nevelőszülő legalább három, legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. A módosítással a különleges szükségletű gyermek után járó nevelési díj és a külön ellátmány a 3 év alatti gyerek esetében is megilleti a nevelőszülőt, hivatásos nevelőszülőt.

A különleges szükségletű gyerek után járó nevelési díj összege a módosítás következtében megemelkedett 5700 forinttal, 34 200 forint/hóról 39 900 forint/hóra. A különleges szükségletű gyerek után járó külön ellátmány összegét is megemeli a javaslat, mégpedig 8550 forint/hóról 9975 forint/hóra.

Ezek a gyermekvédelmi törvény legfontosabb változtatásai. A családok támogatásáról szóló törvény módosításáról pedig csupán annyit szeretnék elmondani, hogy tényleg a legfontosabb része az, hogy a gyes folyósításának idejét két évről visszatette három évre, és mindenképpen lehetőséget ad arra, hogy egyéni körülményeikre tekintettel a szülők eldöntsék, hogy mikor akar az édesanya visszatérni a munkaerőpiacra.

Még talán annyit, hogy a gyermekgondozási segély mellett folytatható kereső tevékenység szabályainak változásával összhangban módosulnak a nagyszülők gyermekgondozási segélyére vonatkozó rendelkezések is. A nagyszülő keresőtevékenységet továbbra is a gyermek 3. életévének betöltését követően, de a napi 4 óra helyett napi 6 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

Az mindenképpen nagy segítség, hogy a javaslat bevezeti az örökbefogadói gyermekgondozási segély jogintézményét, és így lehetővé válik, hogy a 10. évét be nem töltött gyermek örökbefogadását követően az örökbe fogadó szülők valamelyike 6 hónap időtartamban akkor is igénybe vegye a gyest, ha az általános szabályok szerint, például a gyerek életkora miatt arra már nem vagy 6 hónapnál rövidebb időre lenne jogosult. És az örökbefogadói gyesben részesülő személy is heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

Azon kívül van még egy javaslat, amit szeretnék megemlíteni. Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a javaslat előírja, hogy az anyasági támogatást a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó és terhesgondozáson való részvétel feltételét teljesítő anyáknak állampolgárságra tekintet nélkül biztosítani kell.

Arról pedig már szó volt, hogy ha a szülők elválnak, és a bíróság a gyermek elhelyezésénél akként dönt, hogy egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a gyermeket a szülők, akkor a javaslat lehetővé teszi, hogy a családi pótlékot egyenlő arányban, de két jogosult számára folyósítsák abban az esetben, ha a szülők bírósági döntés alapján megosztva, de egyenlő időtartamban gondoskodnak gyerekükről.

A szociális törvény említett módosításai emberközpontúak, azt mutatják, hogy igyekszünk felebarátainktól annyi nyomorúságot elvenni, amennyit csak lehetett, amennyit csak tudtunk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu