ERTSEY KATALIN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a családot és a gyermeknevelést érintő részekhez fogok hozzászólni.

A törvénynek, ami a gyermekvédelmet illeti, sok támogatandó pontja van, amit fontosnak tartunk kiemelni. Az örökbefogadásban, gyermekvédelemben dolgozó, az örökbe fogadó szülőktől maguktól érkező visszajelzések alapján, illetve a saját tapasztalataim alapján is azt mondhatom, hogy sok, régen várt pozitív változást hoz a törvény. Csak hogy egypárat felsoroljak ezek közül: a látszat-kapcsolattartó szülő többé nem akadályozhatja meg azt, hogy egy gyerek örökbe fogadhatóvá nyilvánítható legyen. Vagy a nyílt örökbefogadásban közreműködő civil szervezetek, amelyeknek a szabályozását régen várjuk, megtörténik, vagy a speciális, a különleges nevelőszülői státus is nagyon fontos és természetesen az örökbefogadó gyes-kiterjesztése. De a jelnyelvet is említhetném, tehát sok olyan változás van, amit, úgy látom, hogy az ellenzék is üdvözöl.

Úgy érzem, hogy sokszor a látszat ellenére több olyan javaslatunkat beépíti a kormány, amit visszaigazolnak a szakértők. Ebben egy kicsit csöndesen fogalmazok, mert már meg lettünk róva a sajtó által, hogy a kormány elfogadta a javaslatainkat, de azt gondolom, hogy most is két olyan területre világítanék rá, amelyben reményeink szerint önök is látják a javítás lehetőségét, és az LMP alternatíváit befogadják.

Ezek a területek: a bölcsődék nyári nyitva tartása és a gyes megtartása a 30 órán felüli munkavégzésnél, ha azt az otthonában, a munkavállalóval egyeztetve végezheti valaki. Ezen a ponton tényleg mintha azt éreztem volna apróbb jelekben, hogy a kormányoldal is hajlik arra, hogy elfogadja az érveinket, különösen a fogyatékos gyermeket nevelők esetében. Azt kérem, hogy támogassák azt, hogy a nők és a családok helyzetén javítsunk, méghozzá úgy, hogy a gazdaságnak is használunk, és pluszforrást nem kérünk.

Egy pillanatra elidőznék ennél a gazdasági racionalitásnál, hiszen ha csak ezt nézzük, akkor ez is azt diktálja, hogy a nőknek segíteni kell olyan módon, hogy a munkájuk összeegyeztethető legyen a családdal. Ekkor teljesítjük be az előterjesztő azon szándékát, hogy a munka jelentős érték legyen.

Különösen fontos ez azokban az átmeneti években, amikor még gyesen van az illető, és fokozatosan, rugalmasan tér vissza a munkaerőpiacra ideális esetben, ahogy a népesedési kerekasztal is javasolja. Hiszen ezzel győződnek meg ezek a fiatal anyák vagy kisgyerekes anyák arról, hogy meg lehet szülniük azt a további egy, két, három vágyott gyermeket, akik ma nem tudnak megszületni, és így a népesség újra nőhetne.

A gazdasági előnyöket azért fontos hangsúlyozni, mert ezt sokszor félretesszük, amikor szociális törvényekről tárgyalunk, pedig minden felmérés szerint immár képzettebbek a nők, a fiatalok között több a diplomás nő, mint a férfi, az élethosszig való tanulásban is a nők azok, akik aktívabbak. A kutatási eredmények szerint - ez egy friss kutatás - a magyar nők szinte minden kompetenciájukban erősebbek, mint a magyar férfiak. Ezzel szinte az egész világon egyedül vagyunk, hiszen a legtöbb országban legalábbis számolásban jobbak a férfiak.

A nők esélyegyenlősége szoros összefüggést mutat egy ország prosperitásával és versenyképességével, és még egyszer a népesedésről: ott magasak a születési ráták, ahol jelentős a női foglalkoztatottság.

Tehát egyetértünk a kormányprogramban megfogalmazott céllal, hogy fontos feladat a nők munkaerő-piaci helyzetének megerősítése, mert ez a versenyképességet és a népesedési mutatókat is javítaná.

Ha elfogadjuk azt, hogy a gyest visszaemelik három évre, akkor a javaslataink elsősorban azokért az anyákért emelnek most szót, akik a megélhetésük érdekében kénytelenek voltak már visszatérni a teljes munkaidejű foglalkoztatásba. Ezek a nők most dolgoznak, és a többletköltségeiket - legyen ez munkába járás vagy gyerekfelügyelet - fedezik a gyesből, de nem tudnak megfelelni a 30 órás követelménynek. Köztük is különösen fájdalmas a fogyatékossággal élő gyermeket nevelők helyzete, és amióta rendszeresen beszélek erről a Házban vagy blogolok erről, levelek tucatjait kapom az érintettektől. Az elmúlt órában is kaptam olyan levelet, amiben kérve kérik az anyák, segítsünk abban, hogy ne veszítsék el a gyest, hiszen: "Iszonyatos érvágás ez nekünk, mert egy beteg gyereket rendszeresen kell kezelésre, korai fejlesztésre, Dévény-terápiára, úszásra s a többi vinni, ami havi szinten 20-40 ezer forint kiadást jelent pluszban. Ha tőlünk is elveszik a gyest, akkor gondolkodhatom azon, hogy nem viszem a gyerekemet fejleszteni, vagy a fizetésünkből próbáljam ezt lekanyarítani? Az nem fog menni."

Ezeknek a testileg, lelkileg a végső tartalékaikat lassan felélő családoknak a nevében kérjük: hadd tarthassák meg a gyest 30 óra felett, ha meg tudnak egyezni a munkáltatóval abban, hogy részben otthonról, távmunkában látják el a munkát. Egy ilyen értelmű módosítót adtunk be.

Átmenetről van szó, de manapság sajnos még a legsúlyosabb diszkrimináció éri az anyákat a munka világában, a fogyatékos gyereket nevelőket pedig külön. Azt kérjük, hogy ne érezzék azt, hogy megint tőlük vesznek el valamit.

Visszatérve a nappali ellátásra: nélkülözhetetlennek tartjuk a napközbeni ellátás jelenlegi helyzetének jelentős javítását az intézmények hosszabb és rugalmas nyitva tartásával, és hosszú távon majd a bölcsődei állami támogatás hordozhatóságával. A bölcsődék nyári nyitva tartása problémájának szabályozása, a kötelező megoldás pedig a többgyerekes családoknak jelent megoldást, hiszen gondoljanak bele, hogy ha az egyik óvodába jár, a másik bölcsődébe, és máskor van a szünet, akkor képtelenség az elhelyezés, nincs annyi szabadság.

Köszönöm a türelmüket és kérem a támogatásukat a módosítóinkhoz. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu