ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Nekem az a meggyőződésem, hogy egy téveszmét forgatunk itt oda-vissza. A téveszme abból ered, hogy nem egy működő jót hasonlítunk össze egy bizonytalan jövővel, hanem tulajdonképpen egy számvetés történik.

A számvetésben pedig engedjék meg, hogy föltegyek egy kérdést, nem is önöknek, hanem az államtitkár úrnak: vajon milyen piacgazdaság az, amit önök teremtettek? Amikor tízezreket alkalmazunk minimálbéren vagy annál kevesebb pénzért, és a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, amely nem termel. Most önök ezt védik? Mert akkor arra kell az érveknek előjönni, hogy milyen jó ez, hogy nem munkahelyet és nem új értéket állítunk elő.

A másik probléma pedig az, hogy legyen itt szó akár panelprogramról, akár bármi másról, azok az önkormányzatok, amelyek vagy nem rendelkeztek eleve vagyonnal, vagy nem kaptak, bocsásson meg, miniszter asszony, nem akarom önt bántani, de nem kaptak a Mónika-fillérekből - még egyszer mondom, a Mónika-fillérekből -, nagyon-nagyon megszenvedték ezeket az éveket. Rettenetesen. Nálunk egyébként a Sárréten nem kapott senki ezekből a fillérekből, de még a Hajdúságban sem, legközelebb Nyíregyháza kapott, akik tulajdonképpen bemondás alapján százmillió forintot kaptak. De ez hiányzik (az MSZP képviselőcsoportja felé:), ezt te is tudod, István. Ezt te is tudod, hogy nagyon hiányzott volna mindenhol máshol. Az a helyzet, hogy ilyen módon nem lehet számonkéréseket csinálni, mert nincs erkölcsi alapja, mert nem volt egységes a mérési és az összehasonlítási rendszer. Az önkormányzatok igenis elszegényedtek, az önkormányzatok a teljesítményük utolsó szakaszába jutottak, és ilyen módon közgazdaságilag is teljesen értelmezhetetlen az a rendszer, amit önök próbálnak menedzselni, különösen akkor, ha mindenki tudja, hogy a forrásokat az EU biztosította.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu