VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Sokat beszélgettünk arról, hogy ki mihez ért ebben a parlamentben, kinek mi a szakterülete. Én azt látom, hogy nagyon sokan beszélünk faluról, nagyon sokan beszélünk vidékről, de nagyon kevés olyan képviselő van, aki ma is falun lakik, falun lakott, és ott szeretné megoldani az ott élők problémáit. Én egy ilyen képviselő vagyok, egy Zala megyei kistelepülés, egy 800 lélekszámú település polgármestere vagyok, és azt látom, hogy az elmúlt időszakban annyiszor belenyúltak a falu rendszerébe, annyiszor drasztikusan beleavatkoztak, hogy még az a csoda, hogy olyan település van, hogy falu.

Előjött a szó a téeszvitáról, hogy annak idején a téeszt az első kormány megszüntette, amely, tudjuk, hogy nem így volt, hiszen a bent lévők, a bent élők szüntették meg. El szeretném mondani ezzel kapcsolatban, hogy 1948 után, az ötvenes években erőszakkal megalakították a téeszeket, utána meg az élet úgy hozta, hogy megszűntek maguktól. Ezt azért mondtam el, mert mindig azt nézzük, hogy a falvaink lélekszáma folyamatosan fogy, és sok olyan történés történt a falu életében, ami arra mutat, hogy 1961-62-63-tól minden település lélekszáma, a falvainké különösen fogy.

A falvainkra az ötvenes-hatvanas-hetvenes, és még azt mondom, a nyolcvanas években is jellemző volt az, hogy önellátóak, önfenntartóak voltak. Amikor arról beszélgetünk, hogy ma hol tart a falu, ideértünk, mert az élet úgy megváltoztatta, és úgy megváltoztattuk a körülményeket, amely odajuttatta a falvaink polgárait, hogy ma a falvaink polgárai éheznek, nem tudják kifizetni a vizet, a villanyt, a gázt, az élet teljes határára sodródtak.

A '90-es rendszerváltozás hozott egy kis változást az önkormányzataink életébe, hiszen a hiányzó infrastruktúrákat tudtuk pótolni, bevezettük a vizet, a villanyt, a gázt. Bocsánat, a villanyról annyit talán, az ötvenes években a gáz és a telefon volt, ami nagyon fontos volt, szennyvizek épültek (sic!), viszont ez az önkormányzati rendszer, azt hiszem, most 2010-re azt lehet mondani, egy picit kiért, és ebben sok mindenkinek van felelőssége.

Azt látom, hogy az önkormányzati rendszer '90-től 2002-ig úgy működött, ahogy működött. 2002-2006 között sem voltak olyan problémák, mint amik a legutolsó ciklust jellemezték, hiszen 2006 és 2010 között nem egy önkormányzatnál, nem egy iskolánál, nem egy óvodánál gázt kötöttek ki, telefont kötöttek ki, és ez azért van, mert volt egy önkormányzati finanszírozás, amely önkormányzati finanszírozásba kőkeményen belenyúltak a legutolsó kormányok.

Nagyon sok helyen iskolák szűntek meg, mint ahogy az előttem lévő képviselő úr elmondta. Ez azért történt, mert az állam előírta, hogy mennyi legyen a pedagógus bére, mennyi legyen a víz, villany, gáz ára, és ehhez nem tette hozzá a finanszírozást. Lehet, hogy ez korábban is így volt, hogy nem tette mellé a finanszírozást, de nem volt ekkora különbség közöttük, sokkal kisebb volt az olló. Most akkora olló lett ebben, amelyet nem tudnak az önkormányzatok megoldani. Nagyon sok önkormányzat lett forráshiányos, és nem azért lettek forráshiányosak, mert így akarták, hanem azért, mert a finanszírozást ennyire lecsökkentették.

(15.00)

Nagyon sok polgármester kollégám van, aki a rendszer elejétől fogva benn van és polgármesterként, képviselőként viszi egy-egy önkormányzat működését. Ezek a polgármesterek nem felejtettek el dolgozni, ugyanúgy teszik a dolgukat, ugyanúgy dolgoznak reggeltől estig. Ha nem ők a hibásak azért, hogy az önkormányzati rendszer idáig kiért, akkor talán az az elmúlt négy-nyolc év a felelős, amely ide juttatta ezt az önkormányzati rendszert.

Mi például Zala megyében azt találtuk ki, mivel nem voltunk alkalmasak arra, hogy felmutassuk azokat az osztálylétszámokat, amelyeket az állam előírt, ezért létrehoztunk egy alapítványi iskolarendszert, azért, hogy a kistelepüléseken, mintegy tizenkét településen megmaradjon az iskola, három településen az óvoda.

Az iskola, én azt állítom, hogy a falvaink alfája és ómegája. Azokon a kistelepüléseken, ahol megszüntették az iskolát, ott a lélekszámfogyás drasztikus, oda nem akarnak építeni a fiatalok, onnan elköltöznek, mert nem tudják a gyerekeiket helyben járatni. Azt is megfigyelhetjük az elmúlt időszakban, hogy azokon a helyeken, ahol megszűnt az iskola, a gyerekek később, ha elvégzik a középiskolát, nem akarnak visszamenni abba a kis faluba. Tehát egy óriási lélekszámfogyást idéz elő egy-egy iskola megszüntetése.

Bízom benne, hogy az új költségvetés, ha nem is oldja meg mindezen problémákat, de annyiban segít, hogy az a finanszírozás, amire eddig az volt a jellemző, hogy folyamatosan csökkent, minden évben kevesebb jutott, most azt talán meg tudtuk állítani, hogy 2011-ben legalább annyi finanszírozást kapnak az önkormányzatok, mint 2010-ben. És tudom, hogy szívesebben adnánk többet, viszont nem tudunk többet adni, mert megkaptuk a költségvetési hiányt mintegy 7 százalékos deficittel, amelyre 3,8-at mondtak a szocialista képviselőtársaink (Dr. Varga László: Ez nem igaz!), és ezt az 500-600 milliárdos lyukat valahol meg kellett fogni.

Azt állítom, ha sikerül ezt a költségvetési folyamatot valahogy egy normális mederbe terelni, akkor talán 2012-től már az önkormányzatoknak is talán egy kicsivel több jut. Arra kérem a polgármestereket, képviselőket, hogy addig egy kis türelemmel legyenek, hiszen van egy örökölt dolog, egy örökölt költségvetés, amelytől nem tudunk elrugaszkodni, amit a szocialista-liberális kormány hagyott ránk. Szeretnénk, ha ezeket a folyamatokat, amelyek negatív értelemben vitték az önkormányzatainkat, településeinket, kis falvainkat, megállítjuk, és utána talán majd egy kis fejlődés elindulhat 2012-től.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu