FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék reflektálni néhány felvetésre.

Mindenekelőtt szeretném megköszönni mindazoknak, akik úgy látják, hogy tényleg alapvetően a törvény módosítása szükséges a jelenlegi helyzetet illetően. Természetesen abban lehet véleménykülönbség, hogy az milyen mélységű legyen, egyes képviselőcsoportok azt indítványozták, hogy ez nem elég, ennél tovább kellene menni, más ellenzéki képviselőcsoportok pedig azt mondják, hogy máris túl messzire mentünk ezekkel a beterjesztett gondolatokkal. Így nehéz lesz az összes képviselőtársunk véleményét megtalálni, de mégis azt merjük állítani, hogy valahol a középutat, az elviselhetőség szintjét megtaláltuk. Azt értem ez alatt, hogy a beszállítók védelmét megteremtjük, a fogadó áruházláncok - amelyek ezen termékeket fogadják - eleget tudnak tenni a törvény majd esetlegesen életbe lépő szakaszainak, és nem kerülünk ellentétbe az európai uniós követelményekkel és szabályzókkal.

Ficsor Ádám a logisztikai díjaknál azt mondja, hogy ez hiba volt. Véleményem szerint nem hiba. Aki akkora rendszerű áruházláncot alakított ki, amelynek 40, 50, 100 telephelye van Magyarországon, annak tudnia kellett, hogy ennek logisztikai költségei lesznek, hogy egy központi telephelyről el kell szállítani az árut. Ehhez semmi köze nincs a beszállítónak. Miért kell a beszállítónak azért díjat fizetni, hogy majd az áruházlánc az ő termékét elszállítja arra a 40, 50, 60 helyre? Aki ekkora rendszert létrehozott Magyarországon, az pontosan tudta, hogy neki ezzel a nagy rendszerrel logisztikai költségei lesznek.

Hogy a kenyér árának a kérdéskörében kinek van igaza, majd ez el fog dőlni. Ön azt mondja, hogy továbbra is lehessen adni önköltségi termelési ár alatt élelmiszert. Mi azt állítjuk, hogy ez tilos, mert tönkreteszik, mondjuk, a hazai sütő- és pékipari vállalkozásokat ezekkel a manipulatív eljárásokkal. Ön azt állítja, hogy ezzel vesztesei lesznek azok a fogyasztók, akik olcsón tudtak úgymond kenyeret vagy péksüteményt vásárolni. Pechjük van ezeknek a fogyasztóknak sajnos, mert más termékek megvásárlásával busásan visszaszerzi természetesen ezen áruházlánc azt az árrést, amit éppen elvesztett a kenyéren, azt megnyeri az egyéb megvásárolt termékeken. Úgy is mondja ezt a magyar közmondás, hogy amit megnyerünk a réven, elvesztünk a vámon, ez már régóta igaz. Ez történik most is a kenyér esetében.

Hogy Gőgös Zoltán esetében ráértünk volna-e később is módosítani a törvényt, nem értünk volna rá, mert akkor elvesztegettük volna a 2011-es évet. Padlón vannak a magyar mezőgazdasági beszállítók, további kizsigerelést csak úgy tudnának elviselni, hogy feladják az eddigi tevékenységüket. Ez senkinek nem érdeke szerintem Magyarországon.

Én azt gondolom, hogy indokolatlan előnyt senki nem kapott ezzel a törvénytervezettel, ezt visszautasítom ezennel, hiszen a mezőgazdasági bizottság mind a kettő ülésén, mind a délelőttin, mind a délutánin jelen volt az Országos Kereskedelmi Szövetség képviselője, és gyakorlatilag végigfuttatva a saját érdek-képviseleti rendszerükön tudomásul vették, hogy ez a rendszer fog működni február 1-je után, és ezt tudják a törvényi szintnek a megfelelő igénye szerint teljesíteni ezek a kereskedelmi hálózatok.

Én azt gondolom, hogy szabályozva van a 30 napos fizetési határidő, hiszen épp az MSZP indítványára reményeim szerint el fogunk fogadni egy bizottsági módosító indítványt ehhez a törvénytervezethez, és Gőgös Zoltán kifogása ezennel teljesülni fog.

A Jobbik azt mondja, hogy kevés ez a törvényalkotás, itt tovább kellett volna menni. No, hát itt térünk el azon a szinten, hogy ez most kevés vagy már túl sok. Értettük Varga Géza képviselőtársunk indítványát, bizottsági ülésen is megbeszéltük, hogy a felvetései jogosak; történetesen házszabályellenesek és normaszöveget nélkülöző módosító indítványai voltak. Sajnos, ebből tudnék idézni, hogy mit tekintünk mi normaszövegnek és mit nem, tehát ebben nem is akarnék itt vitát megindítani. Én úgy gondolom, hogy azon felvetések kapcsán, mint említettük, a tavasszal, amikor teljes egészében átnézzük ezt a 2009-es törvényt, nagyon szívesen fogadjuk mind az MSZP-nek, mind a Jobbiknak az addigi időszak alatt felhalmozott tapasztalatait, hogy foglaljuk egy új törvénybe. Ezt javasoltuk ugyanekkor a Jobbiknak is.

A bortörvénnyel kapcsolatosan olyan szakaszt nyitott meg a képviselő úr, ami nem volt megnyitva. Ez házszabályellenes, ilyet nem tehet a képviselő. Ezt az indítványt el kellett utasítanunk.

Szabó Rebeka képviselőtársunknak figyelemre méltó módosító indítványai vannak, csak túlterjeszkedés, az a probléma. Tehát az egész garanciaalap rendszerének a megindítása nem az egyéni képviselő által benyújtott törvénytervezethez tartozik, és szintén, mivel nem vett részt a második bizottsági ülésünkön Szabó Rebeka képviselő asszony, ott megfigyelhette volna, hogy mely indokolással utasítottuk el a módosító indítványait. (Az elnök csenget.) El fog járni a hatóság, mégpedig az MGSZH hatósága (Az elnök csenget.), a Gazdasági Versenyhivatal, az APEH és a Fogyasztóvédelmi Hatóság a törvény betartatása érdekében.

Köszönöm a figyelmüket. Kérem a törvénytervezet támogatását. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu