KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Ha megengedik nekem, körülbelül fél percet vesz igénybe a vitáról való összegzés előtt, amit mondani szeretnék, tanulva a korábbi napok, illetve a mai napon is elhangzottakból. Szeretném konkrétan a 4. és az 5. ajánlási ponttal kapcsolatban elmondani a következőt. Ugyanúgy, ahogy jeleztem Volner képviselő úr munkájával kapcsolatos pozitív látásomat, elismerésemet, szeretném ezt tenni Bertha Szilvia képviselő asszonnyal kapcsolatban is, akivel a foglalkoztatási bizottságban közösen dolgozunk. Tudom, a képviselő asszony nagy alapossággal és gondossággal készíti a javaslatait, és itt van neki egy javaslata. Az elvet értem. Tulajdonképpen az elvet mi is figyelembe vettük a benyújtáskor.

A képviselő asszony azt mondja, hogy valamifajta előzetes felkészülés, valami előzetes megegyezés időszakában szeretne előbbre jutni, hogy megállapodások szülessenek. Mi éppen azt javasoljuk Kontur Pál képviselő úrral, pont annak a lehetőségét nyitjuk meg, hogy ennek az előzetes egyeztetésnek, sztrájk előtti egyeztetésnek nyíljon valamifajta lehetősége. Egyébként megjegyzem, ahogy fogalmaz - és azért nem javasoltuk a bizottságban sem támogatásra ezt a pontot -, azt mondja, hogy helyi megállapodásokat kötni; helyi megállapodások tulajdonképpen most is léteznek sok helyen, ha jól tudom, remélem, jók az ismereteim, például a Paksi Atomerőmű esetében is léteznek ilyen típusú megállapodások.

A másik pedig az, amire utalt Varga Mihály államtitkár úr. Szeretném megerősíteni előterjesztőként is, hogy ez egy fontos dolog, fontos szempont, hogy azt mondjuk, hogy ha beemelnénk azt, amit én nem tartok, nem tartunk jónak Kontur Pállal, hogy a döntőbíráskodás intézményét hoznánk, akkor ezzel megint a törvény céljával vagy a szándékainkkal ellentétes dolgot érnénk el, hiszen így megint hosszúra nyúlna az az időszak. Ráadásul hosszúra nyúlhatna az az időszak, az államtitkár úr pontosan érvelt, hogy miért is fordulhatna ez elő, és ráadásul megjelenik ez a tíz munkanap, egy tízes szám, és én tudom, hogy sokan fogalmaztak meg a patkóban vagy patkón kívül kételyeket, hogy öt nap alatt majd a munkaügyi bíróság és a bíróság tud-e dönteni, de én azt gondolom, még mindig helyesebb rövidebb időtartamban pont a munkavállalók, az érdekképviseletek érdekében, illetve az ő szándékaiknak megfelelően és természetesen akik igénybe vesznek mondjuk egy közösségi közlekedést, az ő érdekükben is minél rövidebb idő alatt meghozni ezt a döntést, és ezért nem is tartjuk szerencsésnek. Tudom, hogy nem egészen így szól a javaslat a tízes szám értelmében, a tíz munkanap értelmében, de ezt a magunk részéről például ezért nem támogattuk. Köszönöm szépen a türelmüket.

Most elmondanám zárásként, zárszóként a gondolatunkat, a véleményünket. Arra szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőtársakat, hogy az általános vitát előterjesztőként a következő szempontok alapján kezdtem meg, kezdtük meg. Az első ilyen szempont az volt, hogy kimondtuk, az a szándékunk, azt szeretnénk figyelembe venni és megerősíteni, hogy a sztrájk, a sztrájkhoz való jog egy alapjog. Ezt Kontur Pál is megerősítette az általános vitában és én magam is. Ha megengedik, visszaidézném, hogyan fogalmaztam: régi és fontos vívmány, mint ahogy az is, hogy adott esetben ellenérdekű felek számára lehetővé teszi az egyeztetés és a megoldáskeresés lehetőségét.

Azt is elmondtuk a munkavállalók, a munkából élők érdekében, a jogaik érvényesítése érdekében, hogy az eddigi magyarországi tapasztalatok azt mutatták, hogy általában hosszú egyeztetési folyamat vezethet el addig, amíg magát a sztrájkot, tehát a sztrájkot mint tiltakozási formát a munkavállalók végső soron megfogalmazzák célnak, illetve alkalmazzák. Most, a részletes vita során szerintem tulajdonképpen a parlament valamennyi megszólaló frakciója tulajdonképpen elmondta ezt, és azt gondolom, hogy nem azért van így, mert mi ezt elmondtuk a parlamentben ezen az ülésen, hanem azért van így, mert az élet így hozta, és valószínűleg valahogy az emberi alaptulajdonságok, illetve a jól felfogott közösségi szerveződés, közösségi érdek is ezt fogalmazza meg, vagy így fogalmazza meg.

Ha megengedik nekem, utalnék arra, hogy bár nincs jelen a foglalkoztatási bizottság elnöke, Gúr Nándor, a Szocialista Párt képviselője az általános vitában felhívta a figyelmet a szintetizálás fontosságára. Én valahogy ezt úgy fogalmaztam, hogy a több szempontú megközelítés. Én magam is fontosnak tartom, hogy több szempontból közelítsünk meg egy témát, több szempontból közelítsük meg a sztrájkkal kapcsolatos meglévő jogszabályt, illetve a módosítást is.

(14.00)

És azt is mondtam - és itt egyetértek Gúr Nándor képviselő úrral -, és azt is vallom, hogy valóban meg kell próbálni valahogy összegezni, szintetizálni mindenki számára eredményes, mindenki számára megfelelő módon, a szakmai és az emberi kérdéseket is, konfliktusokat is kezelve a különböző érdekeket.

Azt mondtam, azt mondtuk, hogy az álláspontunk szerint az elégséges szolgáltatás kérdésköre közügy, és a nagyobb közösség számára meghatározó kérdés az, hogy a közösség valamennyi tagja, az egyének, családok, munkába járók, keresők, iskolába járó fiatalok miként tehetnek eleget kötelezettségeiknek, vagy éppen az is alapvető kérdés, hogy miként jutnak, juthatnak hozzá alapvető szolgáltatások eléréséhez. Ezt emeltem fel másik szempontként ahhoz, hogy egyébként a sztrájk valóban alapjog és egy fontos vívmány, és valóban az érdek-képviseleti tevékenység, az érdek-képviseleti szervezetek mindennapi tevékenysége fontossága mellett ezt állítottam párhuzamba. Valóban ez a két dolog az, amit ebben az esetben szintetizálni kell.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Reagálnék a részletes vitában egy kicsit arra is, hogy a vitának volt egy hevesebb tónusa, volt nyugodtabb tónusa, ez váltakozott; nyilván egy fontos kérdésben ez előfordulhat. Én azt mondtam az általános vita során, és ezt most megerősítem, hogy gondolom, az a szándék - ez a többszempontú megközelítés szándéka, amit az előbb mondtam - vezette a ma hatályos, tehát a sztrájkról szóló jogszabály akkori előterjesztőjét, az akkori kidolgozásban résztvevőket, illetve nyilván az elfogadóit, és ugyanez a szándék vezetett minket is a mostani jogszabályban, az általunk most megvitatott jogszabályban szereplő változtatási javaslatoknak az előterjesztésekor.

Engedjék meg nekem, hogy összefoglalásként annyit mondjak, hogy a sztrájkjog gyakorlása a közszolgáltatásokat nyújtó munkáltatóknál a még elégséges szolgáltatás biztosításához kötött, amelynek mértékét és feltételeit a sztrájkról szóló törvény a felek megállapodására bízza. Ezt javasoltuk. A megállapodás elmaradása jogbizonytalansághoz vezetett. Ezt hivatkoztuk több szempontból, többen is elmondták ezt, én magam is hivatkoztam konkrét, meglévő esetekre. A megállapodás elmaradása tehát jogbizonytalansághoz vezethetett a sztrájk jogszerűsége tekintetében, ezért a javaslatban erre tettünk tanúságtételt, erre tettünk konkrét ötletet, javaslatot, hogyan lehetne ezt a bizonytalan helyzetet, ahogy Varga Mihály fogalmazott, ezt a húsz éve meglévő bizonytalan helyzetet valamilyen módon kezelni és megoldani.

Szeretnénk megköszönni azokat a véleményeket, javaslatokat, amelyek e fontos kérdés kapcsán elhangzottak. Nyilván, mint minden más törvényjavaslat kapcsán, voltak olyan érvek, amelyek a politika területét érintették; vagy voltak olyan javaslatok, érvek, amelyek tulajdonképpen nem is ehhez a javaslathoz kötődtek, én nyilván azokra nem szeretnék reagálni. Elsősorban mi magát a benyújtott javaslatot is és az érveinket is oda szerettük volna eljuttatni, ebben szerettük volna megismertetni a közvéleménnyel, illetve önök előtt is az álláspontunkat, hogy az eddigi utat, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság rendszerét mi nem szeretnénk továbbvinni, és ezért javasoltuk azokat a megoldásokat, azért javasoltuk azokat a konkrét ötleteket, ezt építettük bele a törvényjavaslatunkba, hogy azzal kevesebb bizonytalanság, kevesebb kiszámíthatatlanság legyen a rendszerben.

Kedves Képviselőtársak! Azt szeretném végezetül mondani, hogy új megközelítésekről beszéltem az általános vitában, ez a törvényjavaslat ebben az összefüggésben új szempontokat hozott, új megközelítések lesznek ennek a következményei, és hitem szerint, reményeim szerint, ami eddig ezen a területen kérdés és probléma volt, ezeknek a kérdéseknek és a problémáknak a száma jelentősen csökkenni fog.

Köszönöm szépen a türelmüket, köszönöm szépen az észrevételeiket. (Taps a Fidesz soraiból.)

(A jegyzői székben dr. Lenhardt Balázst
Göndör István váltja fel.)

Forrás: parlament.hu