DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már a bizottsági többségi vélemény előterjesztésekor rámutattam arra, hogy valóban a Szocialista Párt részéről igen vehemens tiltakozások hangzottak el a bizottsági ülésen e törvényjavaslattal kapcsolatosan. Ez egy elég álságos és farizeus megszólalás az ő részükről, mert azt hiszem, hogy ebben az országban nincs olyan polgár, aki ne tudná, hogy az a példátlan rendőri brutalitás, ami 2006 őszén történt, a legszentebb magyar nemzeti ünnepen, az 1956-os októberi forradalom évfordulóján, nemcsak Magyarországon a jóérzésű polgárokban és a jóérzésű rendőrökben váltott ki felháborodást, hanem az egész európai közvéleményt megdöbbentette, hogy majdnem húsz évvel a rendszerváltozás után erre képesek, mármint azok, akik nyilvánvaló, hogy elrendelték ezeket a rendőri brutalitásokat és túlkapásokat.

Kedves szocialista Képviselő Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy önök félnek. Önök attól félnek, hogy a semmisségi törvény egyedi elbírálásakor, esetlegesen a megszorongatott és meghamisított jegyzőkönyvi nyilatkozatokat követően el fogják mondani a rendőrök, nem úgy, mint a Zuschlag-ügyben, és nem lesz olyan szerencséjük, hogy kik adták ki az utasításokat. Tehát nyilvánvaló, mindenki tudja, képviselő urak és hölgyek, önök is tudják, hogy a rendőrök parancsra cselekedtek. Egy porosz rendszerű - mindenütt a világon - csendőrségnél és rendőrségnél a rendőr nem maga megy ki az utcára. Az egy másik kérdés, és számomra is megdöbbentő volt, és utaltam is a bizottsági ülésen erre, hogy a taxisblokádot követően és a rendszerváltozás után elképzelhetetlennek tartotta mindenki ebben az országban, hogy akár rendőr, akár katona a saját polgára ellen ilyen brutálisan lép fel. Azt is tudjuk és gondolom, a jelentés erre ki fog térni, hogy vidékről hoztak fel rendőröket, olyan kiképzett fiúkat, akik különböző jutalmak beígérésével, azzal, hogy most kipróbálhatják a fizikai erejüket és karatetudásukat, ezeket vetették be természetesen úgy, hogy nem lehetett őket azonosítani, mert azonosító szám nélkül léptek fel.

Azt is mindenki tudja és ismeri, hogy az a TV-székház körüli ostrom, ez is egy külön parlamenti vizsgálóbizottság felállítását megérné, ami történt, nevezetesen, hogy nem tudták "megvédeni" a budapesti rendőrök a TV-székházat és ami ott történt, az is egy nyilvánvaló vagy nagy valószínűséggel megrendezett politikai akció volt, politikai akció, amely fedezte az akkor már bukásra érett Gyurcsány-kormányt. Erről szól a dolog, és ettől félnek önök, hogy ezzel kapcsolatosan majd elhangzanak nyilatkozatok.

Az államtitkár úr utalt rá, hogy négy ilyen jellegű semmisségi törvény született 1990 óta, tehát ez teljesen jogállami és szabályos eszköz, és azt is mindenki tudja, mert már felvetődtek ilyen kérdések, hogy miért nem egyedi kegyelem alapján kerülhet erre sor. Ez nyilván nem orvosolhatja ezeket a jogsértéseket, tehát csak ez az egyetlen technikai megoldás, amely ennél az ügynél szóba jöhet.

Szabadjon hivatkoznom egyébként az Alkotmánybíróságnak ama híres-nevezetes 1459/1992. határozatának a sommázatára, amely azt mondja, hogy a törvényalkotó az ügyek viszonylag nagy számában az elítélt javára a büntetőeljárás rendkívüli jogorvoslata mellett a semmissé nyilvánítási eljárás útján is lehetővé tette a jogerő áttörését. Kedves képviselőtársaim, jelen esetben is erről van szó. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy nincs ebben az országban olyan kormánypárti képviselő, de gondolom, ellenzéki sem, aki e semmisségi törvény kapcsán, illetve egyedi ügyekben a felülvizsgálat során a jogállamiságba vetett bizalmat bármilyen formában meg kívánná gyengíteni, vagy bárki általánosítana, és azt mondaná, hogy a korábbi bírói ítéletek meghozatalakor az egész magyar igazságszolgáltatás és bírói kar vagy az egész rendőrség valamilyen szinten nem a törvénynek megfelelően járt el. Erről szó sincs.

Arról van szó, hogy nem volt tévedhetetlen az az eljárás, ami történt. Mindenki tudja, függetlenség ide, függetlenség oda (Babák Mihály közbeszól.), képviselőtársam mondja, én ezt nem merem kimondani, hogy bizonyos megrendelések voltak, bizonyos politikai nyomás volt az igazságszolgáltatáson és a rendőrségen is, és ebből következik, hogy nem minden tekintetben úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna, így gondolok a vádhatóság néhány képviselőjére, gondolok néhány rendőri intézkedőre, néhány rendőri vezetőre, és volt néhány bíró is. Szabadjon annyit mondanom, hogy védőként jártam el a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nem egy ügyben, és az egyik eljárás során, amikor már felvetődött, hogy esetlegesen orvosolni kellene az ártatlanul meghurcolt, megvert és meggyalázott tüntetőket, illetve hogy ne ítéljenek el ártatlan embereket, akkor az egyik bíró közölte, hogy őt az égvilágon nem érdekli, hogy az Országgyűlés milyen törvényt kíván alkotni, ő akkor is ezt az ítéletet fogja meghozni, bármilyen törvény is születhet.

Azt gondolom viszont, hogy ez megint lehetetlen. A Magyar Köztársaságban mindenki számára kötelezőek a törvények, legyen az bíró, legyen az ügyész, legyen az rendőr, legyen az országgyűlési képviselő vagy nem országgyűlési képviselő. Ez is egy példátlan dolog, de itt egyediesíteni kell, kérem szépen. A magyar bírói kar alkotmányos kötelezettségét eddig is teljesítette és teljesíteni fogja, a rendőrség állományának túlnyomó többsége a törvényes úton jár el, és ahogyan nem olyan régen a belügyminiszter úr is nyilatkozott ebben az ügyben, azok a rendőrök, akik ebben a túlkapásban részt vettek, a többsége már eltávozott a rendőri karból. Igenis igaza van a képviselőtársamnak a tekintetben is, Balsai úrnak, hogy vissza kell állítani e a törvényjavaslat elfogadásával a rendőrség megtépázott bizalmát, és vissza kell szerezni a rendőröknek, a jogszerűen és törvényesen intézkedő rendőrökbe vetett bizalmat.

Azok a rendőrök, akik egyébként betartották a törvényeket, ma is szégyellik ezt a dolgot, ami történt. A Gyorskocsi utcában állati körülmények között tartották a letartóztatottakat. Nekem volt olyan ügyfelem, kérem szépen, akit letartóztattak, mert egy égő autó mellett megállt. Felhozták Tótkomlósról, 18 napon keresztül előzetes letartóztatásban volt, de minden elismerésem a kerületi rendőrségé és ügyészségé, rájöttek arra, hogy az égvilágon, azonkívül, hogy nézte, lehet, hogy tetszett neki a tűz, semmit nem csinált, kiengedték. De nem volt mindenkinek ilyen szerencséje, volt aki 45 napig volt előzetes letartóztatásban ártatlanul, és utána megállapították vagy benyújtották a vádiratot.

Mindezek alapján tisztelettel azt kérem a képviselőtársaimtól és az Országgyűléstől, hogy e nagyon sajnálatos és nagyon tragikus őszi 2006-os eseményeket úgy zárjuk le, hogy a rendőrségbe vetett bizalmat, az igazságszolgáltatásba vetett hitet sem nyirbáljuk meg, de természetesen próbáljuk reparálni azokat, akiket ártatlanul meghurcoltak, megvertek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu