VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az élelmiszerárak drasztikusan nőttek az elmúlt évben. A KSH adatai alapján az agrártermékek termelői árszintje 2010 decemberében 29 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ezen belül a növényi termékek árszínvonala - kapaszkodjanak meg - 41,7 százalékkal, az élőállatok és állati termékeké majdnem 10 százalékkal, 2010 január-decemberében az agrártermékek termelői árszintje 16,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. 2010-ben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Csak a kenyér ára fajtától függően 15-30 százalékkal emelkedett. Mondhatjuk, hogy ez egy globális trend magyarországi lecsapódása, de ez nem érdekli azt, akinek nincs mit ennie.
Okok között szerepel majd az, hiszen 2011-ben se várhatunk jobb évet, hiszen az ország termelőterületeinek 10 százaléka belvíz alatt van, a zászlóshajó-tészek elsüllyedtek, a többiek tönkremenés szélén állnak. Ezek olyan tényezők, amiken változtatni tudunk.
De hogy visszatérjek: az éhezés számunkra elfogadhatatlan. Borsodi polgármesterek, szabolcsi kistérségek vezetői panaszkodnak. Ott szűnik meg a közfoglalkoztatás, ahol már nincs más munkalehetőség, és nincs mit enni. Minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb részét költi élelmiszerre. Sokkal erősebben érinti az alacsonyabb jövedelmű csoportokat az élelmiszerár-emelkedés, a már eddig is elesetteket a háztartások jövedelmének drasztikus csökkenése a fogyasztói kosaruk összetétele miatt.
A társadalom legszegényebb 20 százaléka kiadásainak több mint egynegyedét már eddig is élelmiszerre, közel harmadrészét pedig lakhatásra fordította. Ők a dolgozó szegények, ők a Fidesz-kormány adópolitikájának vesztesei. Ők a kisnyugdíjasok, ők a munkanélküliek, ők azok, akik döntően kenyeret, tejet, tésztát vásárolnak, néha olcsóbb húst vagy zöldségfélét. Közöttük is legelesettebbek a gyermekek. Már a válság előtt és az élelmiszerár-emelkedés előtt is 2007-ben hazánkban százezer gyermek volt alultáplált és húszezer éhezett. Ez a szám sajnos csak nőtt. Ezeknek a gyerekeknek nem vágyott, hanem félt időszak a hétvége és az iskolai szünet. Magyarországon a lakosság 7 százaléka nyomorban él.
S mi lehet a válasz erre? Az LMP szerint az élelmiszer-önrendelkezés víziója egy megoldási utat mutat. Tudjuk-e, mit jelent ez a fogalom? Az élelmiszer-önrendelkezés a népek, államok vagy államszövetségek joga arra, hogy meghatározzák saját mezőgazdasági és élelmezési politikájukat azért, hogy minél inkább kiszűrjük a globális trendek hatásait. Nem kizárólagos, de elsődleges eszköze ennek a helyi lakosság élelmezésére irányuló helyi mezőgazdasági termelés előnyben részesítése.
S milyen egyéb eszközök vannak még, hogy ezt aprópénzre fordítsuk? Az őszi adómódosító javaslataink között szerepelt a narancsadó, azaz a külföldön termelt, szállításukkal jelentős környezetterhelést okozó gyümölcsök és zöldségek különadója, amelyet 300 kilométernél távolabb termelt zöldségekre és gyümölcsökre vetünk ki. Ugyanúgy javasoltuk a mezőgazdasági őstermelők kompenzációs felárának növekedését.
A 2010-es év szélsőséges időjárása - különösen a globális felmelegedés várható tartós hatásait is figyelembe véve - rámutatott a mezőgazdaság és így az egész élelmezési probléma kiszolgáltatott helyzetére. A magyarországi mezőgazdasági kistermelők tőkehiányos működése, az elmúlt évek uniós és többnyire dömpingáras támogatott mezőgazdasági importja fokozottan nehéz helyzetbe hozta a magyarországi őstermelőket, gátolva a munkahelyek teremtését, kiemelkedő minőségű termékek magyarországi forgalomba hozatalát. Ennek következtében az elmúlt években mindennapossá vált a kiskereskedelmi egységekben a gyenge minőségű importtermékek forgalmazása.
Hogy továbbmenjek, hogy időkeretben maradjak: az LMP támogatja a helyi termékpiac modelljét. Cél minél több élelmiszer helyben termelése és a helyi kiskereskedelem fellendítése a központosított beszerzést folytató multi áruláncok helyett. Ehhez egy, az élelmiszerlánc lerövidítésére és a lánc csökkentésére vonatkozó javaslatunkat nemsokára az asztalukon találhatják. De ami ennél is fontosabb, az a spekuláció megakadályozása, hiszen nagyon sokan spekulálnak, Magyarországnak most van egy olyan történelmi helyzete, hogy uniós elnökként uniós szabályozást hozzon az élelmiszer-spekuláció ellen, ez kutya kötelességünk, s kutya kötelességünk ugyanúgy a CAP-reformba ezeket az élelmiszer-önrendelkezésre vonatkozó elveket beültetni. (Az elnök csenget.)
De mivel a közösségi kertekről és a közösségileg támogatott mezőgazdasági rendszerekről nem beszélhetek, még egy mondatot engedjen meg, elnök úr. Decemberi felszólalásomban azt mondtam, hogy az előző kormány idején milliók éltek hónapról hónapra, most pedig meg kell tanulniuk napról napra élni. Sajnos, ma ez látszik megvalósulni.
Köszönöm a szót. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés