KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, minden jelenlévő egyetért azzal a megállapításommal, hogy az alkotmányozás folyamatában való részvétel nagy lehetőség és nagy felelősség a törvényhozás tagjai és szereplői számára. A magyar hagyományok nagyon hosszú múltra vezetik vissza azokat, akik a magyar nemzet alkotmányos hagyományait vizsgálják. Olyan fontos hagyományok ezek, amelyeknek köszönhetjük, hogy számos értéket sikerült nemzetünk számára a jelennek is megőrizni.

Az alkotmányozás mostani folyamatában tehát jelen kell lenniük azoknak az értékeinknek, amelyek a kapcsolatot, az összetartozást jelentik a nemzet részei, nemzetünk tagjai, nemzetünk minden egyes tagja számára. Ha megengedik nekem, akkor tisztelettel jelzem, hogy általános érvényű és ezen belül egy-egy terület kapcsán konkrétabb megközelítéseket is megosztok önökkel.

Aki 1989-90 óta figyelemmel kíséri az országban zajló társadalmi-politikai folyamatokat, az láthatja, hogy újra és újra a közgondolkodás, így a közbeszéd témája lett az új alkotmány szüksége és ennek igénye. Ha ezt a közelmúltbéli tapasztalatokkal állítom párhuzamba, akkor szintén ezeket a jelenségeket figyelhettem meg, ezt most meg tudom önöknek erősíteni.

Az elmúlt országgyűlési választásokat megelőzően valamennyi konzultáció, fórum állandó témája volt a családok helyzete, a kevés megszületett gyermek, a biztonság hiánya, és ezek mellett a témák mellett mindig ott szerepelt az új alkotmány szükségessége. Amikor a választ, a válaszokat kerestük erre a konzultáción jelen lévő emberekkel, akkor azt láttam, hogy gyökeres változásra érett meg a szándék. Igen, jogi értelemben ez azt jelenti, hogy újra kell fogalmazni az alaptörvényt, újra meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek gondolatban összekapcsolhatják a nemzetünket, idősebbet és fiatalt, családost és egyedülállót, határon innen és határon túl élő magyar embert egyaránt.

Az alkotmánykoncepció alapelveinek olyanoknak kell lenniük, hogy a mostani helyzetet megértő, a múlt értékeit felvállaló, az egyetemes emberi és a magyar nemzeti értékeket tartalmazó alaptörvény szülessen meg. Nagyon fontos jelentősége van annak, hogy egy korábbi parlamenti ciklusban már folyt az új alkotmány előkészítésének folyamata. Ezért is mondtam azt az imént, hogy most már több mint 20 esztendeje folyik gondolkodás az új alkotmány szándékáról és szükségességéről.

Fontos az a tény is, hogy az ország, az emberi sorsok szempontjából meghatározó kérdésekről folyamatos szakmai viták zajlottak és zajlanak. Fontos, hogy az előttünk lévő koncepció vitája lehetőségeket ad a politikai szereplők részvételére. Örömmel olvastam magam is civil közösségek véleményét, gondolatait a mostani alkotmányozás folyamatában. A koncepciónak és végső soron majd az új alaptörvénynek megnyugtató hátteret kell biztosítani a családok mindennapjaihoz. Az alkotmány koncepciójának alapvető jogokat és kötelezettségeket kell rögzíteni és lényeges szempont, hogy mindezek gyakorlásának egyúttal a felelősséggel is együtt kell járniuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alkotmányban megfogalmazott alapelvek gyakorlásának szabályait törvények állapítják, állapíthatják meg. Erről a folyamatról, jogi megoldásról beszélt még a reggeli órákban az itt mellettem ülő Horváth Zsolt képviselőtársam, de legutóbb és azóta szinte kivétel nélkül a felszólalók mindegyike. Közbiztonság, közegészség, a foglalkozás szabad megválasztása, családok, gyermekek támogatása, az anyasági támogatások vagy éppen a rászorultak támogatása mind-mind olyan szempontok, amelyeknek véleményem szerint helyük kell hogy legyen az új alaptörvényben.

Most a koncepció tárgyalása során már utalnunk kell arra is, hogy várhatóan az egyes szakterületek képviselői a mostani alaptörvény koncepciójának egyeztetése, tervezése során, illetve majd az elfogadása után átgondolják, egyes esetekben pedig biztosan újragondolják azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek jelenleg is meghatározzák az egyes társadalmi alrendszerek működését. Szükséges is ez véleményem szerint; nemcsak azért, mert időről időre meg kell ezt tenni, hogy megvizsgáljuk az egyes társadalmi alrendszerek működését, hanem azért is, mert gyorsan változó jelennek vagyunk a részesei. Azért is kell ezt tennünk, mert az egyes szakterületeket érintő jogszabályokat át kell tekintenünk, azért is kell ezt tennünk, mert az új alkotmány lehetőséget és időt is ad arra, hogy új szemszögből nézzünk meg bizonyos elveket, új megközelítéssel és adott esetben sokkal nagyobb hangsúllyal vizsgáljuk összefüggéseiben, mondjuk, a rászorultság kérdését a kötelezettség, az egyéni felelősség, a közösségi felelősség és a szociális biztonság összefüggésében.

Tisztelt Képviselőtársak! A koncepció tárgyalása lehetőséget ad arra számunkra, hogy most elmondjuk: az új alkotmánynak világos és egyértelmű elveket kell rögzíteni például a foglalkozás szabad megválasztásának jogáról, ezzel a joggal kapcsolatban. Szerencsés esetben az öröklött tulajdonságok, képességek, a tehetség, a családi körülmények, az aktuális társadalmi lehetőségek mind-mind egy irányba hatnak a foglalkozás és az odavezető út tanulási helyeinek, állomásainak megválasztásakor.

De gondoljuk azt végig, hogy hány és hány példát tudnánk mondani arról, hogy mindezek nehezen vagy egyáltalán nem is találnak egymásra. Egyszerűen fogalmazva, hány és hány olyan példát tudnánk rögvest felsorolni, hogy nem tud valaki abban a munkakörben elhelyezkedni, ahova a tudása, a tehetsége vihetné. Ráadásul egy nagyobb összefüggésben szemlélve ezt a kérdést, egyre több és több család számára sajnálatos szembesülés és valóság az, amikor földrajzi értelemben is nagyobb távolságra, Magyarországtól távol eső pontra kerül valaki a világban emiatt.

(13.20)

A megélhetéshez szükséges jövedelemszerzési kényszerek vagy éppen a tehetség, a hozzáértésből fakadó lehetőségek viszik távolra ezeket az embereket, fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Olyan pillanatban vagyunk, olyan időszakban kell most az alkotmány koncepcióját végiggondolnunk, amikor az ország a korábbi kormányok rossz, a jövőt felélő politikája miatt nyakig eladósodott.

Szükséges elv tehát véleményem szerint az alkotmányozás folyamatában azt is rögzíteni, hogy ez így nem mehet tovább. Minden család életét hosszú távon lehetetlenné teszi az a folyamat, ami elvezetett idáig. Az új alkotmánynak tehát a múlt értékein, a jelen valóságán túl a jövőről is szólnia kell. Alapelvek, intézményrendszerek működésének alapjain túl az emberek, családok jövőjéről is kell hogy szóljon.

Röviden összegezve a gondolataimat, tisztelt képviselőtársak, az alkotmánynak az értékőrzés és az értékteremtés lehetőségét kell biztosítania a nemzetünk tagjai, a magyar emberek számára, idősebbek és fiatalabbak számára egyaránt.

Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu