SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán kicsit jól is jött ki ez a sorrend, hiszen bizonyos szempontból szeretném ott folytatni, ahol Ivanics képviselőtársam egy korábbi gondolatát abbahagyta, ez pedig a nemzetpolitika és a határon túli magyar közösség támogatása.

Az elmúlt húsz évben, a kelet-európai szocialista rendszerek összeomlását követően, de főként az elmúlt években tanúi lehettünk annak, hogy az elcsatolt területek magyar közösségei egyre hangosabban, egyre világosabban fogalmazzák meg jogaiknak a követelését. Jogos részükről és mindenképpen támogatandó a magyar állam részéről az, ha az elcsatolt területek magyarsága használni akarja minél szélesebb körben az anyanyelvét, ápolni akarja nemzeti kultúráját, hagyományait, meg szeretné ismerni valós történelmét és az élet minél több területén szeretné az önigazgatást saját kezébe venni, saját kebeléből választott személyekre bízni.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom megalakulásától kezdve fontos feladatának és programjának tekinti az elcsatolt területek magyar közösségeinek a támogatását. Mind a 2003-as alapító okiratunkban, mind a 2006-os választási programunkban, mind a 2010-esben szerepeltek erre vonatkozó kitételek. Engedjék meg, hogy ebből idézzek, a 2010-es "Radikális változás"-ból. "A szülőföldön maradást és az anyanyelvű oktatást támogató nemzetpolitikai programunk középpontjában a magyar állampolgárság megadása a jelenlegi határainkon kívül élő magyarok számára, a nemzeti önrendelkezések elérése és a hatékony magyar politikai és pénzügyi támogatás terve áll."

Az elmúlt fél év vonatkozó kormánypárti nyilatkozataiban sokszor találkozhattunk azzal a kifejezéssel, hogy nemzetpolitikai fordulat valósult meg Magyarországon. Ebből, amiben tudtuk és ahogy tudtuk, mi is megpróbáltuk a részünket kivenni. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ennek az úgynevezett nemzetpolitikai fordulatnak egyfajta módon az új magyar alkotmányban is meg kell jelennie.

Egész konkrétan azt szeretnénk, és azt fogjuk javasolni, hogy az új magyar alkotmány tartalmazzon egy olyan részt, egy olyan passzust... Túl azon - és ennek, teszem zárójelbe, nagyon örülünk -, hogy az a rész, ami eddig úgy fogalmazott, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok sorsért, úgy változott meg a szövegben - ez a mi programunkban szintén benne volt -, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsért, ezt üdvözöljük és helyesnek tartjuk, azonban ezt a részt szeretnénk kiegészíteni azzal, hogy Magyarország vagy a magyar állam támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.

Azért is bízunk abban, hogy ez az önök részéről is támogatásra lel, hiszen vezető kormánypárti politikusok az elmúlt fél évben számos ilyen nyilatkozatot tettek, egyet-kettőt hadd idézzek az önök kedvéért, de hadd kezdjem az Európai Parlament részéről egy nagyon fontos, idevonatkozó jelzéssel. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament néppárti elnöke mondta 2008. X. hó 11-én: "Mindig hangsúlyozni kell, hogy az autonómia nem olyan önállóság, amely a kiváláshoz vezet. Ellenkezőleg: ez biztosítja az etnikai kisebbségeknek, hogy saját kultúrája szerint, anyanyelvét az élet minden területén használva éljen, és én ezt személyesen mindenkor támogatom." Tehát van egy ilyen jellegű támogatás is e mögött a törekvés mögött.

A kormánypárti képviselők közül, engedjék meg, hogy három nyilatkozatot idézzek. Kövér László elnök úr 2010 augusztusában azt mondta: "A magyar kormány számára elfogadhatatlan, ha egy magyar párt vezetője azzal kérkedik, hogy számára az autonómia nem aktuális." Németh Zsolt államtitkár úr 2010 augusztusában azt nyilatkozta: "Egy közösség nem lehet egyenjogú az autonómia biztosítása nélkül." Végül pedig Semjén miniszterelnök-helyettes úr 2010. VII. hó 26-án tett nyilatkozatát, engedjék meg, hogy a figyelmükbe ajánljam; megjelent a Duna TV-n.

A miniszterelnök-helyettes szerint: "Az autonómiához magyar szempontból legalább három feltétel szükséges: a helyi közösség politikai akarata egyfelől, másfelől olyan politikai szervezetek létrehozása, amelyek az adott nemzet parlamentjében ezt az akaratot érvényre tudják juttatni, szükséges továbbá az anyaország teljes támogatása." Nos, ez a teljes támogatás, ez a kötelezettség, ez a feladat, amely a magyar államot kell hogy, nem akarom azt mondani, hogy terhelje, inkább azt, hogy kötelezze, szeretnénk, ha az új alkotmányban megjelenne, méghozzá - ismétlem még egyszer - úgy, hogy a magyar állam támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.

Engedjék meg, hogy még egy dologra felhívjam a szíves figyelmüket, illetve még egy javaslattal éljek az önök irányában. Egy nagyon kedves, köztiszteletben álló, volt egyetemi oktatóm hívta fel a figyelmemet egy dologra. Először nem akartam elhinni, hogy valóban, ilyen passzust sem a korábbi alkotmány, sem a következő tervezete nem tartalmaz, de valóban így van: sem a most érvényben lévő, sem a most készülő alkotmány nem utal a magyar nyelvre, nem utal arra, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos nyelve a magyar nyelv. Mi mindenképpen fontosnak tartanánk, ha a következő alkotmány ezt tartalmazná.

A nyelvvel kapcsolatban egyébként ebben az előkészítő anyagban, illetve koncepcióban is csupán a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvhasználata kapcsán van kitétel. Természeten mi eddig is támogattuk, ezentúl is támogatni fogjuk a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogait és parlamenti képviseletének a megteremtését. Ugyanakkor nyelvvel kapcsolatos kitételt csak a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatban tartalmaz az új alkotmánykoncepció. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezért azt fogja javasolni, hogy az új alkotmányba kerüljön bele szövegszerűen is az, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos nyelve a magyar nyelv.

Ezt a két javaslatunkat ajánlom szíves figyelmükbe, és kérjük hozzá megtisztelő támogatásukat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu