FARKAS GERGELY (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő alkotmánykoncepcióban mindösszesen fél mondat utal az ifjúságra, idézem: az alkotmány államcélként rendelkezzék az ifjúság védelmezéséről.

Természetesen ezzel a mondattal maximálisan egyetértünk, de talán nem tekintik a korosztályom iránti elfogultságnak, hogyha azt mondom, hogy ez édeskevés. Úgy gondoljuk, ennél sokkal hangsúlyosabban és kiemeltebben kellene foglalkozni a jövő generációjával. Azt is meg kell állapítanunk, hogy nemcsak az alkotmány koncepciójában van háttérbe szorítva az ifjúság és az őket érintő probléma, hanem a kormány eddigi tevékenysége folyamán is ezt tapasztalhattuk sajnos. Erre utalt hétfőn Lázár János kijelentése is, aki megemlítette, hogy a kormánynak kiemeltebben kellene foglalkozni a 20-as, 30-as éveikben járó generációval, de ez nekem kicsit arra hasonlít, amikor egy süllyedő hajón a kapitány kiabál, hogy segítség, süllyedünk, és ahelyett, hogy a kezébe venné a vedret, és elkezdené kimerni a vizet a hajóból, csak áll egy helyben.

Lázár János a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, minden lehetőség adott lenne számára, hogy ha komolyan gondolná ezt a problémát, akkor akár most, akár, ha eddig nem tették, de legalább most elinduljon valami, hogy ez a generáció is érezze azt, hogy a kormány őket is beleérti a nemzeti együttműködésbe.

De miért is tartjuk méltatlannak azt, hogy az alkotmány koncepciójában és a kormány eddigi tevékenységében is ennyire háttérbe szorult az ifjúság? Egyértelmű, hogy a fiatalok, a mindenkori fiatalság az a korosztály, amelynek a megújítóképessége, a kreativitása, a rugalmassága az, amely egy országot előrelendíthet, és Magyarországnak bizony nagy szüksége van egy ilyen korosztályra. De az ő felfogásuk a családról, a házasságról, a gyerekvállalásról szintén nagyban meghatározza Magyarország jövőjét, hiszen tudjuk jól, hogy egyik legnagyobb problémánk a demográfiai válság, márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy ez a generáció hogyan gondolkodik például a gyermekvállalásról.

Szintén nagyon fontos, hogy ez a korosztály miként tekint a munkavállalásra, itthon vagy esetleg külföldön látja boldogulását biztosítva. Hisz az államnak óriási károkat okoz az, hogyha ezeknek az embereknek az oktatásán és különböző szociális támogatásokon keresztül jutatott pénz nem hasznosul, hanem külföldön fogják ezek a fiatalok a későbbi életüket leélni. Ez a korosztály jelen pillanatban ahelyett, hogy érezné azt, hogy életcél van előtte, és ehhez biztosítékot kap az állam, illetve a kormány részéről, mellőzve és kitaszítottnak érzi magát.

Elmondhatjuk sajnos, hogy egzisztenciálisan és erkölcsileg is válságban van ez a korosztály. Jelen pillanatban nincs számukra biztosítva a szociális, a lét- és a közbiztonság sem, és a közbiztonságnál csak egy zárójeles mondatot kell megemlítenem, hogy ez a west-balkános ügy nem egy egyedi eset volt, ez csak a jéghegy csúcsa. Érdemes megkérdezni a fiatalokat, hogyan vélekednek arról, hogy amikor elmennek szórakozni éppen, akkor milyen hangulat uralja őket, főként ez a fokozottan veszélyeztetett fiatal lányokra értendő. Tehát nem érzik ezt a közbiztonságot manapság.

Ugyanúgy nem érzik azt, hogy lehetőségük lenne saját lakáshoz jutniuk. Erről jól árulkodik egy nem régi, egy-két évvel ezelőtti felmérés, miszerint a 25-35 év közötti magyar nők 27,2 százaléka, a férfiaknak pedig 42,5 százaléka még nem költözött el otthonról. És nem azért, mert nem lenne szándék bennük, hanem egyszerűen nincs lehetőségük saját lakáshoz jutniuk. Ugyanígy a mindennapi megélhetés sincs biztosítva ezeknek a fiataloknak. Rengeteg tünet van, ami igazolja ezeket a problémákat, és itt nem fogok új dolgokat mondani, sajnos ezek annyira elterjedtek, hogy ha mindannyian szétnézünk az ismerőseink körében, akkor tudunk példákat mondani rá.

Nagyon fontos és súlyos probléma az elhelyezkedés nehézsége. Tudjuk jól, hogy rengeteg diplomás munkanélküli van. Erre is egy példát mondanék, egy statisztikai adatot: nemzetközi összehasonlításban 2007-ben az egyik legalacsonyabb volt Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája, messze az EU-átlag alatt vagyunk e tekintetben. Egy másik adat: a 15-24 éves korosztályra számított munkanélküliségi ráta 27 százalék, ami jóval meghaladja a teljes népességre számított körülbelül 10 százalékos munkanélküliséget.

Egy másik kortünet, tapasztaljuk szintén, hogy kitolódik az egyetemre járás ideje, és itt nem feltétlenül abban kell keresni a probléma kulcsát, hogy ezek az emberek link alakok lennének, és élvezik az egyetemista életet, még ha mindannyian örömmel tekintünk is vissza az egyetemista létre, hanem egyszerűen azért is kényszerülnek - és nem is csak kényszerülnek, hanem tudatos döntés részükről -, hogy tovább folytatják az egyetemet, elhúzzák, amíg lehet, mert jobb esetben kiszámíthatatlan jövő vár rájuk, rosszabb esetben pedig teljesen kilátástalan, mert nem látják azt, hogy ha majd megszerzik a diplomájukat, akkor hol tudnak elhelyezkedni.

(15.40)

Az is egy súlyosságra példa - és ezek a problémák egyre gyorsuló ütemben ütik fel fejüket -, hogy régen még azt tapasztaltuk, hogy kimentek az egyetemisták fél évre, egy évre külföldre, és ne adj' isten, ott ragadtak, ha annyira megtetszett nekik, de mindenféleképpen nem ezzel a céllal mentek ki. Manapság már egyáltalán nem ritka az az egyetemista, aki elkezdi az egyetemét, de már azzal a céllal, hogy ha befejezi, ő külföldön fog elhelyezkedni, nem is gondolkodik abban, hogy esetleg Magyarországon boldogulna.

És mikor erről beszélünk, hogy miért is mennek ilyen sokan külföldre, akkor könnyű erre rámondani azt - sok ember rá is mondja -, hogy ennek az oka részben az oktatásból és a nevelésből hiányzó nemzeti szemléletmód, a hazaszeretet. Ez egy nyilvánvaló tény, hogy az oktatásból sajnos hiányzik ma a nemzeti szemlélet, érezzük ezt a fiatalokon, akik számára egy nemzeti ünnep teljesen kiüresedett emléknap, egy szabadnap tulajdonképpen, vagy épp érezzük abban is, hogy a határon túliakhoz nagyon sok fiatal hogy viszonyul. Általánosságban elmondható, hogy egyfajta értékválság van Magyarországon a fiatalok körében, elég csak azt említenem példaként, hogy nemzeti nagyjaink helyett ma milyenféle tévéműsorokból választanak példaképeket a fiatalok.

De ugyanakkor leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy ennek a nevelésnek a hiánya miatt mennek külföldre ezek a diákok. Szabó Dezső száz évvel ezelőtt fogalmazta meg azt a gondolatát, hogy üres hassal nem lehet Himnuszt énekelni. És az az igazság, hogy nagyon jól ráérzett Szabó Dezső erre a dologra. Itt arról van szó, hogy nem várhatjuk el a fiataloktól azt - sajnos -, hogy kötődjenek a hazájukhoz, a szülőföldjükhöz, hogyha egyszerűen a szülőföldjük nem tud nekik boldogulást biztosítani, megélhetést biztosítani.

Tehát nagyon fontos az, hogy árnyaltan lássuk ezt a képet, és mindenekelőtt ne egyszerűsítsük le arra, hogy bár létezik a nemzeti nevelés hiánya az oktatásból - de nem ez az egyedüli oka.

Mindezek alapján, ezen tünetek alapján szeretnénk azt elérni, hogy az alkotmány is kiemelten foglalkozzon az ifjúsággal és ez a kormány programjában, a kormány törvényjavaslataiban is mutatkozzon meg. Igazán fontos lenne, hogy elkészüljön például egy ifjúságpolitikai törvényjavaslat, amely nagy hiányossága még Magyarországnak, ugyanis nincs nálunk ilyen. És fontos lenne, hogy egy határozott stratégiai szemléletű ifjúságpolitikánk legyen, amely tényleg életcélt ad a fiataloknak, és biztosítja a lehetőséget annak érdekében, hogy ezeket az életcélokat itthon, lemondás nélkül el is tudják érni.

Arra kérem ezért a képviselőtársaimat, hogy amikor az alkotmányról döntünk, amikor az alkotmány megszövegezése fog megtörténni, akkor az ifjúság és a jövő nemzedéke kellő hangsúllyal kerüljön bele az alaptörvényünkbe, és ennek érdekében mi már a koncepcióval kapcsolatban is beadtunk egy módosító indítványt, ezt szeretném zárásként ismertetni:

Felismerve azt a tényt, hogy hazánk jövőbeli sorsa nagymértékben a mindenkori magyar ifjúságon múlik, az alkotmánynak kiemelten kell foglalkoznia a jövő generációjával. Már alaptörvényünk tegye egyértelművé, hogy az állam egyik legfontosabb feladata a fiatalok számára színvonalas, hasznosítható tudást és biztos erkölcsi alapokat adó nevelés és oktatás garantálása. Ezek együttesen biztosíthatják, hogy a fiatalok Magyarországon akarják leélni életüket, tudásukkal hazájukat akarják gazdagítani, és mindezt lemondás nélkül meg tudják tenni.

A Jobbik tehát azt szeretné, hogy ez a módosító javaslat a koncepcióba, illetve a későbbi alkotmányba is belefoglaltassék, úgy, ahogy az Európai Unió alapjogi chartájában és több állam alkotmányában is külön rész foglalkozik az ifjúsággal, és legalább ennyire fontosnak tartjuk, hogy a kormány programjában, szemléletében is a 20-as, 30-as éveiben járó generációt érintő problémák, illetve az azokra adott válaszok megfogalmazódjanak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban és Balog Zoltán részéről.)

Forrás: parlament.hu