MIHALOVICS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden beszéljek Varga Géza képviselőtársam, illetve Gyöngyösi Márton képviselőtársam módosító javaslatairól. Örülök neki, hogy képviselőtársaim másokkal ellentétben aktívan részt vesznek ebben a vitában.

Varga Géza javaslatának lényege az, hogy szerinte van olyan háború, amit fegyverekkel vívnak, és van olyan, amit a gazdaság eszközeivel.

(15.50)

Erre, tisztelt képviselőtársam, azt tudom mondani, hogy ilyen nincs. A háború fogalma jól körülírható, több száz éves irodalma van. A fogalom máig érvényes definícióját Carl von Clausewitz adta meg "A háborúról" című, először 1832-ben megjelent művében: "A háború fegyveres erőszak alkalmazása annak érdekében, hogy az ellenséget saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük. A háború fogalmának lényegi és kikerülhetetlen eleme a fegyveres erőszak. Ha nincs fegyveres erőszak, az nem háború."

Egyébként ha képviselőtársam figyelmesen továbbolvassa ezt a bekezdést, világossá válhat számára, hogy itt egyértelműen erőszakról van szó. Ez a szó kétszer szerepel itt. Az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés elutasításáról van itt szó. Egyébként majdnem szó szerint így szerepel az Egyesült Nemzetek alapokmányában.

Tehát ha képviselőtársam a gazdasági erővel való visszaélésre gondol, miként az indoklásból kiderül, akkor mondja azt, és ne használja rá a háború szót. És ez nem lovaglás a szavakon vagy szőrszálhasogatás, hanem egy lényegi különbség. Olyan, mintha a biciklire azt mondaná, hogy kétkerekű ló, mert valami köze azért van ahhoz. Nem kétlem, hogy vannak olyan gazdasági kapcsolatok, amelyekben a felek messzemenőkig egyenlőtlenek, és az erősebb fél kihasználja ezt vagy visszaél ezzel. Létezik ilyen, de ez nem háború.

Ami Gyöngyösi képviselőtársam módosító javaslatát illeti, ezt a vitát már jó néhányszor megvívtuk, megvívták itt a parlamentben. Magyarország nem egyedül van a világban, hanem egy szövetségi rendszerhez tartozik. Hogy melyikhez, az egyáltalán nem véletlen. Ez következik földrajzi elhelyezkedéséből, történelméből és kultúrájából. Nem kényszerítette ránk senki. Népszavazás volt róla. Amikor beléptünk a NATO-ba, úgy gondoltuk, hogy szövetségeseinkkel együtt átfogóbban, biztosabban és nem utolsósorban gazdaságosabban tudjuk megoldani mindannyiunk biztonságát, mint egyedül. Ma is így gondoljuk. Ha pedig Magyarország egy szövetségi rendszeren belül akarja a biztonságát megoldani, akkor tudomásul kell venni, hogy az nemzetközi szerepvállalással jár.

Tisztelt Képviselőtársam! Óva inteném attól, hogy azt gondolja: ezekben a missziókban mi kalandorságból veszünk részt. Ne gondolja, hogy például az, hogy a madridi és a londoni terrortámadáshoz hasonlóra az elmúlt években nem volt példa, az a terroristákon múlott, mert ők nem akarták. Nem! A mi erőfeszítéseinken múlott, amiknek ezek a missziók fontos részei. Nem véletlenül vagyunk ott. Nem csak azért, mert a hazai katonai képességek fejlesztéséhez elengedhetetlen tapasztalatokat szolgáltatnak, bár ez is igaz, például azon a téren, hogy hogyan kell a szövetségeseinkkel együttműködve katonai műveleteket végrehajtani, ahogyan hazánk védelmét is elgondoljuk. De nem ezért, hanem elsősorban azért, mert ez szolgálja Magyarország nemzeti érdekeit és biztonságát.

Nincs szó semmiféle hódító háborúról és idegen érdekek kiszolgálásáról, amikről ön az indoklásban beszél. Hazánk biztonságáról van szó. Köszönöm még egyszer képviselőtársam javaslatait, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu