SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták és a liberális attitűdöket mutató LMP távolmaradásával tüntet az új alkotmány elfogadása ellen, illetve vélhetően ezzel fejezik ki kiállásukat a régi, jelenleg még érvényben lévő alkotmány mellett. Ez a fajta fellépésük, úgy vélem, értékítélet, egy társadalmi-politikai felfogás szemléletes megnyilvánulása, és tiltakozás az új alaptörvényben megfogalmazott értékrend egyes elemei vagy talán a teljes polgári értékrend ellen.

Az 1949-ben elfogadott kommunista alkotmány 1990. évi módosított változata többek között azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Vagy például egy rövid mondatban a 15. § azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, vagy a 61. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. Nem akarom azt mondani, hogy nem helyes, ha Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát, sőt. De mára Magyarországon - talán az alkotmány túlzott liberalizmusából eredően is - olyan önálló hatalmi ággá nőtte ki magát a média, amely szabados, sok esetben értékromboló és káros. Káros például a gyermekekre, de megítélésem szerint az egész társdalomra is.

Káros az is a gyermekekre, ha a tanítás szabadságát úgy értelmezzük és gyakoroljuk, ahogy az elmúlt 20 évben sikerült: nincs kötelezően elvárt tudásszint, nincs egységes, számon kérhető követelményszint a diákkal, de főleg a pedagógussal szemben. Talán ezeket az értékeket hiányolják a távolmaradók az új alaptörvényből? Ha ezek értéknek mondhatók egyáltalán.

A régi, jelenlegi alkotmány 70/F. §-a a magyar állampolgárok művelődéshez való jogát a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. Hogyan fogalmaz erről az új alaptörvény? Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

Csak néhány szó, de mégis micsoda különbség! Vegyük észre, hogy az új alkotmányban nemcsak mindenki számára hozzáférhető, hanem mindenki számára ingyenes a középfokú oktatás, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatását törvény garantálja. Az új alkotmány nem a tanítás szabadságát és szabadosságát támogatja, hanem a tankötelezettséget és a kulturális értékeknek a jövő nemzedék számára való megőrzését. Kulturális értékekben pedig hazánk bővelkedik, úgy az épített, a természeti és a szellemi örökségben, amelyből jó néhány már a világörökség része is.

A jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény-tervezet közötti szemléletbeli különbség talán részben magyarázat az elmúlt évtizedek falurombolására és a vidék elsorvasztására is. Míg az új alkotmánytervezet kimondja, hogy Magyarországon az emberhez méltó lakhatás mellett mindenki számára jog a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés is, a régi alkotmányban erre utalás sincs. Így aztán semmi nem vethetett gátat annak, hogy vasúti szárnyvonalakat zárjanak be, autóbuszjáratokat szüntessenek meg, a világtól elzárva ezzel kistelepüléseket, megfosztva azok lakóit a közösségi közlekedéstől. Úgy vélem, minden településen - községben vagy városban - élő magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy lakóhelyéről munkába járás, hivatalos ügyeinek intézése, egészségügyi vagy szociális ellátása, valamint oktatása, képzése céljából vagy bármi egyéb célból tömegközlekedési eszközzel a járási, megyei központba vagy a fővárosba juthasson, és onnan a világ bármely tájára utazhasson.

Mindenkit megillet az a jog is, hogy - lakjon bárhol az országban - hozzáférjen az internethez, a távközlési szolgáltatásokhoz, és ilyenformán bekapcsolódhasson a világ információs vérkeringésébe. Hol tartalmaz ilyen kitételeket a jelenlegi alkotmány? Ne keressék, sehol. Úgy vélem, meg kell állítani az elmúlt 20 évben bekövetkezett tudatos falurombolást, a vidék elsorvasztását, meg kell adni mindenkinek a mobilitás lehetőségét és a munkahelyválasztás szabadságát, a munkahelyre, iskolába, kórházba, egyéb intézményekbe való eljutás lehetőségét, illetve a világ információs vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetőségét. Most arra készülünk, hogy minden magyar számára alkotmányos garanciát teremtsünk mindezekre.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu