DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt nézzük a tényeket! Mint ön is említette, a korkedvezményes nyugdíjazás jelenlegi szabályai szerint a foglalkoztatókra úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulékteher hárul. Ezt a döntést az MSZP-SZDSZ-kormány hozta meg, de csak fokozatosan került bevezetésre, és csupán 2011. január 1-jétől kell az érintett foglalkoztatóknak a többletjárulékot teljes egészében megfizetni - az elmúlt időszakban a kormány egy részét átvállalta. Hasonlóképpen az MSZP-SZDSZ-kormány határozott a korkedvezmények felülvizsgálatáról és átalakításáról is, ám csak részben dolgozta ki a hozzá szükséges szabályokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy mindennemű átalakításnak abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy a munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Alapelv továbbá, hogy a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményének teljesítése alól nem bújhat ki a munkáltató azzal, hogy pénzbeli megváltást ad a munkavállalónak.

Végül alapelv, hogy amennyiben egyes speciális munkakörökben mégis fennáll az emberi szervezet fokozott terhelésének veszélye, akkor a munkáltatónak kell viselnie a munkaképesség idő előtti csökkenésével kapcsolatos többletköltségeket. Reményeim szerint ön is támogathatónak tartja ezeket az alapelveket, ám ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy a jelenlegi korkedvezményes rendszer alapvetően elhibázott. Egyfelől nem védi a munkavállaló egészségét, hanem eltűri a károsító tényezőket, majd utólag a korai nyugdíjazással kompenzál. Másfelől nem ösztönzi a munkavállalókat arra, hogy lehetőség szerint minél tovább munkában maradjanak, ellenkezőleg, a mai rendszer arra ad biztatást, hogy a tapasztalt és életerős emberek is jóval a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak.

Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen nem egyedi magyar problémáról van szó. Hadd utaljak arra, hogy az Európai Tanács éppen a múlt hét végi ülésén fogadta el az "euró plusz" paktumot, illetve az országok többsége ezt támogatta. Abból idéznék egy pontot: korlátozni kell a korai nyugdíjazási szabályokat, az idősebb dolgozók, különösen az 55 év felettiek számára pedig ösztönzőket kell kialakítani a munkában maradásra. Ezt gondolják Európában, és ezt tűzik ki célként Európában. Az viszont egyedi hazai probléma, hogy Magyarországon a korkedvezményes nyugdíjasok aránya - a nyugdíjasok egészét tekintve - közel duplája, mint az európai átlag. Éppen ezért a Széll Kálmán-terv célként fogalmazza meg - és akkor idézném szó szerint -, hogy "meg kell szüntetni minden olyan jogcímet a nők 40 éves munkaviszonya kivételével, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek", továbbá így fogalmaz, hogy "azon foglalkoztatási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amely más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszi figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait".

Tisztelt Képviselő Úr! Terveink szerint 2011. július 1-jéig felülvizsgáljuk a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét, és javaslatot teszünk azok megváltoztatására, amely érinti a korkedvezmény alapjául szolgáló, jelenleg érvényben lévő munkaköri jegyzéket is. Az ártalmak objektív mérésén alapuló rendszert a foglalkoztatás-egészségügyi szakmai szempontok alapján, az uniós országok gyakorlatára is tekintettel határozzuk meg, 2011. december 31-éig megalkotjuk azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, szíveskedjen válaszomat elfogadni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu