DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg, hogy elsőnek, bár a sorrend és a feljegyzéseim szerint nem ezzel kezdtem volna, a Balczó Zoltán alelnök úr által szóba hozott Harrach Péter-féle módosító indítványról hadd szóljak. Tökéletesen egyetértek alelnök úrral, a frakcióvezetőmmel, majd később kiderül, hogy nem mindenben, de ebben a módosító indítványban igen. Azokat az érveket nem akarom megismételni, amit alelnök úr itt elmondott. Annyit szeretnék bejelenteni már most, hogy annak ellenére, hogy nem kerülhet be a támogatotti sorba ez a módosító indítvány, megszavazásra sem kerülhet, mert sajnos csak ketten, Salamon képviselő úrral szavazhattuk meg az alkotmányügyi bizottságban, a képviselőcsoportom ki fogja kérni, és mindenféleképpen megpróbáljuk ezt keresztülvinni. (Taps a Jobbik soraiban.)

Annyi magyarázatot szeretnék hozzá adni, hogy az ajánlásban, ha a jobbikos tisztelt képviselők megnézik, pont ezt megelőzi egy olyan módosító indítvány, amely szintén ezzel a tanítással kapcsolatos kérdéskört öleli föl, és ez tulajdonképpen a tudománynak a felsőoktatásra vonatkozóan teljes önkormányzatiságot biztosít, és kiveszi az állam beleszólási jogát ebből a kérdésből. Ez a két pont ütközik, amit Harrach Péter mond, hogy a tanítás szabadságát törvény korlátozhatja, illetve a másik módosító indítvány, amelyik meg úgy szól, hogy a felsőoktatás kérdésében csak a szervezet és a gazdálkodás tekintetében van az államnak hatásköre, egyébként az intézményeket önállóság illeti meg. Ennek a két pontnak az összehozása folyik, megkíséreljük ezt a kérdést egy kapcsolódó módosító indítvánnyal tisztázni, de ha nem sikerül, akkor mindenféleképpen külön szavazást fogunk kérni erről a módosító indítványról. Ennyit erről a tanítás szabadságával kapcsolatos kérdésről.

Tisztelettel kénytelen vagyok visszatérni Bana Tibor képviselőtársam felszólalásához és az általa felhozott módosító indítványokhoz. Az egyik kérdés az, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket az alkotmányügyi bizottságban nem fogadtunk el az alaptörvénnyel kapcsolatban, nem azért tettük, mert ezeket az összeférhetetlenségi szabályok mi nem akarjuk betartani vagy betartatni, hanem egyszerűen úgy ítéltük meg, hogy ennek nem az Alaptörvényben van helye, hanem ezeket a kérdéseket a későbbiek során meghozandó sarkalatos törvényeknek kell tartalmazni.

Igenis, az Alaptörvényben van helye a mentelmi jognak. Nem kívánok hosszas tudományos fejtegetésekbe keveredni, nem is lenne teljesen hiteles, tekintettel arra, hogy én töltöm be a mentelmi bizottság elnöki tisztségét, de egyre szeretném felhívni a figyelmet. Ebben az országban közel 8500 embernek van mentelmi joga. Tehát nagyon szépen kérem, hogy a képviselők és különösen a jobbikos képviselőtársaim a mentelmi jogot ne úgy kezeljék, mint az országgyűlési képviselők privilégiumát, hanem tessék tudomásul venni, hogy olyan hatalmi ágakon belül, mint a bíróság, minden bírónak, azonkívül minden ügyésznek mentelmi joga van. És ezek tekintetében, ha összeszámoljuk, a mentelmi joggal rendelkezők 5 százaléka körül járunk mi mint országgyűlési képviselők.

Kénytelen vagyok itt azt a fura kettősséget megállapítani, és itt most az elmúlt 20 esztendős mentelmi bizottsági statisztikára fogok hivatkozni, elődeim abban a szerencsés helyzetben voltak 2010 áprilisáig, hogy 1990-től összesen két alkalommal volt mentelmijog-megsértési ügyük. Nekünk ebben a ciklusban 7 vagy 8 mentelmijog-megsértési ügyünk volt, és érdekes módon azok a képviselőtársaim tették kifogás tárgyává a hatósági eljárásokat, akik azért harcolnak, és a módosító indítvány is arról szól, hogy szűnjék meg a mentelmi jog. Ezt a kettősséget én nem egészen értem, önök biztos, hogy értik. Erre nem kívánok részleteiben kitérni.

Nagyon fontos kérdés, amiről szeretnék beszélni, az alaptörvény-tervezet I. cikkelye. Az I. cikkellyel kapcsolatban, emlékszem, hosszú időn keresztül voltak törekvések arra, hogy a koronás címer bekerülhessen a jelképek közötti felsorolásban az állami zászlóba. Vidéket járva, és a külföldet járva, és ez a lényegesebb, mindenütt azt látjuk, ahol a magyarság megjelenik külföldön, a határon túl élő magyarok tekintetében, hogy szinte 99 százalékig a koronás zászlót használják, azt a zászlót, aminek a használatára a ma hatályos alkotmány tulajdonképpen nem is ad felhatalmazást.

Szeretnék arra is hivatkozni, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is elhangzott egy olyan nyilatkozat a külföldi, határon túl élő magyarok részéről, hogy ők igenis igényt tartanak arra, hogy az állami zászlóban legyen benne a magyar címer.

Tisztában vagyok azzal, hogy az I. cikkely (4) bekezdése tartalmaz egy olyan megengedő szabályt, ami majd a jövőben kerül kibontásra, ami azt mondja, hogy történelmi hagyományok alapján eltérően lehet használni a címert, illetve a zászlót, és erre majd sarkalatos törvény ad felhatalmazást. Én azért szeretnék erre kitérni, mert részt vettem annak a koncepciónak az előkészítésében - mint az alkotmány-előkészítő eseti bizottság tagja -, amit a Ház februárban fogadott el, jóllehet erre a koncepcióra azt mondtuk, hogy nem kötelező senkire nézve, ez kvázi segédanyag. De ebben a segédanyagban elfogadtuk azt, hogy a magyar címer legyen benne a magyar zászlóban, és ez számomra gyakorlatilag így bizonyos fokig kötelezettséget, nagyon szívesen, örömmel vállalt kötelezettséget jelent.

Tisztelt Országgyűlés! Erre való tekintettel az alkotmányügyi bizottság nagyon helyesen Ivády képviselő úrnak e tárgyban beadott módosító indítványának két szakaszát különvette. Az egyik bekezdésben Ivády képviselő úr azt indítványozza, hogy a piros-fehér-zöld zászlóban legyen benne a koronás címer. Ezt az alkotmányügyi bizottság támogatta. És az előbb kifejtettek alapján azt a második szakaszt, hogy a magyar nemzet zászlajában ne legyen benne, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán elhangzott indítványok alapján nem támogattuk.

(9.40)

Tisztelettel én azért kérem, hogy tudomásom szerint a Ház előtt is ilyen kettébontott módon fog ennek a kérdésnek a szavazása megtörténni, és tisztelettel arra buzdítok mindenkit, hogy lehetőség szerint ezt fogadja el. Az ez ellen szóló különböző érveket feloldja az általam már hivatkozott, az alaptörvény I. cikkelyének (4) bekezdése, amely szerint aki ezt a zászlót elutasítja valamilyen okból, az majd az ottani sarkalatos törvény alapján egyéb módon is használhatja. Számomra az a fontos, hogy ennek az épületnek a tetején és állami ünnepek alkalmával az állami zászlórúdon címeres zászló kerüljön felvonásra.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu