BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is köszönöm, hogy a nemzetközi romanap alkalmából lehetőséget ad nekem arra, hogy a magyar kormány romapolitikájának néhány elemét ismertessem. Azért is fontos, hogy ennek a napnak a kapcsán kerül sor az ön hozzászólására, mert meggyőződésem, hogy valóságos öntudat, saját történetünk ismerete nélkül - és ez igaz magyarokra és romákra egyaránt -, kulturális azonosságtudat nélkül felemelkedés, társadalmi felemelkedés sincs. Vannak, akik úgy beszélnek, mintha ez a kérdés, a magyarországi cigányság ügye kizárólag a nem roma magyar többség és a roma kisebbség együttélésének a problémája lenne. A megoldást ezek abban látják, hogy a többség tartsa tiszteletben a kisebbség jogait, ne különböztesse meg őket hátrányosan, biztosítson nekik egyenlő esélyeket, és akkor minden feszültség megoldódik, megszűnik a szegregáció, és így fel lehet számolni a hátrányos helyzetet.

Ezt a megközelítést akár el is fogadhatnánk, ha Magyarországon a szegregáció, a szegénység, a leszakadás kizárólag a romák problémája lenne, de ez bizony nem így van. Ma Magyarországon 3 millió ember él szegénységben, a szegénységi küszöb alatt, és 1,2 millió mélyszegénységben élő ember van, közöttük él a romák többsége is. Ezért amikor azt mondjuk, hogy munka és tanulás, akkor mindazok esélyeinek a növelésére gondolunk, akik ma kiszorultak a munka világából, vagy soha be sem kerültek a munka világába, nem jutnak megfelelő iskolai oktatáshoz, lakáskörülményeik emberhez méltatlanok, egészségi állapotuk messze elmarad az átlagostól.

(10.50)

A magyar férfiak tíz évvel korábban halnak meg, mint az európai átlag, a roma férfiak pedig húsz évvel korábban. Tehát munka és tanulás - lehet, hogy nem tűnik csodareceptnek, de ha egyszer hozzáfogunk, akkor ez az út az egyetlen út, ami a fölemelkedés biztosítéka. És amikor a foglalkoztatáspolitika képes egyre több valós értékteremtő munkát kínálni, akkor - és ebben egyetértünk - oda kell figyelnünk arra, hogy a romák is dolgozzanak és tanuljanak, hogy ők is hozzáférjenek a megnyíló új lehetőségekhez.

Ezért ebben az évben az elmúlt húsz év legnagyobb ösztöndíjprogramját fogadta el a magyar kormány, ahol valóságos teljesítményhez kötve fogunk, remélem, több mint húszezer roma fiatalnak és minden más hátrányos helyzetű fiatalnak ösztöndíjat adni. Ugyanígy a lakhatási körülmények javítását is teljesítményhez fogjuk kötni, a közmunkába pedig olyan munkaszervezők bevonását tervezzük, akik majd segítik a romák bevonását a valódi munkavégzésbe. De ha kizárólag emberi jogi megközelítéssel kapcsolatban van szükség kiegészítésre, akkor sokkal inkább igaz ez a romaügy egy másik megközelítésére, amely a magyarországi cigányság ügyének megoldatlanságából kíván politikai hasznot húzni, nem a problémák megoldását keresve, hanem azokat elmélyítve - itt a jobbikos képviselőkhöz fordulok. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

A közbiztonság az elmúlt években valóban katasztrofális állapotba jutott Magyarországon, különösen is a magyar vidéken. A nem roma magyar és roma magyar együttélést számos esetben súlyos konfliktusok terhelik, de ez senkit nem jogosít fel arra, hogy a kollektív bűnösség embertelen elvét alkalmazva egy egész népcsoportot tegyen felelőssé és bélyegezzen meg. (Taps az LMP soraiban.) Amikor önök cigányterrorról és cigánybűnözésről beszélnek, akkor éppen ezt teszik. Ezt magyarokkal kapcsolatban sem tűrjük el, és romákkal kapcsolatban sem. Ez a retorika csak arra jó, hogy az egymásnak kiszolgáltatott emberek számára azt kínálja fel, hogy egymásban keressék ezeknek a súlyos körülményeknek az okát, mások pedig, szintén önök közül, mindenfajta zavaros álstatisztikára hivatkozva önbíráskodásra buzdítanak (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) - éppen ön, képviselő úr -, a Ku-Klux-Klan magyarországi megalapításáról elmélkednek, és félelemkeltő felvonulásokat szerveznek. Félreértés ne essék, ennyit arról, hogy meddig tűrjük ezt a dolgot; a gyülekezési jog alapján a törvényes keretek között mindenkinek joga van gyűléseket tartani, természetesen a Jobbiknak is, meg azoknak is, akik az ő retorikájuk ellen tiltakoznak, de mások ellen származásukra hivatkozva gyűlöletet szítani, félelmet kelteni nincs joga senkinek, legyen bármilyen színű a bőre.

Ugye, tisztában vannak vele, hogy az önök, a Jobbik által szervezett demonstrációk után, amikor önök visszavonulnak békés otthonukba, visszatérnek Budapestre, azok a szenvedő felek ott maradnak, ahol eddig is éltek, és bizony a rendőrségre hárul a felszított indulatok kezelése, a rend helyreállítása vagy éppen fenntartása.

Mi ezt az utat választottuk: a rend megerősítését (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), munkahelyek teremtését, tanulási lehetőségek biztosítását, együttműködést mindenkivel, aki erre kész és hajlandó, ezért hamarosan meg fogjuk kötni a keretmegállapodást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az Országos Roma Önkormányzattal, elkészítjük az európai romastratégiát, és legyen bármilyen erős a provokáció, erről az útról nem fogunk letérni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu