FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Tudományos Akadémia tanítása szerint a Kárpát-medence egy jóformán üres, lakatlan terület volt, amikor a Római Birodalom bekebelezte Pannóniát. Edward Gibbons azonban egyik könyvében azt írja, hogy Rómának a terület gabonája és bora kellett. Ez önmagában is letelepedett, mezőgazdasági életformát jelent. Az itt élő lakosság erejét pedig mi sem mutatja jobban, hogy Pannónia meghódítása Krisztus előtt 35-től Krisztus után 9-ig tartott. Az itt élő nép tehát több évtizedig képes volt ellenállni az akkori világ legerősebb hadigépezetének.

De lássuk, kik is éltek már ekkor is a Kárpát-medencében! Az ókori íróktól pontos adatokat tudunk már az időszámításunk előtti 700-as évektől. Hérodotosz a következőket írja: "Szkítaország legnagyobb folyója az Ister", azaz a Duna. Tudjuk, hogy Esztergom korábbi neve IszterGam volt. A "Gam" kifejezés a sumér nyelvben is értelmes, kanyart, könyököt jelent, ahogyan az Ister is egy sumér istenség neve. Közli továbbá, hogy az Isterbe folyik a Tiphisas, vagyis a Tisza, és az Agatirs scytha törzsektől, Erdélyből a Maris, vagyis a Maros. A scytha és a hun nép azonosságát igazolta Agathias, amikor ezt írta: "Mindazon barbarus népek, melyek az Imauson - azaz a havasokon - belül laknak, scytháknak vagy hunnusoknak neveztetnek." A "barbarus" szó itt természetesen nem a mostani értelemben szerepel. Az antik görögök minden népre, akiknek nem értették beszédét, a "barbarus", másképpen "dadogó" kifejezést használták. Hippokratész pedig úgy vélte, hogy "Európában él a szittya nép, melyet szarmatáknak, szakáknak, szabiroknak, gepidáknak, pártusoknak, pannonoknak, médeknek, jazigoknak, hunnusoknak és avaroknak is neveznek..." Érezhetjük, hogy itt az "és"-en van a hangsúly. Ezen elnevezések tehát egy népet jelölnek, de legalábbis nagyon közeli rokonságban álló népeket, ami kiderül Ptolemaeus Claudius írásából is: "A scytha alánok fölött laknak a roxolánok, pannonok és hunok, mind testvérek."

A Kárpát-medencébe visszatérő szkíta magyarok is magukat ezen leszármazás alapján tekintették a hunok örököseinek. Az Árpád-házi királyok magukat Attilától származtatták, uralkodóházukat Turul-nemzetségnek nevezték. A régészeti leleteink, szokásaink, ételeink, hiedelemvilágunk, zenénk és harcmodorunk mind a szkíta népekhez kapcsolnak minket. A "honfoglalás" szó maga is nyelvújítás korabeli, hisz addig honvisszaszerzésként nevezték az eseményt. A korszak leggyakrabban idézett forrásait, II. Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin írásait is ügyesen megválogatja az Akadémia. Mindig a harcmodorunkat és ruházatunkat leíró írásokat emelnek ki, holott Bölcs Leó írta az alábbiakat is, amikor a harcmodorunkról beszélt: "Ez többnyire az északibb és skytha népeknél szokott előfordulni, mint például a türköknél..."

Az MTA által is elfogadott tény, hogy türköknek a bizánciak a magyarokat nevezték. Ugyanakkor XI. Leon Diakonos így ír a X. századi magyarokról: "Így, amikor azon időben egy skytha sereg átkelt a Dunán (hunnak nevezik a népet)..." A bizánciak előtt tehát ismert volt a magyarok származása. Érdekes megfigyelni azt is, hogy ugyancsak a bizánciak még a XII. század után is skytháknak és hunoknak neveznek minket. Az egyház ugyancsak okosabb volt az MTA-nál. A pápai bullák évszázadokon keresztül így kezdődtek: "A királyi scythák utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok."

A magyar történetírás, a krónikáink és a Tarih-i Üngürüsz is egyaránt ezt az eredetet erősítik meg, kijelentve, hogy a hazatérő magyarok azonos nyelvű népeket találtak a Kárpát-medencében. Ezen szkíta, hun, avar, magyar azonosság egészen az 1848-as szabadságharc végéig egyértelmű volt hazánkban. 180 fokos fordulatot az osztrákok által az MTA élére kinevezett Joseph Budenz munkássága hozott. A finnugor származáselmélettel primitív jöttmentként állították be a magyarságot, és törték meg ezzel a nemzet gerincét. Krónikáinkat és valódi őstörténelmünket elsuvasztották. Érdekes, hogy a fent leírtak a világ más részein már régen tények, míg nálunk elhallgatás a sorsuk, és a hivatalos álláspont még mindig a magyarságra erőltetett budenzi és hunsdorferi álomvilág. Szebb magyar jövőt!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu