DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt hadd idézzek néhány adatot! A Világbank Doing Business-felmérése szerint, amely az országok vállalkozásbarát környezetét méri és rangsorolja, a foglalkoztatás rugalmassága terén Magyarország a 84. helyen áll.

Ez azt jelenti, hogy 83 országban a hazainál egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb adminisztrációval és rugalmasabban lehet belépni a munkaerőpiacra, és nem a vadkapitalista országok előznek meg minket, hanem például Dánia, amely a 10. helyen áll a rangsorban, Új-Zéland, amely a 14.-en, az Egyesült Királyság, amely a 28.-on vagy Ausztria, amely éppen az 50. helyen. A foglalkoztatás jelenlegi életidegen és rugalmatlan szabályozása nemcsak azt jelenti tehát, hogy a hazai vállalkozások hátrányba kerülnek a versenytársaikkal szemben, hanem azt is, hogy a hazai munkavállalók egy jelentős része a szürkegazdaságba vagy szürkefoglalkoztatásba szorul.

Hadd idézzem Semjén András és Tóth István János "A válság lehetséges hatásai a be nem jelentett foglalkoztatásra" című tanulmányát, amely azt írja: "A rejtett foglalkoztatásban ténylegesen érintettek száma jelentősen meghaladhatja az egymilliót is." Éppen ezért a kormányzat célja, hogy egyfelől a foglalkoztatás terén is csökkentse a vállalkozások adminisztrációs terheit, másfelől pedig a szabályozást hozzáigazítsa a vállalkozások tényleges foglalkoztatási viszonyaihoz.

Tisztelt Képviselő Úr! Ami a konkrét kérdéseit illeti: a kormány nem tervez indoklás nélküli elbocsátást, de tervezi azt, hogy a jövőben a munkaviszony megszüntetésének jogi szabályozását egyszerűsíti és egyértelműsíti annak érdekében, hogy a munkáltató ne a kockázatot lássa a munkavállalóban, akitől, ha a vállalkozás piaci helyzete úgy alakul, csak nagyon elhúzódó és költséges perekkel lehet megválni. Állításával ellentétben nincs szó arról, hogy a kormány kisemmizné a munkavállalókat a rendkívüli munkavégzésért járó kiemelt juttatásokból, és megalapozatlan az éjszakai pótlék megszüntetésével kapcsolatos állítása is. Arról van szó, hogy az európai és a nemzetközi irányelvekkel összhangban rugalmasabb, életszerűbb szabályozást hozunk létre, ami tágabb teret enged a felek szabad megállapodásának. Azt szeretné elérni a kormány, hogy a munkaidő-beosztás törvényi előírásai egyszerűsödjenek.

A ma meglévő és az uniós irányelvekkel összhangban álló munkaidőkeretet, így a napi 12 órás és a heti 48 órás általános munkaidőkorlátot természetesen a kormány nem kívánja és nem is tudja átlépni, ugyanakkor lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a munkaidőkeret alkalmazásánál a munkaidő tényleges felhasználásáról a két fél, a munkaadó és a munkavállaló közvetlenül és szabadon állapodjon meg. A heti rendes munkaidő a munkaidőkeret időszakának átlagában ezután sem lehet több 40 óránál, az átlagon belül azonban a rugalmasság jegyében az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik esetenként akár heti 48 órát is foglalkoztatni. Az interpellációjában szereplő heti 60 órás foglalkoztatás a készenléti jellegű munkakörökre vonatkozik, amire egyébként eddig is volt lehetőség.

Tisztelt Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy egy kidolgozás alatt álló kormányzati elképzelésről van szó, nincs még olyan dokumentum, amely az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyeztethető lenne.

Végül arra kérem, hogy a Parlament falai között adjuk meg mindenkinek a neki járó tiszteletet, és úgy gondolom, attól, hogy - mint mondja - a kormányfő a Facebookon bohóckodva tereli el a figyelmet, érvei nem lesznek erősebbek, csupán a saját szakmaiságát járatja le; ezt pedig őszintén sajnálom.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu