DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Domokos László Elnök Úr! Tisztelt állami számvevőszéki Vezetők! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatnak szimbolikus jelentősége van, hiszen ez az első törvényjavaslat a megalkotásra váró sarkalatos törvények között, amely a tisztelt Ház elé kerül. Ezzel az előterjesztők azt kívánják kifejezni, hogy a közpénzek elköltése előző esztendőkbéli gyakorlatának a mostani kormány és a mögötte álló kormánypártok véget kívánnak vetni.

"Ez a törvényjavaslat a következmények nélküli ellenőrzés gyakorlatát szünteti meg, és súlyos következményeket vezet be az együtt nem működés, illetve az Állami Számvevőszék javaslatainak nem komolyan vétele esetére." Rogán Antal képviselőtársamnak, a gazdasági és informatikai bizottság elnökének a törvényjavaslat expozéjában tegnap este elhangzott szavait idéztem, és ez valóban így van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt Domokos László elnök úr az imént megfogalmazta, ez a törvényjavaslat a Számvevőszék több mint húszéves tapasztalataira építkezve született meg. A törvényjavaslat három területen ígér komoly változást, határozott megújulást, mégpedig a számvevőszéki jogosítványok, a függetlenségi garanciák és az átláthatóság területén. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény még a rendszerváltás idején kötött kompromisszumok eredménye. A hatálybalépése óta eltelt több mint húsz esztendő során a normaszöveg számos alkalommal változott. Ezek a módosítások érintették az Állami Számvevőszék jogállását, szervezetét, működését, hatáskörét, feladatait, személyi állományát és az ellenőrzés szabályait is. Mindezek hatására minden esetben változott az ÁSZ tevékenysége, de az 1989-es törvényi állapothoz képest alapvető áttörés mégsem következett be. Az Állami Számvevőszék tevékenységének hatékonyabbá tétele az eddig elhangzottakon túlmenően megköveteli, hogy elsősorban az átláthatóság és a jogi szabályozás területén öntsünk tiszta vizet a pohárba.

De, tisztelt képviselőtársaim, mik is azok a problémák, amelyek miatt szükséges a tiszta víznek a pohárba kerülése? Egyrészről az elmúlt két évtized tapasztalatai egyértelműen megmutatták, hogy megfelelő jogosítványok nélkül az Állami Számvevőszék bizonyos területeken nem volt képes betölteni a hivatását. Azt hiszem, hogy nincs itt a teremben egyetlenegy olyan képviselő sem, aki politikai pártállástól függetlenül ezt ne ismerné el. Hányszor fordult elő, hogy bizonyos szervek a minimális együttműködést is megtagadva hiúsították meg az ellenőrzést? Sajnos, azt hiszem, valamennyien tudnánk felsorolni erre vonatkozó példákat, ki-ki a saját közvetlen területéről. Ezen történetek tanulsága egyértelmű: nyilvánvalóvá vált, milyen nagy szüksége lenne az Állami Számvevőszéknek olyan jogosítványokra, amelyekkel az adatszolgáltatást és az ellenőrzésben való közreműködést ki tudja kényszeríteni.

(10.00)

Másrészről, ezzel párhuzamosan az európai jogfejlődés irányában is lépéseket kellett tenni, különös tekintettel az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozó előírására. Ennek kapcsán meg kell említenem, hogy az ÁSZ elnöke és rajta keresztül majd annak hivatali apparátusa a Költségvetési Tanács működésének egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb pillére lesz.

Végül, de nem utolsósorban azt is le kell szögezni, hogy az előző ciklusokban folytatott politika következtében kialakult hozzáálláson is változtatni kell. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a közpénzek védelmét szolgáló Állami Számvevőszékről szóló javaslat lehet éppen az elsőként elfogadott sarkalatos törvény. Ez egyértelmű üzenet: nem folytatható a közpénzek elherdálása, illetőleg ha ez mégis megtörténik, akkor bürokratikus szabotáló módszerekkel nem lehet kibújni a felelősség alól, a felelősségre vonás érvényesítése alól.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a Számvevőszék a jelenleginél érezhetően erősebb jogosítványokkal rendelkezik majd, ami azt a célt szolgálja, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések. Bár a törvényjavaslat megtartja a hivatali típusú számvevőszéki jelleget, de az eddigiekkel szemben a Számvevőszékkel való együttműködést kötelezővé teszi, annak elmulasztását pedig szankcionálja. Ez áttörés az eddigi gyakorlaton.

A törvénytervezet a korábbi megengedő szabályozással szemben konkrét cselekvést előíró rendelkezéseket tartalmaz, amelyekhez szoros határidőket rendel. A tervezet kimondja, hogy az ellenőrzések lefolytatása és megtervezése érdekében az ellenőrzött szervezetnek meg kell adnia az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást, és rendelkezésre kell bocsátania a szükséges dokumentumokat. Ez azért komoly előrelépés, mert a jelenlegi törvény nem szankcionálta az együttműködés megtagadását, és ez sokszor a vizsgálatok meghiúsulásához vezetett.

A közpénzek pazarlása esetén az Állami Számvevőszék elnöke lehetőséget kap arra is, hogy kezdeményezze a keretek zárolását, vagy akár az állami támogatások folyósításának felfüggesztését is. A törvénytervezet szerint az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt határidőre megküldeni az Állami Számvevőszék elnökének, míg az eddigi szabályozásban ilyen kötelezettség nem szerepelt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék erejét nagyban növeli, hogy a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért a jövőben akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy kisebb jogszabálysértés, illetve pazarló gyakorlat esetén az Állami Számvevőszék elnöke figyelemfelhívó levéllel forduljon az ellenőrzött szerv vezetőjéhez, akinek ebben az esetben is kötelessége lesz a szükséges intézkedést megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.

A javaslat körülbástyázza a számvevőszéki munka alapfeltételének tekinthető függetlenséget mind pénzügyi, mind intézményi, mind szervezeti szinten. Ezt szolgálja, hogy a tervezet szerint az Állami Számvevőszék költségvetése nem csökkenhet nominális értelemben egyik évről a másikra, illetve hogy többletfeladatot törvény csak úgy adhat a Számvevőszéknek, ha a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi feltételeket is biztosítja.

A pénzügyi függetlenséget az is garantálja, hogy a számvevőszéki illetményalap elszakad a köztisztviselői illetménytől, a javaslat ugyanis a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak alávetett számvevők keresetét a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset függvényében határozza meg. Az illetményalap változása ezzel automatikussá válik, azaz a kormánynak - nemcsak a mainak, hanem a jövendő kormányoknak sem - nem lesz lehetősége ennek a befolyásolására.

Az intézményi és szervezeti függetlenség legfőbb záloga, hogy az Állami Számvevőszék továbbra is csak az Országgyűlésnek van alárendelve, a jelentések, illetve az abban foglalt megállapítások, következtetések bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki. A Számvevőszék elnökének a törvénytervezet jelentős szervezetátalakítási szabadságot biztosít, ami lehetővé teszi, hogy az intézmény rugalmasan tudjon reagálni az időről időre jelentkező újabb és újabb kihívásokra.

A függetlenség egyik garanciája továbbra is, hogy nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vagy bármely párt országos központi szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Garanciális elem az is, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőszéki munkával és az államháztartással kapcsolatos összes jogszabály előkészítésében a jövőben részt fog venni.

Az ÁSZ elnöke elnöki megbízatásának megszűnése esetén hat-, illetve lemondása esetén háromhavi illetménynek megfelelő összegre jogosult, valamint halála esetén a juttatás az özvegyet, illetve annak hiányában az örökösöket is megilleti. Ezt a rendelkezést az új törvényjavaslat szinte szó szerint veszi át a jelenleg hatályos, Állami Számvevőszékről szóló törvényből. De ugyanezt a rendelkezést, tisztelt képviselőtársaim, megfogalmazta a kormánytagok és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény 1997-ben, 2006-ban és 2010-ben is.

A korábbi törvényhez képest viszont változást jelent - a szociális, a gazdasági körülményekre reagálva -, hogy az új törvényjavaslat rögzíti: az ÁSZ elnöke végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult.

Itt szeretnék reagálni néhány szocialista képviselőtársam sajtóban megjelent nyilatkozatára, amelyekben ők úgy fogalmaztak, hogy az ÁSZ elnökére nem vonatkozik a 2 millió forintos szja-különadó küszöbértéke. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ÁSZ elnökére elnöki megbízatásának megszűnése esetén hat-, illetve lemondása esetén háromhavi illetmény 2 millió forintot meghaladó része után mint költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyre természetesen vonatkoznak a különadó szabályai. Akkor nyilatkozó képviselőtársaim meg miért riogatnak?

A tervezet kiemelt helyen kezeli az átláthatóság kérdését, és rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék összes jelentése nyilvános. Ez azt biztosítja, hogy az ellenőrzések a nyilvánosság számára megismerhetők, hogy így járuljanak hozzá a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodáshoz. A működés átláthatóságát szolgálja, hogy bár az ellenőrzésekkor alkalmazott módszertan megválasztása a Számvevőszék felelőssége és hatásköre, de a törvénytervezet előírása értelmében az ellenőrzési módszereket és az ellenőrzések során alkalmazott szakmai szabályokat a Számvevőszéknek nyilvánosságra kell hoznia.

Az új törvényjavaslat kiszélesíti az ellenőrzöttek részére a korábbi törvényben rendelkezésre álló észrevételezési jogot. Az ÁSZ a megállapításait a jelentés közzétételét megelőzően még egyeztetésre továbbra is megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének, aki viszont a korábbi nyolc munkanap helyett majd tizenöt napos határidővel reagálhat azokra. A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy a megállapításokat annak is meg kell küldeni, akinek az ellenőrzés során az ellenőrzés a személyes felelősségét is megállapította. Az ÁSZ a figyelembe nem vett észrevételeket jelentéseiben feltünteti és döntéseit indokolja.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék az új törvényjavaslat elfogadása esetén sem válik hatósággá. Az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem rendelkezik közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást az erre jogosult szervnél.

(10.10)

A törvény egyértelműsíti, hogy a Számvevőszék ellenőrzési megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A törvényjavaslat továbbra is egy hivatali típusú Számvevőszék működési szabályait rendezi, egy bírói típusú intézmény ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, sokkal, de sokkal radikálisabb változtatást igényelne.

Az új törvény gyakorlatilag az ÁSZ-szal való együtt nem működés jogkövetkezményeit rögzíti, ennek megítélése azonban bírói, bírósági feladat marad. Két esetben merül fel jogkövetkezmény: ha valamely ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzés során nem tanúsít együttműködési készséget, például nem szolgáltat adatokat, meghiúsítva ezzel az ellenőrzést vagy veszélybe sodorva annak átlátható teljesértékűségét; ha nem készít és nem készített intézkedési tervet. A második esetben sem az intézkedési terv végrehajtása, hanem annak elkészítése kérhető számon. Látható tehát, hogy a törvényjavaslat alapján bővül az állami vagyon megóvását biztosító, az Állami Számvevőszék rendelkezésére álló intézkedések köre.

A törvényjavaslat elfogadása esetén az Állami Számvevőszék a jövőben elrendelheti az előirányzat-felhasználási keret zárolását, az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatás folyósításának és a személyi jövedelemadó 1 százalékából történő felajánlásból való részesedés lehetőségének felfüggesztését, és lehetősége lesz az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelemek tekintetében más intézkedések elrendelésére is. A törvényjavaslat tehát pontosítja az Állami Számvevőszékről szóló, jelenleg hatályos törvényt, megítélésünk szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az ellenőrzéseket, jelentősen bővíti az Állami Számvevőszék eszköztárát, s tovább növeli annak függetlenségét, ezzel biztosítva a közpénzek átlátható felhasználását és a költségvetési forrásból gazdálkodó szervezetek felelős, az állami és önkormányzati vagyon megóvását, gyarapítását biztosító gazdálkodását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapíthatjuk tehát, hogy a benyújtott törvényjavaslat az átláthatóbb működés, a függetlenség és a felelősség elveit kívánja érvényesíteni. Bízom benne, hogy ezek a célok mindenki számára fontosak, és mindenki számára támogathatók. Az eszközökről és azok jövőbeni hatékonyságáról természetesen lehet, sőt kell is vitatkoznunk, sőt abban is biztos vagyok, hogy a jövőben, mint ahogyan eddig is, számos esetben majd a törvényi szabályozást változtatni, bővíteni kell.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a részletes vitára való alkalmasságról szóló döntés során majd azt mérlegeljék, hogy a benyújtott javaslat valós problémákat fogalmaz-e meg, és azt, hogy az azokra adott válaszok alapján a jelenlegi állapothoz képest jobb helyzet alakul-e ki. Kérem, hozzanak felelős döntést, és végre lépjünk ki együtt a felelősség nélküli ország skatulyájából.

Mindezekre tekintettel a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja támogatja a gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott, a Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, és azt kérjük, hogy képviselőtársaink is támogassák azt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu