FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bölcs León bizánci császár Taktika című hadtudományi művében ezt írja rólunk, magyarokról: "A derékhadon kívül van tartalékerejük, melyet kiküldenek tőrbe csalni azokat, akik elővigyázatlanul állnak föl velük szemben, vagy pedig szorongatott csapatrész megsegítésére tartogatnak. Málhájuk a csatasor mögött a közelben van, a csatasortól jobbra vagy balra, egy vagy két mérföldnyire, s csekély őrséget is hagynak vele. Gyakran egy kötélre vevén a felesleges lovakat, hátul, azaz a csatasor mögött, annak védelmére helyezik el. A harcvonal rendjeinek mélységét, azaz a sorokat nem egyformán alakítják, inkább a mélységre fordítván gondot, hogy a harcvonal vastag legyen, és az arcvonalat egyenletessé és tömörré teszik. Jobbára a távolharcban, a lesben állásban, az ellenség bekerítésében, a színlelt meghátrálásban és visszafordulásban és a szétszóródó harci alakulatokban lelik kedvüket."

Ebből a jellemzésből kiválóan látszik az a katonai tudás, amellyel őseink rendelkeztek. A kor Európájában a magyarság hadviselésének számos keleti, szkíta eleme szokatlan volt, az európai seregek nem tudtak mit kezdeni az úgynevezett "hun förgeteggel."

Mindannyiunk előtt ismert az alábbi taktika: a magyar seregrész főerőnek álcázva támad, majd megfutamodik. A felhergelt ellenség utánaered, majd a valódi magyar főerő bezárja körülöttük a kört, és felmorzsolja az ellent. Mindez a kiváló taktika azonban korántsem volt elegendő, szükség volt fortélyra is, amelynek során például szabadon álló lovakat kötöttek a harcosok közé, ezzel is látszólag növelve a sereg létszámát. Az ütemes ostorcsattogtatás és harci kiáltás tovább demoralizálta az ellenség sorait.

Szükség volt továbbá nagyszerű utánpótlásra és hadtápra is. Kevesen ismerik a borc nevű ételt, a mai instant levesporok elődjét, amely kiváló elemózsia volt a hadba indulók számára. Tulajdonképpen szárított és darált húsból, zöldségekből és gabonafélékből állt, amelyet csak meleg vízzel kellett felönteni, és kész volt a tápláló étel a katonák számára.

A sikerhez hozzájárult a magyarság kiváló fegyverzete és könnyűlovas viselete is. A keményített bőrpáncél a viszonylagos nagy szilárdsága mellett sokkal könnyebb volt a fémvérteknél, így gyorsabb és könnyebb mozgást biztosított harcosnak és lónak egyaránt. A magyar szablya íveltségével és kétoldali élezésével rendkívül hatékony fegyvernek számított. A pengével ellentétesen ívelt markolat könnyebb forgathatóságot, a penge íveltsége nagyobb hatásfokot, a fegyver kis súlya pedig könnyű használatot biztosított. Lovas fegyvereink közé tartozott még a kopja és a kelevéz. Mindkettő fontos szúrófegyver volt. A kopja hosszú, mintegy 2-2,5 méteres, lóhátról is könnyen használható, míg a kelevéz egy rövidebb, kiválóan hajítható lándzsa volt.

A legismertebb talán mégis a reflexíj. Ez az eszköz volt a kor atomfegyvere. Rendkívüli hatótávolsága és ereje felülmúlhatatlanná tette. A tény, hogy nagy távolságból is képes átütni a fémvértet, félelmetessé tette Európában. A magyar lovas íjászok már akkor nyílzáport bocsáthattak az ellenségre, amikor azok még csatarendbe sem álltak.

Az íj több rétegből történő összetétele, a szaru használata, a felajzatlan állapotban ellenkező irányba történő elhajlása és a szarvak használata rendkívüli keménységgel, erővel és rugalmassággal ruházta fel a magyar íjakat. Az erőhöz hozzájárult a rendkívül nagy tűzgyorsaság is. Kassai Lajos még ma is 7,2 másodperc alatt képes három lövést leadni. Képzeljük el, mire lehettek képesek a harcban edzett és jártas vitézek! Regino prümi apát 908 táján nemhiába jegyezte fel a következőket egy csata során: "A magyarok sok ezreket ölnek meg nyilaikkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szaruíjaikból, hogy lövéseik ellen alig lehet védekezni."

A magyar lelemény, furfang, katonai tudás vezette tehát győzelemre a magyarságot. Az agyafúrt harcászati taktika, kiegészülve a kiváló technikával, kitartással, legyőzhetetlenné tette a magyar seregeket, bárhol is harcoltak Európában. Díszes, veretelt öltözetük és erős fegyverzetük fenséges haderővé tette a magyar seregeket, olyan haderővé, amelyet Európa rokonaink, a hunok óta nem látott.

Adjon az Isten szebb magyar jövőt! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu