DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért bátorkodtam
kézzel is jelezni a hozzászólási szándékomat, mert a gombot még azelőtt
nyomtam meg, mint ahogy a mondatába belekezdett volna. Szeretném
megindokolni, hogy miért nem támogatjuk a Házszabálytól való eltérést.

Egy éve, hogy késlekedik ezzel a törvénnyel a kormányoldal, és most sem
kínál valódi megoldást. Tehát ami itt előterjesztésre került, abban csak
egyetlenegy dolog biztos, hogy július 2-ától a végrehajtások
beindulnak, igaz, hogy korlátozott számban, 2 százalékban
maximalizálták. De ha azt vesszük, hogy több mint százezer bedőlt
hitelről van szó, ez a 2 százalék is kettőezer kilakoltatást jelenthet,
ami megítélésünk szerint viselhetetlen. Tehát erre egy átgondoltabb,
jobb megoldást kellene hozni.

A másik, ami hiányzik ebből az előterjesztésből, az az eszköztelen
eszközkezelő, mert jelen állapotában ez az eszközkezelő csak címekben
létezik. Ténylegesen nem jelent megoldást még abban az összefüggésben
sem, amit önök hirdettek, hogy aki nem tudja törleszteni a hitelét,
attól majd az eszközkezelő átvállalja, és szociális bérlakásként utána
használhatja, tehát nem kerül az utcára, erre vonatkozóan ez az
előterjesztés semmit nem tartalmaz.

A 2 százalékos korlát, illetve ezt követően a növekvő mértéke 3, illetve
4 százalékra pusztán azt a célt éri el, hogy a bankok számára ne
okozzon áresést a piacra kerülő túl sok végrehajtás. Tehát véletlenül se
a devizahitelesek védelméről van szó, mint ahogy önök hirdetik, hanem a
bankok védelméről.

Hiányzik továbbá az előterjesztésből a nemzeti bérlakásprogram. Ugyanis
nemcsak az eszközkezelőnek lenne lehetősége, ha eszközt biztosítanának
számára, hogy lakásokkal gazdálkodjon, hanem szükség lenne egy nemzeti
bérlakásprogramra, szükség és lehetőség lenne egy nemzeti
bérlakásprogram beindítására, ugyanis csak Budapesten több mint húszezer
üres lakás van. Tehát amikor önök arról szőnek álmokat - szerencsére
ezt még nem írták ide le -, hogy majd zöldmezős beruházásban, ilyen
farmergazdálkodást megvalósítva próbálnak könnyűszerkezetes lakásokkal
segíteni egyeseknek a lakhatásán, akkor nem reálisan gondolkodnak.
Sokkal reálisabb lenne a meglévő nemzeti lakásvagyonnal foglalkozni, és
mondjuk, nem a MOL-pakett kétséges megvásárlására fordítani azt az 500
milliárdot, amit meg lehetne mozgatni a devizahitelesek megsegítésére.

Lehet mondani, hogy ez egy burkolt bankkonszolidáció lenne. Valóban, az
lenne. De ma Magyarországon nem hiteleznek a bankok, lakást legkevésbé
sem hiteleznek, és azzal, hogyha ezt az 500 milliárdot önök valahogy
bevinnék ebbe a vérkeringésbe, tehát megoldanák azt a problémát, hogy ne
legyen eszköztelen az eszközkezelő, akkor valóban tudnának segíteni a
devizahiteleseken.

Ez a rögzített árfolyam, amit most beterjesztenek ebben a
törvényjavaslatban, ez valójában egy csapda. Aki ezt most elfogadja,
annak 2015-ig gyűlni fog a különbözet egy elkülönített számlán. A mai
árfolyamtrendek szerint ez 2015-től több mint 270 forintos
svájcifrank-árfolyamnak megfelelő törlesztést jelent, amit hasonlítsunk
össze, hogy ha most nem tudják a jelen árfolyam mellett fizetni a
hiteleket, akkor három év múlva jelent-e ez megoldást. Tehát ez egy
olyan átütemezés, ami szintén csak a bankoknak jó.

És még szeretnék szólni arról az önök által elszenvedett kárról (sic!),
amit szintén nem oldanak meg a jelen előterjesztéssel, hogy az elmúlt
évben háromszor döntötték be a forintnak az árfolyamát; először volt
szerencséje Kósa Lajos úrnak, hogy a görög válsággal hozta összefüggésbe
Magyarországot; messze nincs Magyarország olyan helyzetben, viszont a
forint árfolyama elszállt. Ezt mind megsínylették a devizahitelesek.
Úgyhogy olyan előterjesztést kellene hozni, ami erre mindre megoldást
hoz, és nem ilyet, mint most.

Tehát nem támogatjuk az eltérést. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu