FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves
Képviselőtársaim! A Jobbik egyik fő tevékenységének tartotta mindig is,
hogy a hazafias érzést növeljük a társadalomban, az emberekben, ezért
fel sem merülhet egy pillanatig sem, hogy ne támogatnánk ezt a
javaslatot.

A történelmi ismertetőt hallhattuk már, én kicsit más szemszögből
szeretnék hozzászólni ehhez a törvényjavaslathoz, annak érdekében, hogy
miként is tudjuk elérni a célunkat, miként tudjuk minél hatékonyabban
megoldani azt, hogy az emberek tájékoztatva legyenek erről az
emléknapról, az egész kezdeményezés céljáról, és elérjük vele azt, amit a
kezdeményezők kitűztek célként.

(20.30)

S ha már szóba került itt a nemzettudat, hazafiasság, amit ez a
törvényjavaslat, illetve ez az emléknappá nyilvánítás kezdeményez, akkor
engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról, hogy a nacionalizmust mi
mennyire fontos értéknek tartjuk, illetve hogy a "nacionalizmus"
kifejezés mára sajnálatos módon mennyire pejoratív kifejezéssé silányult
le. Ez köszönhető néhány liberális, illetve magát annak mondó
gondolkodónak, akik tudatosan keverik össze a sovinizmust a
nacionalizmussal. Mi úgy gondoljuk, természetes az, hogy minden magyar
ember nacionalista. Ahogy a gyermek szereti az édesanyját, ragaszkodik
hozzá, úgy minden magyar állampolgárnak fontos, hogy ragaszkodjon a
szülőföldjéhez. Nem véletlen az, hogy ebbe az országba született, neki
is felelőssége, teendője van annak érdekében, hogy ez az ország minél
inkább fejlődjön, minél jobb körülmények között tudjon megmaradni. Ehhez
elengedhetetlenül szükséges egyfajta nacionalizmus. Mi azt szeretnénk,
ha ez a kifejezés végre a súlyának megfelelően és helyesen szerepelne a
köztudatban. Részben ez a javaslat is ezt szolgálja.

A javaslatot tekintve szeretnénk konstruktívaknak bizonyulni, mint ahogy
általában szoktunk itt a parlamentben, ennek érdekében módosító
javaslatokat nyújtottunk be. Rögtön kezdeném is az egyik ismertetésével.

Nem azt tartjuk elsődlegesnek, hogy egyfajta történelemórát tartsunk
ezen emléknap kapcsán. Nagyon fontos az, hogy tisztában legyünk a
történelmi ismeretekkel. Jól ismerjük azt a mondást, hogy ha le akarsz
igázni egy nemzetet, akkor vedd el a történelmét. Mindannyian tudjuk,
hogy ez sajnos működőképes. Viszont szeretnénk azt - reméljük, a
kezdeményezők is így gondolják -, hogy e törvényjavaslat kapcsán nemcsak
egy történelmi ismertetőt hallanának évről évre a diákok vagy az
emberek, amikor az emléknapot vagy az emléknap kapcsán egy rendezvényt
megszerveznek, hanem azokon a történelmi eseményeken, illetve történelmi
szereplőkön alapuló értékeket próbálnánk közvetíteni a ma embere felé,
amelyekről az akkori szereplők - kezdve Hunyadi Jánossal, Kapisztrán
Jánossal, Szilágyi Mihállyal - példát mutattak. Ezek az általam már az
előbb említett hazafias érzelmek, a nemzettudat, illetve az, hogy a
hazáért áldozatokat tudjunk vállalni. Ennek érdekében fogalmaztunk bele
egy fél mondatot az eredeti javaslatba, amely a következőképpen hangzik:
"A kormány felkéri a különböző szervezeteket, hogy július 22-én
közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a nándorfehérvári diadal
évfordulójáról, hangsúlyozva annak előremutató üzeneteit, amelyek a mai
morális válságban lévő társadalom számára mintaértékűek lehetnek."

Egy másik módosító javaslatunkkal bővítjük azok körét, akikhez a kormány
egyfajta felkérést fogalmaz meg, hogy foglalkozzanak ezzel az
emléknappal, és az emléknap alkalmával ők is különböző módokon
emlékezzenek meg ennek az üzenetéről, ezt közvetítsék az emberek felé.
Három ilyen úgynevezett intézményt fogalmaztunk bele a módosító
javaslatokba. Az egyik a közoktatási intézmények. Amikor először
elolvastam a javaslatot, akkor is értetlenül álltam az előtt, hogy miért
is maradtak ki a közoktatási intézmények ebből a javaslatból, hisz ez
az egyik legfontosabb olyan közvetítő elem, ami a fiatalokat - akik
abban a korban vannak, amikor a leginkább fogékonyak ezekre a
gondolatokra - tudja befolyásolni, és itt a befolyásolást abszolút
pozitív értelemben értem. Nagyon fontosnak tartjuk tehát, hogy külön
megnevezésre kerüljenek a közoktatási intézmények ebben a határozati
javaslatban. De ugyanennyire fontosnak tartjuk az egyházak kiemelését
is, hogy feléjük is tegyen a kormány egy felkérést, miszerint ők is
emlékezzenek a maguk módján erre az eseményre, hisz maga az eredeti
javaslat is tartalmazza, hogy a kereszténység máig élő példaképe ez a
nap, így aztán egyértelmű, hogy nekik is meg kell ezt tenniük.

De még egy harmadik - ha lehet így mondani - közvélemény-befolyásoló
eszközt is megnevezünk az egyik módosító javaslatunkban, ez pedig a
médiumok kiemelése. Tudjuk nagyon jól, hogy micsoda befolyásoló erejük
van a különböző televíziós csatornáknak, rádióknak. Nagyon fontosnak
tartanánk, hogy ezen a napon feléjük is egy felkérést tegyünk, hogy ők
is foglalkozzanak ezekkel az értékekkel, ezzel az emléknappal, és
közvetítsék ezt minél több ember felé.

Egy apró félelmünket is meg kell hogy említsem, miszerint van már több
ilyen emléknap. Hogy csak egy példát mondjak, van a hősök napja is, amit
mindig május utolsó napjaiban tartunk. Az is egy lehetőség lenne arra,
hogy megemlékezzünk ezekről az eseményekről, de sajnos nagyon kevés
helyen teszik ezt meg. A kormány felelőssége lenne, hogy amellett, hogy
létrehoz, megalkot törvényjavaslatot arról, hogy újabb és újabb
emléknapok legyenek - amit mi egyébként támogatunk -, ezekre az
elfeledettnek mondható, kevésbé ismert emléknapokra is jobban felhívja a
figyelmet, ráirányítsa az emberek figyelmét. Mondom egy konkrét
példaként a hősök napját, amely a világháborús és az egyéb, a magyar
honért áldozatokat bemutató emberekre emlékezik. Nagyon fontosnak
tartanánk, hogy ezekre is jobban ráirányítsa a figyelmet a kormány.

De azt is nagyon fontosnak tartanánk, hogy - kicsit elrugaszkodva az
emléknapoktól - olyan eseményekre is nagyobb hangsúlyt helyezzen a
kormány, illetve önöknek erre van lehetőségük, amik ezeket az érzéseket
erősítik az emberekben, mint például a nándorfehérvári diadal
emléknapja. Itt volt a hétvégén a csíksomlyói búcsú, amely a magyarság
és a kereszténység egyik nagyon nagy ünnepe, több százezer ember van
ott. Nagy örömmel fejeztem ki, hogy nemcsak a jobbikos, hanem KDNP-s és
fideszes képviselők közül is sokan jelen voltak ezen az eseményen. Itt
kell zárójelben megjegyeznem, az is jelképes, hogy az LMP, illetve az
MSZP nem képviseltette magát ezen a rendezvényen. Nagyon fontosnak
tartanánk, hogy erről az eseményről is jobban értesüljenek az emberek,
közvetítsük az ezen esemény által fontosnak tartott üzeneteket minél
több ember felé, hisz a mostani hétvégi híradásokban, a különböző
televíziós híradásokban vagy az újságokban nagyon minimális helyet
kapott ez az esemény, pedig azok az üzenetek, azok az értékek, amelyeket
Csíksomlyón átélhetett mindenki, nagyon fontosak lennének az emberek
számára. Ez is azt a célt szolgálná, amit ez az emléknap is.

De nekünk is volt egy hasonló javaslatunk az emléknap kapcsán. Mi
Rákóczi-emléknapot szeretnénk, illetve azt, hogy Rákóczi-emlékév legyen
2013. Bízunk abban, hogy ez a javaslatunk, amit egyébként már
tárgysorozatba vett a Ház, rövidesen napirendre fog kerülni, s erről is
tudunk beszélni, és ehhez hasonlóan közös megegyezéssel meg tudjuk
alkotni a Rákóczi-emléknapot és a Rákóczi-emlékévet.

Összességében tehát a kezdeményezést nagyon jónak tartjuk. Négy darab
módosító javaslatot nyújtottunk be, amiket az elmúlt percekben
ismertettem. Azt kérem a kormánytól, ahogy mi is konstruktívan állunk
ehhez a javaslathoz, önök is legyenek azok a módosító javaslatainkkal
kapcsolatban, és támogassák ezeket a javaslatainkat, amelyeket annak
érdekében nyújtottunk be, hogy minél hatékonyabban érje el a célját ez a
kezdeményezés. A részletes vitában kicsit részletesebben is kifejtem
majd ezeket a javaslatokat, most röviden próbáltam fogalmazni.

Még egyszer mondom, hogy a Jobbik támogatja ezt a kezdeményezést, örülünk ennek az indítványnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu