NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Több
mint fél évig nem ülésezett ez a bizonyos albizottság, volt egy ilyen
időszaka ennek az albizottságnak, ezért összességében nem kell
csodálkoznunk azon, ha az eltelt egyéves időszaka alatt nem tudott
megbirkózni, az épp a kormánypártok által határozati javaslatban,
országgyűlési határozatban kijelölt határidőre nem tudta elvégezni ezt a
feladatot. Ezért valóban indokolt, mi is támogatjuk, hogy ezt a
határidőt meg kell változtatni.

Mivel azonban az elmúlt egy év alatt nem sok érdemi munkát végzett, így
indokoltnak érzünk némi segítséget, iránymutatást adni az albizottságnak
vagy eseti bizottságnak, hiszen joggal várjuk el azt, hogy az újabban
kitűzött határidőre viszont most már végezzen a munkájával. Ezért, ha
eddig nem birkózott meg vele, engedjék meg, hogy én magam is néhány
javaslatot megfogalmazzak ezzel kapcsolatban, amelyeket egyébként
módosító javaslatok formájában is már benyújtottunk tömören.

Általánosságban nézve azért elmondható, hogy három fő terület van, amit
szerintünk már itt, a határozatban alapelvként le kell fektetni, teszem
hozzá, korábban is azt mondtuk, hogy már a határozati javaslatban is le
kell fektetni. Itt, a plenáris ülésen szavazás is volt például arról,
hogy a választójogi reformnak arányos képviseletet eredményező
választási rendszert kell megteremtenie, annak érdekében, hogy az
országgyűlési mandátumok aránya tükrözze a pártlistákra adott szavazatok
arányát. Ugye, ez azért szükséges, mert önök nem egészen 53 százalékos
társadalmi támogatottsággal, ekkora választási eredménnyel értek el
aránytalan, torz kétharmados parlamenti túlsúlyt, annál is nagyobbat.
Ezt nyilvánvalóan meg kell szüntetni, hogyha az igazságérzetük a helyén
van, hogy ilyen torz és túlhatalomhoz juthassanak.

Ezt a javaslatunkat, amelyet magam nyújtottam be módosító javaslatként,
végül Lamperth Mónika finomította egy kapcsolódó módosító javaslattal.
Ezt, kérem szépen, nemhogy önök nem szavazták meg, hanem ami a
legpikánsabb, még az LMP sem szavazta meg, pedig azt gondolom, ha
valakiknek, akkor a legkisebb pártnak érdekében állna, amelynek esélye
sincs egyéni mandátumok elérésére. Gondoljunk csak a legutóbbi
püspökladányi időközi országgyűlési választásokon elért 3,5 százalékos
eredményre, nekik indokolt lenne. Ezért szeretném meggyőzni az
éppenséggel itt nem lévő témafelelősüket, Karácsony Gergelyt, aki
egyébként a téma egyik legkiválóbb szakértője Magyarországon, ezt
mindenképpen elmondhatjuk, azonban azt gondolom, ez a parlamenti
munkájukról állít ki rossz bizonyítványt, hogy egy egyértelműen az
érdekükben álló, és általuk egyébként normális esetben támogatott
javaslatot itt, a parlamenti hajtásban vagy nyáron tulajdonképpen
leszavaztak tévedésből vagy véletlenül. Most viszont szeretném, ha a
most benyújtott javaslatunkat támogatnák, legalább ők, akiknek ez
érdekükben áll, hogy mutatkozzon meg egy teljes ellenzéki összefogás a
kétharmados torz fideszes túlsúllyal szemben.

Szeretnénk igazságosabbá tenni a választási rendszert, ennyiről van szó.
Mi ezért is állítjuk pozitív példaként, már most a határozati
javaslatba belevennénk, mintegy útmutatóként önöknek a munkájukhoz,
hiszen ez egy nagyon szűk bizottság, és azt gondolom, egy ilyen fontos
kérdésben jó lenne, ha többen is véleményt tudnánk nyilvánítani. Ezért
pozitív példaként a Németországban érvényben lévő egyéni
választókerületi rendszert listával arányosító számítási módot szeretném
példaként ajánlani. Ennek alkalmazásával a parlamenti mandátumok aránya
jobban tükrözné a társadalmi akaratot. Mi ezt tartjuk a legideálisabb
modellnek, a német modellt, mi ezt szeretnénk, ha önök megvizsgálnák, és
erre igenis van, legalábbis a Jobbiknak elnökségi hiteles
pártfelhatalmazása, hogy a bizottsági tagunk, Gyüre Csaba képviselő úr, a
Jobbik alelnöke is ezt képviseli a bizottságban. Tehát nekünk kiforrott
az álláspontunk.

Mi hajlandóak lettünk volna már akár a mostani határidőig is megalkotni
azt, azonban, ha már távolabbi határidőt ad, akkor azt gondolom, érdemes
a bizottságnak megvizsgálnia még azt is, hogy milyen súlyos hibát
követett el a fideszes kormánytöbbség, amikor tavaly nyáron, itt néhány
hét alatt keresztülerőszakolták azt, amivel az önkormányzati választási
rendszert tovább aránytalanították. Ezzel a győztes mindent visz elv
irányába torzították el a választási rendszert. Ezzel érték el azt, hogy
például, hogy a magunk példájánál maradjak, egy Jobbik méretű pártnak,
amelyet lehet kevesellni, lehet, hogy önök még sokallnak is, hogy túl
nagyok vagyunk, mindenesetre van olyan budapesti kerület, ahol ilyen
támogatottsággal sincs képviselője az önök választási rendszere miatt.
Egy fővárosi kerületről beszélünk, ahol megtehetik azt, hogy egy Jobbik
méretű pártnak nincsen képviselője. Lehet mosolyogni, de azt gondolom,
ez inkább a demokrácia szégyenfoltja, miként az is, hogy a Jobbiknak
például egyetlenegy budapesti kerületben sincs frakciója. Azt gondolom,
ez sem normális a mai demokráciában, hogy ezáltal rengeteg olyan jogkört
vonnak meg, például a napirend előtti felszólalások jogát, és
sorolhatnám még, hogy egy önkormányzatban mivel jár egy frakció hiánya.

Azt gondolom, el kell fogadniuk azt, hogy önök igenis visszaéltek az 53
százalékos társadalmi felhatalmazásukból nyert, kétharmadosnál is
nagyobb parlamenti túlsúlyukkal. Ezt vissza kell állítani. Igen,
beszélnünk kell arról is, hogy nemcsak az országgyűlési választási
rendszert kell megreformálni és igazságosabbá tenni, hanem az
önkormányzatit pláne, hiszen az eddig is aránytalan rendszert önök
tovább aránytalanították. Ennek véget kell vetni, szembe kell nézniük
azzal, hogy önök sem fogják mindig ezt a többséget birtokolni, és
egyszerűen nem igazságos a rendszer.

Végül hadd beszéljek két másik javaslatunkról is, hiszen már a
legfontosabbnak, ahogyan mondtam, ezt az arányosítást tartjuk, a német
modell megvizsgálását, azonban az Országos Választási Bizottság egykori
tagjaként rá kell irányítanom a figyelmet az ajánlószelvényekkel
kapcsolatos visszaélésekre. Meggyőződésünk szerint már most, ebben a
határozatban rögzíteni kellene, hogy ennek a reformnak új rendszert
kellene kidolgoznia a jelöltállításra, mivel az ajánlószelvényekkel
rendszeresen visszaéléseket követnek el, a gyűjtésük a választópolgárok
zaklatásával és gyakran jogosulatlan adatkezeléssel jár.

Miután önök mindent megtesznek azért, hogy levadásszák az összes
ajánlószelvényt, amit a választópolgárok hajlandóak átadni - tegyük
hozzá, nagyon sokan nem hajlandók, természetesen félve az ilyen
Kubatov-listázástól -, tehát túl ezen, meggyőződésem szerint, és volt
OVB-tagként mondhatom, hogy ezt rosszhiszemű joggyakorlatnak, a
választási eljárásról szóló törvénybe ütköző gyakorlatnak is tekintem,
de ennek a gyakorlatnak még magasabb törvényi garanciával, egyértelműen
kimondva, nem pedig csak akár az én jogértelmezésemmel levezetve, ki
kell mondani azt, hogy igen, ez a joggyakorlat, hogy lehalásszák az
ajánlószelvényeket, ennek mindenképpen véget kell vetni.

Önök itt egy bizonyos 6 milliós mítoszról beszéltek a korábbi vitában,
hogy bár persze 2 millió ajánlószelvényt szeretnének begyűjteni, de 6
millió még így is kint van az embereknél. Ez természetesen nem igaz,
hiszen ahogyan említettem, sokan nem is adják át senkinek, sokan nem a
hivatalosan bejelentett lakcímükön vannak, és sokan ajtót sem nyitnak,
miután már a tizedik kopogtatócédula-gyűjtő csenget be, pontosan önök
miatt, hiszen önök azok, akik a szükséges mennyiség sokszorosát
begyűjtik, rosszhiszemű joggyakorlatot folytatva a választási eljárásról
szóló törvénybe is ütköző módon. Tehát ennek a választópolgárok
zaklatásával járó rendszernek véget kell vetni. Mi ezt szeretnénk már
most ebben a határozati javaslatban, és egy módosító javaslatot is
benyújtottam ennek érdekében, hogy ezt kimondjuk, hogy ennek véget kell
vetni.

A másik, ami talán még fájóbb, és ez az, ami a napokban a szociális
konzultáció kapcsán ismét felmerült, az a bizonyos jogosulatlan
adatkezelés, amelyet most, amikor már az ügyészi hatalmat és mindent
gyakorolva természetesen szőnyeg alá seperhetnek, Kubatov-botrányokat és
egyebeket, de azért a választópolgárok nem nyugodtak, nem nyugodtak, és
újabb példákat mutatnak erre, például a szociális konzultáció kapcsán
is, amelynek kapcsán joggal merült föl a vizsgálóbizottság kérdése;
egyébként bennünk is, lehet, hogy még hamarabb, mint az MSZP-nél, de
miközben a javaslat részleteit dolgoztuk ki, az MSZP egyszer csak
bejelentette.

(21.30)

Kétszer is végiggondoltuk ezek után, megrémülve, hogy az MSZP is
ugyanezt nyújtotta be, hogy jó-e ez a javaslatunk, de igen, tartjuk ezt a
javaslatot is, és szeretném képviselőtársaim, ha önök is ezzel a
javaslattal is akár összefüggésben aláírnák ezt a kezdeményezést, mert
szükségesnek tartjuk, hogy egy vizsgálóbizottság tegyen pontot ezeknek a
sorozatos adatgyűjtéseknek a végére.

Az, hogy itt vonalkódokkal címkézik föl az embereket, és nyilvántartják
azt, hogy ki hogyan gondolkozik szociálpolitikai kérdésekről, korábban
pártszimpátiáról, ahogy Kubatov Gábor elmondta, és nem csak fideszes
pártszimpátiáról, azt is följegyzik önök ebben a bizonyos
VPN-rendszerükben, ugye, önök így ismerik az önök által fejlesztett
szoftvert, a választópolgári névjegyzéket, alvilági körökben bizonyára
még ismertebb ez a javaslat, amiről így hallunk néha, hogy önök
üzemeltetnek egy ilyet. Kubatov Gábor ennek a részleteiről is beszélt,
hogy ő hogyan győzte meg a Fidesz elnökségét is, hogy egy ilyen
adatbázist működtessenek.

No, ennek szeretnénk véget vetni, csak mi, illetve az LMP becsületére
váljék, hogy azért ők támogatták ezt a javaslatot. Az már más kérdés,
hogy nem oszt, nem szoroz, hogy az LMP mit mond, hiszen
vizsgálóbizottság felállításához a képviselők egyötödének támogatása,
azaz mivel önökre nyilvánvalóan bűnösként, felelősként nem számíthatunk,
az MSZP támogatása is szükséges volna. Csakhogy egy éve már, amikor ezt
a vizsgálóbizottságot javasoltuk, az MSZP megfúrta ezt a javaslatunkat,
szőnyeg alá söpörte; azóta nem tudjuk, hogy miért. Most pedig, amikor a
vizsgálóbizottság feltételéül szabnánk, hogy ne csak a szociális
konzultációt, hanem ezt az adatgyűjtést, a kubatovi botrányt is
vizsgálja, akkor azóta mismásolnak.

Úgy néz ki, hogy valami paktum van, nyilvánvalóan önök is zsarolják,
valamit tudnak az MSZP-ről, hiszen titkosszolgálati szálakat működtetve
nem nehéz akár fellelni azokat a vélhetően létező titkos adatbázisokat,
amelyeket már a 2002-es választási csalások során, tudjuk, hogy igenis
alkalmaztak az MSZP izraeli kampánytanácsadóinak segítségével. Na, ennek
szeretnénk véget vetni, és erre vonatkozik most a javaslatunk, hogy a
határozati javaslatban erre is térjünk ki, hogy véget kell vetni ezeknek
a kubatovi listázásoknak.

Végül még egy pont van, amit módosító javaslattal szeretnék alapelvként
is a tisztelt albizottság figyelmébe ajánlani, ez pedig az, hogy a
választójogi reform előkészítése során megoldást kell találni - ezt most
már mondjuk ki végre, mert eddig nem történt meg az Országgyűlésben - a
Kárpát-medencei, de határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának
lehetőségére. Azért mondjuk ki egyértelműen, hogy nemcsak határon
túli... - tehát most nem az Izraelben élő magyar állampolgárokra
gondolunk elsősorban, sőt mi, jobbikosok egyáltalán nem rájuk gondolunk,
hanem gondolunk inkább a Kárpát-medencei határon túli magyarságra, és
ez az, amit eddig sajnos nem mondott ki itt az Országgyűlés.

Kimondta persze az alkotmány-előkészítő eseti bizottság november 16-ai
ülése. Nagy sikere volt a Jobbiknak, hogy jobbikos javaslatra kimondta
az albizottság, hogy benne kell legyen az alaptörvény koncepciójában,
csak aztán teltek-múltak a hónapok, elénk került ez az
alaptörvény-javaslat, és egyszerűen nem volt benne, pedig nem rendeltek
el azóta újabb szavazást a Jobbik alaptörvény-előkészítésből való
kivonulása után sem, azért a jegyzőkönyveket nyomon követtem. Nem
rendeltek el újabb szavazást. Nemes egyszerűséggel kiszedték a
megszavazott javaslatot, és már nem szerepelt benne. Amikor itt a
vitában elmondtam, akkor Salamon elnök úr azt mondta, hogy ezt nem itt
kell szabályozni. De hát könyörgöm, akkor miért szavazták meg korábban,
hogy legyen benne az alaptörvény koncepciójában? Meg hát akkor szavazzák
le, vegyék ki. De hogy egyszerűen csak szőnyeg alá söpörve fogják és
kiszedik, azt gondolom, ez a színfalak mögötti parlamenti jogalkotásnak
egy tipikus példája.

Nos tehát az, ami november 16-án elfogadásra került, aztán nemes
egyszerűséggel törlésre bármiféle szavazás nélkül, szeretném, hogyha
végre beiktatásra kerülne. Az alaptörvényhez fűzött módosító
javaslataink során is leszavazták önök. Még mindig nincs egyértelműen
kimondva, hogy a határon túli magyarságot szavazati jog illeti meg.

Mondjuk ki végre ebben a határozatban, hogy meg kell találni a
lehetőséget. Milyen lehetőséget? Erre is voltak korábban jobbikos
javaslatok. Ha már jobbikosként felszólalok, akkor hadd mondjam el, hogy
mi szimbolikusan 26 képviselőt javasoltunk itt a csökkentett
Országgyűlésben, mégpedig azért, mert önök fontosabbnak tartották, és
azt már rögzítették, hogy 13 kisebbségnek biztosítanak akár 13 főnyi
parlamenti képviseletet. Mi szimbolikusan legalább kétszer olyan
fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyarság képviseltetve legyen a
Magyar Országgyűlésben. Ezért szeretném, hogyha ezt a javaslatot is
végre egyszer és mindenkorra kimondanánk.

Nagyon röviden beszélnék még két technikai módosításról zárásként. Az
egyik, bár technikai, de fontos. Az, hogy egy albizottság tárgyalja ezt,
nem méltó az eset súlyához, ezért nyújtotta be Balczó Zoltán és Farkas
Gergely képviselőtársam már korábban is, most ismételten benyújtjuk,
gondolkozzanak el megint rajta, ezt inkább egy eseti bizottságban
kellene tárgyalni.

Az, hogy egy fővel képviseltetheti magát akár a Jobbik, akár az LMP,
említettem Karácsony Gergelyt, a téma kiváló szakértőjét, és ő nem lehet
ott ebben a bizottságban, hiszen csak az alkotmányügyi bizottság tagjai
lehetnek ott, azt gondolom, ez méltatlan. Sokkal indokoltabb lenne egy
eseti bizottságot jóval nagyobb létszámban felállítani akár civil
szervezetek, szakértők véleményének a meghallgatásával is. Ezért ezt a
javaslatunkat ismételten benyújtjuk, hogy egy eseti bizottsággal,
amelybe a frakciók külön jelölhetnek tagokat, és nem egy ilyen
albizottsággal intéznék el ezt a kérdést.

Végül szükségesnek tartjuk a másik dátumot is módosítani. Önök csak az
egyik dátumot módosították, ezáltal az önök által emlegetett széles körű
társadalmi egyeztetést, amelyet le kell folytatni - széles körű
társadalmi vitát, ahogy egészen pontosan fogalmaz a határozati javaslat
-, október 31-étől december 31-éig kellene lefolytatni. A korábbi fél év
helyett gyakorlatilag két hónap maradt, és itt az adventi időszak
ráadásul jórészt. Én azt gondolom, hogy ez meglehetősen kevés.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslatom arra is irányul, egy olyan javaslatom is van, ami január
31-éig kitolná ezt a határidőt, hogy valóban lehessen társadalmi vitát
folytatni. Reméljük, hogy itt a karácsonyi éj leple alatt nem olyan
javaslatot szeretnének benyújtani az Országgyűlésnek, amellyel az
önkormányzati választási reformhoz hasonlóan megint a "győztes mindent
visz" elve alapján akár valamiféle egypártrendszert vezetnének be. Elég
volt az egypárti párturalmi alaptörvényből, szeretnénk végre egy olyan
törvényt, amely egy igazságos rendszert tükrözne. Ezért toldaná meg
legalább csak egy hónappal a társadalmi egyeztetések határidejét. A
január úgyis uborkaszezon a politika számára, várhatóan és Házszabály
szerint nem fog ülésezni az Országgyűlés, tehát semminek nem lesz
akadálya, nem fog ezzel eltolódni ennek akár a plenáris vitája, arra így
is, úgy is leghamarabb Házszabály szerint februárban fog sor kerülni.

Én azért gondolom, hogy elfogadható az a javaslatunk, és talán önök
számára sem jelent presztízsveszteséget, ha legalább ezt a javaslatunkat
elfogadják, hogy december helyett januárig, január végéig toljuk ki a
társadalmi (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Idő! - Az elnök csenget.) egyeztetések határidejét, hogy úgy, ahogy önök is javasolták, széles körű társadalmi egyeztetések lehessenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu