PŐSZE LAJOS (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden
fogok szólni, tőmondatokban szeretnék néhány, esetleg új szempontot
felvetni a téma kapcsán. Először is az a benyomásom, hogy túl van
dimenzionálva ez az ügy. Nem annyira bonyolult dolog történt itt, hogy
itt nem tudom, milyen vizsgálatokra volna szükség. Van egy piaci
árfolyam, ezen a piaci árfolyamon történt egy vásárlás, jóval többet
szoktak elkérni ilyenkor, amikor ekkora részvénypakettet adnak el,
úgyhogy azon is csodálkozhatunk, hogy egyáltalán ez ilyen olcsó volt. Ne
felejtsük el, hogy a Szurgut annak idején kétszeres áron vette meg az
OMV-től a maga részvénypakettjét, mert mindennek megvan a maga logikája
és törvényszerűsége.

(23.50)

Na most, azon se kell sokat filózni, hogy miért éppen most. Az
adásvételhez két fél kell, valaki eladja, valaki megveszi, a pénz, ahogy
láttuk, rendelkezésre állt itt, a Szurgutnak most esett le, hogy két
éven keresztül itt volt osztalék nélkül. Itt lehet még, próbálkozhat
még, de se nem tulajdonos, se osztalékot nem kap, akkor azt mondta
magában, hogy akkor 30 százalék felárért - nem 40, 30 százalék felárért -
kiszállok, mert nekem ez nem buli. Nem nagyon buli neki önmagában,
hiszen van 22 milliárd dollárja a számláján, nincs is befektetése
máshol, tehát neki ez egy ilyen aprópénz. Lekönyvelte a 10 százalék
helyett a 30 százalékos profitot két év alatt, eladta; tehát az ő
hozzájárulása, belátása is kellett ehhez az eladáshoz. Ez nem volt
előzmények nélküli: hónapokkal korábban már orosz gazdasági körökben
tárgyaltak erről, beszéltek erről, konferenciákon elhangzott, hogy
mennyit érhet, pedzegették azt. Azt, hogy a Szurgut mit mondott, az egy
dolog, és egy dolog az, hogy mi folyt a háttérben, és mi volt a valódi
szándék.

És amikor a motivációkat nézzük, ne felejtsük el, hogy kitől és milyen
helyzetben vette meg a Szurgut. Az OMV-től vette meg 2008-ban, amikor
egy ellenséges felvásárlás kudarcba fulladt az OMV részéről, és akkor
hirtelen megjelent a Szurgut, majdnem azt sugallva és jelezve, hogy
tulajdonképpen az egész mögött ő áll, de mivel nem jött össze, fogta
magát, és akkor inkább elviszi, aztán majd próbálkozik még vele. Tehát
mindenképpen meg kellett oldani ezt a kérdést, ezer oka vannak, hogy ez
most miért jött össze. Én magam sem látok semmilyen egyéb ilyen
kapcsolódó üzleti megállapodást, mert ez a projekt önmagában is megáll.

Ne felejtsük el azt, hogy a vételár mennyire jó vagy korrekt. Ezzel
nincs semmi probléma, a MOL egy jó cég, nagyon kevés cégnek van itt
Közép-Európában, sőt Európában is egyszerre finomítója, kúthálózata,
kutatásai és fúrásai, a MOL-ra állandóan spekulálnak, állandó
felvásárlási célpont, állandó, stabil gazdasági környezetben 23-26 ezer
között mozog a világpolitikai helyzettől meg a gazdasági helyzettől
függően, úgyhogy ebből biztos, hogy előbb-utóbb jól is ki lehet szállni.
A kisebbségi tulajdonlás nagyon nagy érték, mert ne felejtsük el, hogy
egy közgyűlésen 30-40 százalék gyűlik össze, 10-15 százalékkal már meg
lehet szavaztatni valamit. Tehát óriási dolog a 10 százalék, pláne, ha
abból a 21 százalékból adott esetben, ha kényszerül rá az állam, például
két részre osztja, és csinál belőle kétszer 10 százalékot; ez egy
technikai kérdés, bármikor meg lehet csinálni. 20 százalékkal már el
lehet vinni egy közgyűlést, simán el lehet vinni.

Tehát azt, hogy mit csinál majd az állam ezzel a részvénypakettel -
beleértve azt is, amit Göndör képviselőtársam mondott -, ezt majd
eldönti a jövő. És itt nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy ennek nem
alternatívája az, hogy mire költhettük volna el ezt a pénzt. Ez a pénz
megvan, ez nem lett elköltve, ez nem növeli a hiányt, ezzel szemben
minden más esetben, ha elköltöttük volna ezt az 500 milliárd forintot,
az bizony hiánynövelő lett volna, mert a Nemzeti Bank itt verte volna a
tamtamot másnap, hogy kérem, lecsökkent a devizatartalék, és vegyünk fel
újabb 2 milliárd eurót annak érdekében, hogy ne legyen probléma a
forinttal.

Tehát összességében azt szeretném elmondani, hogy ez egy logikus lépés
volt, és tényleg hozzájárul ahhoz az európai trendhez - mert európai
trend az, hogy az energiafüggetlenséget növeljük -, hogy minden ország
és maga az Unió is ezt tűzte ki célul, és bizony a paksi bővítéssel
együtt a MOL-ban való állami stabilabb részvényvásárlás nagyon jó kis
körvonala annak, hogy egy önálló nemzeti energetika bázisa alakuljon ki.
Nincs ezzel a vásárlással semmi gond, azt gondolom, hogy ezen gyorsan
túl kell lépni. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu