DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekeztem mindent felírni, ami elhangzott, de nekem az volt az érzésem, mintha újraéltük volna azt a lakáspolitikai vitát, ami az LMP kezdeményezésére zajlott április 27-én. Nagyon sok esetben ugyanazok az érvek és ugyanazok a szempontok jöttek elő, és picit kevésbé volt szó magáról az előterjesztésről és magáról a törvényjavaslatról.

Ismét előkerültek az okok, hogy mi vezetett ide. Én továbbra is szeretném idézni a már egyszer idézett pontot, adatot: ha megnézzük, 2002 nyarán mennyi volt a lakosság devizahitel-állománya, -tartozása, és mennyi volt 2010 nyarán, az egy 33-szoros növekedést ért el. Ez idő alatt nagyon sok mindent lehetett volna tenni - nem tették meg. Én úgy gondolom, itt a felelősség kérdése eléggé egyértelmű ebben a tekintetben.

Elhangzott néhány párt részéről egy-két javaslat. Ezek a javaslatok szintén elhangzottak egyébként április 27-én, úgy gondolom, akkor egy kimerítő vita zajlott erről. A Jobbik megoldása, a devizahitelek forintosítása gyakorlatilag technikailag és még inkább költségvetésileg kivitelezhetetlen. Itt 700-900 milliárd forintról beszélünk. Lehet beszélni arról, hogy ki viselje a terheket, de akárki is viseli a magyar gazdaságban ezeket a terheket, én úgy gondolom, hogy ez megvalósíthatatlan.

Az LMP javaslata, ami szintén javaslatként fogalmazódott meg, a spekulációs adó jól hangzik így első megoldásban, leszámítva azt, hogy sehol nincs ilyen, és csak akkor lehetne bevezetni egy spekulációs adót, hogyha nemzetközi szinten is bevezetnék.

Az ingatlanalapnak a törekvése, hogy legyen egy, a bérlakásszektort elősegíti valamilyen alap, egy jó törekvésnek tűnik. Ami a múltkori vitában elhangzott, hogy technikai oldalról miként valósítható meg, ott nékem volt néhány kérdőjelem - lehet, hogy azóta további kidolgozása is van már ennek az alapnak. De hozzátenném, hogy maga a mai ülés nem erről szól.

Itt egy konkrét javaslatról van szó, eltekintve a lakáspolitikai vitától, hiszen a kormány otthonvédelmi akciótervéről, még pontosabban annak 5 pontjából 3 pontról volt szó. Ez az 5 pont: az árfolyamkorlát bevezetése, a kamattámogatási program, a nemzeti eszközkezelő, a kilakoltatási moratórium feloldása és a devizaalapú hitelezés újbóli engedélyezése. Nem volt az asztalon - nagyon sok kérdés vonatkozott erre -, nincs most az asztalon az eszközkezelő, amin a kormány jelenleg is dolgozik, és hamarosan megszületik annak a végleges formája is.

A határidők szerintem teljesen logikusan érthetők. Hogyha van a kilakoltatási moratórium feloldása, akkor viszonylag könnyedén kiszámítható, hogy a nemzeti eszközkezelőnek működésképesnek kell lennie már egyébként a negyedik negyedévben. Innentől kezdve szerintem visszafelé mindenki ki tudja számolni, milyen gyorsasággal kell ezt előkészíteni. Éppen ezért a kormány nagy erőkkel dolgozik a nemzeti eszközkezelő társaság pontos formájának, működésének a kidolgozásán. Sok kérdés kapcsolódott ehhez, erre azt tudom mondani, hogy tartani kell azt az időrendet, ami a negyedik negyedévben való működéshez már szükséges, ebből következően ezen, ennek részletein dolgozunk. Mint ahogy nem volt az asztalon a mostani javaslatok között a kamattámogatási program sem, amely szintén egyfajta megoldás egy érintett csoportnak.

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy két problémát kezel ez az előterjesztés. Az egyik, ami nagyon sokak számára nagyon fontos lehet: hogy kiszámíthatóvá, tervezhetővé és megfizethetővé teszi a törlesztőrészletet, igen, azok számára, akik ezt választják. Ez egy választható dolog. Én úgy gondolom, mindenkinek saját magának kell mérlegelnie mindazokat, amik itt elhangzottak, hogy mit jelent ez majd 4 év múlva, mit jelent ez addig a 4 évig egyébként, ez mindenkinek az egyéni döntése. Talán a vita is engedett ehhez egy kis segítséget, bár helyenként túl sok volt a politikai zaj ahhoz, hogy aki figyelt minket, az valóban döntést is tudjon ebben hozni. Mindenesetre a törvényjavaslat előnye, hogy megadja ezt a lehetőséget, és én úgy gondolom, ez a legeslegfontosabb; megadja azt a lehetőséget, hogy aki élni akar ezzel, azok számára kiszámítható, tervezhető és megfizethető lesz a törlesztőrészlet.

A másik fontos erénye ennek a törvényjavaslatnak, amit kiemelnék, hogy szabályozott és korlátozott lesz a moratórium feloldása, ami szociális szempontból egy nagyon lényeges dolog. Itt különfajta számok hangzottak el. Azért tessék utánagondolni: a 90 napon túli tartozásban lévők száma az ingatlanokat nézve körülbelül olyan 100 ezer, talán picivel ha több, és arról beszélünk, hogy az éves kvóták 2-3-4 és 5 százalékra emelkednek. 100 ezernek szerintem könnyű kiszámolni a 2 vagy a 3 százalékát, tehát itt azért egy nagyon korlátozott kört érint majd a kényszer-kilakoltatás, utána pedig az árverezés, utána pedig az, hogy ez bérleti viszonnyá váljon.

(13.50)

Magyarán, arról szól a történet, hogy ez egy szabályozott, korlátozott moratóriumfeloldás, ami mind a lakáspiac működése szempontjából, mind pedig szociális szempontból elviselhető és kezelhető, különösen akkor, ha minden részletét megismerjük majd a nemzeti eszközkezelő társaságnak. Úgy gondolom, hogy az elhangzott vitában - eltekintve a különfajta politikai nézetek ütközésétől, a különfajta modellektől, amelyek egészben kezelnék a rendszert - olyan kiegészítés nem érkezett, amely ennek bármilyen változását igényelné, ezért továbbra is arra kérem a tisztelt Házat, hogy ennek elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu