DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban több ponthoz szeretnék hozzászólni: a 3., 5., 12., 14., 18., 19., 23., 24. és 29. pontokhoz. Ezek azok a módosító javaslatok, az a kilenc is köztük van, amelyet jómagam nyújtottam be, és van néhány olyan közte, amelyet nem én nyújtottam be, de fontosnak tartanám, hogy a részletes vitában meggyőzzem képviselőtársaimat arról, hogy szükséges volna ezen a javaslaton módosítani.

Miről van szó igazából? Az általános vitában már elhangzott, bár ugye, ott elég limitált jelenlét volt a Ház részéről, hogy bizony egy olyan módosító javaslattal jött most elő, ráadásul az alkotmányügyi bizottság, amely alapjaiban ingatja meg a büntetőeljárási garanciák rendszerét úgynevezett kiemeltebb ügyekben. A kiemeltebb ügyek kategóriájának létrehozatala mint megoldási lehetőség, egyébként nem egy ördögtől való dolog. A Jobbik a rend pártja, és abszolút amellett van, hogy a politikusbűnözést és a fehérgalléros bűnözést, egyáltalán mindenfajta, közpénzekkel kapcsolatos bűnöző magatartást szigorúan, határozottan büntessen meg az állam, egy olyan eljárásban folyjon mindez azonban le, amely a tisztességes eljárás követelményeinek keretébe tartozik. Ez a problémánk.

Ezek a módosító javaslatok, tehát 48 órán át védő nélküli állapotban tartani egy terheltet, aki ez idő alatt ki van téve a nyomozó hatóság egyébként is viszonylag gyakorta észlelhető rutinszerű, kényszer, fenyegető jellegű magatartásának, azt gondolom, egy nagyon-nagyon rossz üzenet, tehát semmilyen módon nem mutat előre. Tehát a védelemhez való jog a jelenlegi alkotmány szerint és az új elfogadott alaptörvény szerint is megilleti az eljárás egész szakaszában az eljárás alá vontat, és ezt még azon nemes cél sem írhatja fölül, amely egyébként általunk támogatott, amely szerint az elmúlt nyolc év kiemelt bűncselekményeit, politikai tisztség felhasználásával elkövetett bűncselekményeit valóban keményen meg kell büntetni, felelősségre kell vonni az elkövetőket, de ezt törvényes úton is meg lehet és meg kell tenni.

Ennek érdekében nagyon bízom benne, hogy valamilyen módon, legalább Rubovszky György képviselőtársunk szavára hallgat majd a kormányoldal, és meghallgatják az ő érveit is vagy akár Répássy államtitkár úr szavait is, akik egybehangzóan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy védő nélküli állapotban alkotmányosan és az európai emberi jogi egyezmény előírásaival egybehangzóan nem lehet tartani terheltet, még az úgynevezett kiemeltebb ügyek kategóriájában sem.

Rubovszky képviselőtársunk, a mai alkotmányügyi bizottsági ülésen, egyébként csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom szomorúan, hogy minden módosító javaslatunkat leszavazott a kormányoldal, tehát nem mutatott nyitottságot arra, hogy valamilyen kompromisszum szülessen. Egy kompromisszumos javaslat jelenik meg gyakorlatilag, hogy Cser-Palkovics András képviselőtársunk mintegy adományként azt a javaslatot teszi, hogy 24 órára limitálódjon a védő nélküli eljárás alatt tartása, őrizetben tartása a terheltnek és a kihallgathatósága, és csak egyedi körülmények alapján, egyedi ügyészi döntés alapján lehessen ekként kihallgatni.

Azt gondolom, hogy a nyomozó hatóság többször bizonyította már, többek között a Budaházy-ügyben is, amely üggyel kapcsolatos pólót is itt magamon viselem pontosan azért, mert két éve tart már egy olyan koncepciós jellegű eljárás, amelyben hemzsegnek azok a törvénysértések mind a nyomozati szakban, mind a tárgyalási szakban, amiket a nyomozó hatóság elkövetett. Tehát sajnos ma Magyarországon még az olyan szép látványos beszámolók ellenére, mint amit a legfőbb ügyész 2010-es beszámolójában letett az asztalra, látnunk kell, hogy a 96 százalékos váderedményességi mutató jelentős mértékben annak köszönhető sajnos, hogy nem a törvényes keretek között zajlanak a nyomozások, bizonyítékbeszerzések vagy a vallomástételek, és egyáltalán számos olyan eljárási cselekmény történik, amelyek nem a büntetőeljárási törvény szellemében és betűje szerint zajlanak.

Tehát összességében: a drasztikus büntetőeljárási garanciák megkurtítása nem elfogadható, és ennek érdekében javaslom megfontolásra azt, hogy a módosító javaslataim közül lényegében az ezzel foglalkozókat mindenképpen támogassák. Hiszen valóban nem csak én terjesztettem ilyen javaslatot elő; a 48 órás védőtől való távol tartás, illetve 120 órás őrizet intézménye esetében - ez mind a 19. ajánlási pontban megjelenő javaslat - Bárándy Gergely képviselőtársunk, Rubovszky György képviselőtársunk és az LMP-s képviselők közül is Schiffer András, Dorosz Dávid is előterjesztettek olyan indítványt, hogy ilyen szabályt ne hozzunk.

A 120 órás őrizet pont nem az eljárás megrövidítését, hatékonyabbá tételét szolgálná, hanem megint csak az ügyészség rutinszerű, kényelmi szempontjait elégítené ki, és ez azzal járna, hogy szinte automatizmus módjára történne meg az 5 napos őrizet most már az eddigi hatályos szabályok szerinti 3 napos őrizet helyett. Ez az út semmiképpen nem járható.

A kiemelt ügyek kategóriájának a bővítésére tettem javaslatot az emberölés alakzatának beemelésével, azonban ahogy láttam, Cser-Palkovics képviselőtársunk ezt jelentősen megnövelné többek között a háborús bűntettek, emberiség elleni bűntettek kategóriájával is, sőt mi több, a terrorcselekmények kategóriájával. Ez megint egy olyan üzenet, hogy lényegében, akit úgymond terroristának nyilvánítanak, annak vonatkozásában az emberi jogok felfüggeszthetőek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De ezt akkor majd egy későbbi részben fejtem még ki.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu